Az Európai Unió tagországainak többségében a diákok már 6-8 éves korukban elkezdenek legalább egy idegen nyelvet tanulni, az azonban országonként, sőt, van, ahol régiónként változik, hogy mekkora óraszámban. Ami viszont többnyire egységes, hogy a középiskolai oktatás végére mindenkinek a B2-es, vagyis középszintre kellene eljutni.
"A két évtizeddel korábbi állapothoz képest az oktatási rendszerek zömében az alapfokú oktatásban részt vevő diákok már fiatalabb kortól tanulnak idegen nyelvet" - derül ki az Eurydice Hálózat legfrissebb jelentéséből.
Az Eurydice kiadványa, a "Kulcsadatok az európai iskolai nyelvoktatásról" 2005 óta az ötödik alkalommal jelent meg, és az Oktatási Hivatal közleménye szerint "a kiadvány az európai országok idegennyelv-oktatással és -tanulással kapcsolatos szakpolitikáit tekinti át és hasonlítja össze öt fejezetben, 51 mutató alkalmazásával."
Ezek közé tartozik
Ez az alapfokú oktatási rendszer esetében évi 30-69, felső tagozat és gimnázium esetében körülbelül 75 és 185 óra közé esik. Az idegennyelv-tanítási óráinak száma országonként változó.
Magyarországon (HU) a 2020/21-es tanévre vonatkozó adatok szerint a kötelező idegennyelv-oktatás óraszáma általános iskolában, nappali tagozaton mindössze 13, ami az uniós tagországok között a legalacsonyabb. A nappali tagozatos középiskolai oktatás esetében pedig 107, amivel szintén a mezőny vége felé vagyunk.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
