Az Európai Unió tagországainak többségében a diákok már 6-8 éves korukban elkezdenek legalább egy idegen nyelvet tanulni, az azonban országonként, sőt, van, ahol régiónként változik, hogy mekkora óraszámban. Ami viszont többnyire egységes, hogy a középiskolai oktatás végére mindenkinek a B2-es, vagyis középszintre kellene eljutni.
"A két évtizeddel korábbi állapothoz képest az oktatási rendszerek zömében az alapfokú oktatásban részt vevő diákok már fiatalabb kortól tanulnak idegen nyelvet" - derül ki az Eurydice Hálózat legfrissebb jelentéséből.
Az Eurydice kiadványa, a "Kulcsadatok az európai iskolai nyelvoktatásról" 2005 óta az ötödik alkalommal jelent meg, és az Oktatási Hivatal közleménye szerint "a kiadvány az európai országok idegennyelv-oktatással és -tanulással kapcsolatos szakpolitikáit tekinti át és hasonlítja össze öt fejezetben, 51 mutató alkalmazásával."
Ezek közé tartozik
Ez az alapfokú oktatási rendszer esetében évi 30-69, felső tagozat és gimnázium esetében körülbelül 75 és 185 óra közé esik. Az idegennyelv-tanítási óráinak száma országonként változó.
Magyarországon (HU) a 2020/21-es tanévre vonatkozó adatok szerint a kötelező idegennyelv-oktatás óraszáma általános iskolában, nappali tagozaton mindössze 13, ami az uniós tagországok között a legalacsonyabb. A nappali tagozatos középiskolai oktatás esetében pedig 107, amivel szintén a mezőny vége felé vagyunk.
Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.
„A luxus és a kiváltságosok jóléte fontosabb volt, mint a hozzáférhető tudás” – mondta Magyar Péter az ELTE tanévnyitóján, ahol többek között a hazai felsőoktatás átalakítása, a tanárképzés és az egyetemi dolgozók fizetése is szóba került.
Már a tanév második félévétől új vezetője lehet a Csömöri Mátyás Király Általános Iskolának. A Blikknek megszólalt egy szülő is, aki azt állítja, Bátovszky János igazgató korábban durván megszorította a lánya csuklóját. Egy másik gyerekkel pedig állítása szerint százszor íratta le büntetésből, hogy „nem szaladunk”.
A III. PedagógusFesztiválon a szervezők ígérete szerint a 2026/2027-es tanév legfontosabb oktatási kérdései kerülnek napirendre, többek között Naderi Zsuzsanna, Szűcs Dóra és Bódis Kriszta is a meghívottak között vannak.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter közlése szerint az Erasmus program a 2026/2027-es tanévtől ismét elérhetővé válik minden magyar egyetemistának. A kormány augusztus végéig elvégezte a szükséges intézkedéseket.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
Az elismerést azok a diákok kapták, akik kiemelkedő tanulmányi és sporteredményeket értek el. Lannert Judit kedden a Facebookon tett közzé egy bejegyzést a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója” és a „Magyarország tehetsége” címek átadójáról.
