Maruzsa Zoltán: még márciusban egyszeri pluszpénzt kaphatnak a pedagógusok

A köznevelési államtitkár videóban magyarázta el, miért kapnak még a választások előtt egyszeri többletjuttatást a pedagógusok.

Maruzsa közösségi oldalán egy videóban úgy fogalmazott, hogy abban állapodtak meg a pedagógusokkal, hogy a pedagógus átlagbér meg fogja haladni a diplomás átlagbér 80 százalékát.

Megvan, mennyi pluszpénzt kapnak még a választások előtt a pedagógusok

A vállalás precíz végrehajtását nem könnyíti meg, hogy a diplomás átlagbér is folyamatosan emelkedik, ennek mértéke előre nem tudható, tehát mozgó célpontra lövünk

- tette hozzá, majd megjegyezte, hogy bár prognózisok vannak, pontos adatok csak utólag állnak rendelkezésre. Ennek is köszönhető, hogy a vállalás 2024-ben 0,27 százalékkal teljesült, vagyis a vállalásnál magasabb átlagbért fizetett ki a pedagógusoknak a kormány.

A 2025-ös béremelés tervezésekor a Nemzetgazdasági Minisztérium prognózisa alapján 21,2 százalékos emelést látták indokoltnak. Maruzsa szerint ezt végre is hajtották, továbbá év közben többletforrásokat biztosítottak a pedagógus teljesítményértékélésére is.

„A KSH közzétette a végleges 2025-ös diplomás átlagbér adatokat, amely tavaly 1 066 816 forint volt. A 2025-ös pedagógus átlagbér pedig 840 743 forint lett. Ez azt jelenti, hogy aa legnagyobb jószándék ellenére is a pedagógus átlagbér 1,2 százalékkal elmaradt a 80 százalékos vállalástól, ezért a pedagógusok kompenzációban részesülnek” - emelte ki a köznevelési államtitkár, majd megjegyezte, hogy ennek kapcsán február 24-én egyeztetni fognak a Nemzeti Pedagóguskarral és a szakszervezetekkel.

Az egyszeri többletjuttatás kifizetésére a márciusi bérekkel együtt sor kerülhet, az ehhez szükséges forrásokat a magyar költségvetés biztosítja

- tette hozzá.

Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke ezzel kapcsolatban még a múlt héten azt nyilatkozta, hogy márciusi pénzosztogatása múlt évről elmaradt béremelés rendezését szolgálja.

Azt szeretnék elérni, hogy a választásokkor az emberek arra emlékezzenek, kitől is kapták ezt a béremelést.

– mondta Totyik.

A szakszervezet attól tart, hogy a korrekció egy része nem strukturális bérrendezésként, hanem időzített kifizetésként jelenhet meg.

Hozzászólások

Teljesen átalakítanák a KRÉTA-t: beépített chatet kapnának a tanárok, AI segítené a diákokat

A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.