Az állami iskolák tanárainak hamarabb érkezik a pluszpénz, mint az alapítványoknál dolgozóknak

A kormányinfón kiderült, hogy nem egyszerre utalják a pedagógusoknak a kompenzációt.

Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón elmondta, hogy a legtöbb pedagógus március 20-ig megkapja a bruttó 152 ezer forintos juttatást, azonban technikai okok miatt az alapítványi iskolákban dolgozók csak április elején.

Belügyminisztériummal folytatott egyeztetés után a Pedagógusok Szervezetének elnöke kedden azt nyilatkozta, hogy a béren kívüli juttatást április 10-e előtt fogják megkapni a pedagógusok.

Gulyás a kormányinfón azt is hozzátette, hogy a kompenzációt azért kapják a pedagógusok, mert az Európai Unió helyreállítási alapjának pénzeiért cserébe szükség van arra, hogy a kormány 2031-ig fokozatosan a diplomás átlagbér 80 százalékára emelje a pedagógusok béreit.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.