Mindössze egy napot kaptak a szakszervezetek a tervezet véleményezésére, de a tartalmával sem voltak elégedettek.
Kézhez kapták a szakszervezetek a 2025. évi pedagógusbér-kompenzáció rendelettervezetét, azonban a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint a dokumentum eltér attól, amit korábban, az egyeztetéseken Maruzsa Zoltánék ismertettek.
A kompenzáció oka, hogy a 2025. évi pedagógus-átlagbér nem érte el a diplomás átlagbér 80 százalékát, ezért a kormány az EFOP Plusz vállalásai alapján köteles bérarány-korrekciót végrehajtani.
„A levél az államtitkárságtól 2026. március 2-án 8:45-kor jött, és arra kérnek bennünket, hogy a rendelettervezetet 2026. máricus 3-án délelőtt 10 óráig véleményezzük. Ez a gyakorlat teljesen kizárja az érdemi szakmai konzultáció lehetőségét, ami botrányos módon írja felül a demokratikus egyeztetés elvét.”
A PDSZ nemcsak az egyeztetés rövid határidejét, hanem a tervezet tartalmát is kifogásolja.
A javaslat szerint azok a pedagógusok, akik a rendeletben megjelölt időpontig megszüntetik jogviszonyukat, vagy fizetés nélküli szabadságra mennek, nem kapják meg a kompenzációt – még akkor sem, ha a 2025-ös évet teljes egészében végigdolgozták.
A jelenlegi szabályozás kizárja azokat, akik 2025-ben végig dolgoztak,
de 2026 elején nyugdíjba mentek,
határozott idejű kinevezésük lejárt,
vagy nem gyermekgondozási célú, illetve hozzátartozó ápolása céljából kiadott fizetés nélküli szabadságon vannak.
„Ez a rendelkezés ebben a formában több ponton elfogadhatatlan és igazságtalan!” - írja a szakszervezet.
További vitás pont, hogy az egyszeri kompenzáció nem épül be az alapbérbe, hanem külön összegként kerül kifizetésre. Amennyiben az alapbérek korrekciója elmarad, a 2027-es béremelés százalékos alapja továbbra is a kiigazítatlan, 2025-ös bér maradna. Ez szintén ellentétes az EFOP Plusz vállalásaival, amelyek szerint a pedagógusok átlagbéreinek el kellene érniük legalább a diplomás átlagbér 80 százalékát.
A PDSZ álláspontja szerint a kompenzációnak minden olyan pedagógust meg kellene illetnie, aki 2025-ben jogviszonyban állt, függetlenül attól, hogy 2026. március 9-én még fennáll-e a jogviszonya.
Emellett a szakszervezet úgy véli: a kompenzáció csak akkor tekinthető teljesnek, ha legalább a 2025. évi kompenzáció egy hónapra eső része beépül a 2026-os alapbérbe. Ennek hiányában a 2027. évi béremelés bázisa a kompenzáció nélküli 2025-ös bér lenne, ami ellentétes az EFOP Plusz vállalásaival, és lassíthatja a pedagógusbérek felzárkózását.
Az állami iskolák tanárainak hamarabb érkezik a pluszpénz, mint az alapítványoknál dolgozóknak
A tervezetet itt tudjátok megnézni:
https://www.scribd.com/document/1007299317/BM-Kieg-Juttatas-Rendelet-0227
Egyszeri, béren kívüli juttatásként bruttó 152 ezer forintot kapnak a pedagógusok még április 10-e előtt. A pluszpénz azonban nem jár mindenkinek: a nevelés-oktatást segítő dolgozók továbbra sem számíthatnak hasonló kifizetésre, hiába dolgoznak szorosan a pedagógusok mellett.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
