Az angol nyelv változatlanul uralja az általános iskolai nyelvoktatást, de a spanyol és az orosz is egyre népszerűbb a diákok körében. A németet viszont már közel hatezerrel kevesebben tanulják, mint tavaly.
A 2024/25-ös tanévben több mint 444 ezer diák tanul angolul az általános iskolákban – ez közel hétezerrel több, mint egy évvel korábban. Az angol így továbbra is messze a legnépszerűbb idegen nyelv Magyarországon.
15 éve csökken a német nyelv népszerűsége
A KSH adatai alapján a 2010/2011-es tanév óta méri az általános iskolás nyelvtanulók számát. Azóta a német nyelv folyamatosan csökken. 157 365-ről indult a tanulók száma, tavalyra 92 827-re csökkent, idén már csak 86 875-en tanulják.
A francia és az olasz iránt is némileg csökkent az érdeklődés, előbbit 1 439, utóbbit 375 diák tanulja.
Egyre többen választják a spanyolt
A leglátványosabb növekedés a spanyol nyelv esetében figyelhető meg: 1 309 diák tanulja, ami közel 100-zal több, mint tavaly. Bár a számok még mindig elmaradnak a nagyobb nyelvekétől, a tendencia évek óta emelkedő.
Érdekes módon az orosz nyelv is népszerűbb lett: az előző tanév 374 tanulójához képest idén már 495 diák választotta. Bár ez még mindig alacsony szám, a növekedés aránya jelentős, ami azt mutatja, hogy az orosz egyre inkább megjelenik az alternatív nyelvi kínálatban.Latin, kínai, japán, holland
A latin továbbra is marginális szerepet tölt be az általános iskolai oktatásban – mindössze 51 tanuló választotta –, míg az egyéb nyelvek (például kínai, japán, holland) iránt is nőtt az érdeklődés: tavaly 3 149-en, idén már 3 622-en tanulják ezeket.
Összességében az adatok azt mutatják, hogy az angol nyelv dominanciája megkérdőjelezhetetlen, a német visszaszorulóban van, miközben a spanyol és az orosz – eltérő mértékben ugyan, de – stabilan erősödnek a magyar általános iskolákban.A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
