A szakképzésben dolgozók is megkapják a pedagógusok egyszeri többletjuttatását

Azonban még így is sokan kimaradhatnak a kompenzációból.

A Magyarország Kormánya Facebook-oldal csütörtök esti posztja szerint a pedagógusok és a szakképzés oktatói is részesülnek a pluszpénzből.

Sokan kimaradhatnak a kompenzációból

Korábban az Eduline is megírta, hogy kézhez kapták a szakszervezetek a 2025. évi pedagógusbér-kompenzáció rendelettervezetét, azonban a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint a dokumentum eltér attól, amit korábban, az egyeztetéseken Maruzsa Zoltánék ismertettek.

A javaslat szerint többek között azok a pedagógusok, akik a rendeletben megjelölt időpontig megszüntetik jogviszonyukat, vagy fizetés nélküli szabadságra mennek, nem kapják meg a kompenzációt – még akkor sem, ha a 2025-ös évet teljes egészében végigdolgozták. A nevelés-oktatást segítő dolgozók pedig továbbra sem számíthatnak hasonló kifizetésre, hiába dolgoznak szorosan a pedagógusok mellett.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.