Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Az Eurostat legfrissebb adatai szerint 2023-ban az EU általános iskolásainak 6,4%-a tanult két vagy több idegen nyelvet. Magyarország ebben a tekintetben is az utolsók között szerepel.
A két vagy több idegen nyelvet tanuló általános iskolások aránya 1,8 százalékponttal emelkedett 2013 óta az Eurostat adatai szerin - szúrta ki a Hrportál.
Az uniós statisztikák szerint Luxemburgban az általános iskolások 78,9%-a tanult két vagy több idegen nyelvet, és ezzel az eredménnyel toronymagasan megemegelőzték a többi országot, hiszen Lettország (37,0%), Görögország (35,5%) és Észtország (34,9%) is az élmezőnyhöz tartozik.
Fontos, hogy az elmúlt tíz évben 15 tagállamban nőtt a több nyelvet tanuló diákok aránya, legnagyobb mértékben Lettországban (+22,1 százalékpont), Finnországban (+15,2), Görögországban (+9,6) és Spanyolországban (+8,3). Ezzel szemben nyolc országban csökkent ez az arány, köztük Lengyelországban (-6,5) és az egyébként listavezető Luxemburgban (-4,9).
Érdemes kiemelni, hogy az EU-ban a 11–15 éves korosztály esetében a két vagy több idegen nyelvet beszélők aránya 59,5%, ami enyhe emelkedés a 2013-as 58,4%-hoz képest. Finnország kiemelkedő eredményt ért el 97,8%-kal, de Görögország, Olaszország, Málta, Észtország, Románia és Portugália is magas arányt mutatott (93–97%).A 11-15 évesek között a lista végére pedig Írország (5,4%), Magyaroszág (6,1%) és Ausztria (7,6%) került.
Itthon sajnos a felsőoktatásban sem túl jó a helyzet, hiszen az elmúlt közel 15 évben 60 ezerről mintegy 32 ezerre csökkent azoknak a hallgatóknak a száma, akik az egyetem alatt idegen nyelvet tanulnak.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.