Mindössze egy napot kaptak a szakszervezetek a tervezet véleményezésére, de a tartalmával sem voltak elégedettek.
Kézhez kapták a szakszervezetek a 2025. évi pedagógusbér-kompenzáció rendelettervezetét, azonban a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint a dokumentum eltér attól, amit korábban, az egyeztetéseken Maruzsa Zoltánék ismertettek.
A kompenzáció oka, hogy a 2025. évi pedagógus-átlagbér nem érte el a diplomás átlagbér 80 százalékát, ezért a kormány az EFOP Plusz vállalásai alapján köteles bérarány-korrekciót végrehajtani.
„A levél az államtitkárságtól 2026. március 2-án 8:45-kor jött, és arra kérnek bennünket, hogy a rendelettervezetet 2026. máricus 3-án délelőtt 10 óráig véleményezzük. Ez a gyakorlat teljesen kizárja az érdemi szakmai konzultáció lehetőségét, ami botrányos módon írja felül a demokratikus egyeztetés elvét.”
A PDSZ nemcsak az egyeztetés rövid határidejét, hanem a tervezet tartalmát is kifogásolja.
A javaslat szerint azok a pedagógusok, akik a rendeletben megjelölt időpontig megszüntetik jogviszonyukat, vagy fizetés nélküli szabadságra mennek, nem kapják meg a kompenzációt – még akkor sem, ha a 2025-ös évet teljes egészében végigdolgozták.
A jelenlegi szabályozás kizárja azokat, akik 2025-ben végig dolgoztak,
„Ez a rendelkezés ebben a formában több ponton elfogadhatatlan és igazságtalan!” - írja a szakszervezet.
További vitás pont, hogy az egyszeri kompenzáció nem épül be az alapbérbe, hanem külön összegként kerül kifizetésre. Amennyiben az alapbérek korrekciója elmarad, a 2027-es béremelés százalékos alapja továbbra is a kiigazítatlan, 2025-ös bér maradna. Ez szintén ellentétes az EFOP Plusz vállalásaival, amelyek szerint a pedagógusok átlagbéreinek el kellene érniük legalább a diplomás átlagbér 80 százalékát.
A PDSZ álláspontja szerint a kompenzációnak minden olyan pedagógust meg kellene illetnie, aki 2025-ben jogviszonyban állt, függetlenül attól, hogy 2026. március 9-én még fennáll-e a jogviszonya.
Emellett a szakszervezet úgy véli: a kompenzáció csak akkor tekinthető teljesnek, ha legalább a 2025. évi kompenzáció egy hónapra eső része beépül a 2026-os alapbérbe. Ennek hiányában a 2027. évi béremelés bázisa a kompenzáció nélküli 2025-ös bér lenne, ami ellentétes az EFOP Plusz vállalásaival, és lassíthatja a pedagógusbérek felzárkózását.
Az állami iskolák tanárainak hamarabb érkezik a pluszpénz, mint az alapítványoknál dolgozóknak
A tervezetet itt tudjátok megnézni:
https://www.scribd.com/document/1007299317/BM-Kieg-Juttatas-Rendelet-0227
Egyszeri, béren kívüli juttatásként bruttó 152 ezer forintot kapnak a pedagógusok még április 10-e előtt. A pluszpénz azonban nem jár mindenkinek: a nevelés-oktatást segítő dolgozók továbbra sem számíthatnak hasonló kifizetésre, hiába dolgoznak szorosan a pedagógusok mellett.
A legtöbb családnak nagy segítség a mindennapokban, hogy a tanévvel együtt újraindul a gyerekek intézményi étkeztetése, amely bizonyos esetekben, szociális alapon ingyen vagy féláron vehető igénybe.
Összesen 195, daganatos betegséggel küzdő vagy a gyógyulás útján járó gyerek alkotásait lehet megnézni a Magyar Nemzeti Múzeum új időszaki kiállításán. A rajzok között a kórházi élmények és a félelem is megjelennek, de elsősorban arról mesélnek, ami a gyerekeket a betegségen túl foglalkoztatja: családról, barátságról, szerelemről, sportról, zenéről és álmokról.
Nem mindennapi hibával kerültek a diákokhoz egyes nyolcadik osztályos magyar nyelvtankönyvek Szerbiában: a kiadvány borítóján a „Magyar nyelv” felirat helyett „Magar nyelv” szerepel.
Bár a szakképzési ösztöndíj már szeptemberre is jár, az első utalásra várhatóan októberig kell várni. Ekkor viszont egyszerre két havi összeget kaphatnak a diákok.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
A KDNP frakcióvezetője, Rétvári Bence lemondásra szólította fel Lannert Juditot, aki vasárnap délelőtt reagált az ellene indított kampányra.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
A jelentés arra figyelmeztet, hogy az esetek nagy része rejtve marad, főleg azért, mert a gyerekek nem tudják, kihez fordulhatnak segítségért.
