Kicsivel több mint 10 év alatt 65 ezerrel esett vissza a németet első nyelvként tanuló általános iskolások száma.
A 2010/11-es tanévben még 157 365 diák tanult németül és 359 032 angolul az általános iskolákban, mostanra viszont jelentősen csökkent a németül tanuló gyerekek száma. Míg angolul 437 622 diák tanult a 2023/24-es tanévben, németül már csak 92 875-en. Ez a 2022/23-as tanévhez képest is több mint 5500 diákkal kevesebb, 2010-hez képest pedig közel 65 ezerrel csökkent a németül tanuló gyerekek száma - derül ki a KSH friss adataiból.
Bár a német ezzel még mindig a második legnépszerűbb idegen nyelv Magyarországon, a számok arra mutatnak rá, hogy az iskolákban egyre inkább az angolt preferálják. Igaz, az angolt tanuló általános iskolások aránya a 2018/19-es tanév óta nem változott jelentősen, ellentétben azzal, hogy a német nyelvtanulók száma folyamatosan csökken.
Az Oktatási Hivatal egy 2021-es felmérése szerint egyébként németet már eddig is főként a nyugati országrészben tanultak a diákok első idegen nyelvként. Ennek oka feltehetően az osztrák határ közelsége lehet, illetve az, hogy a községi iskolákra egyébként is jellemzőbb a német nyelv tanítása, mint az angol.
A témával kapcsolatban egy az Alföldön élő szülő az Eduline-nak azt mondta; a negyedik osztályba készülő kislánya augusztus utolsó hetén fogja megtudni, hogy szeptembertől angolt vagy németet fognak-e tanulni az iskolában. Megjegyezte ugyanakkor, hogy az iskolában gyakran előfordul, hogy ha egy osztály a német nyelvet kapja, a szülők "fellázadnak" és az igazgatóhoz vonulnak, hogy azt kérjék, inkább angolosak legyenek a gyerekeik. Azt ugyanis hasznosabbnak tartják, mint a németet.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
