Még egy oktatási statisztika, amiben Magyarország az uniós rangsor végén kullog

Az Eurostat legfrissebb adatai szerint 2023-ban az EU általános iskolásainak 6,4%-a tanult két vagy több idegen nyelvet. Magyarország ebben a tekintetben is az utolsók között szerepel.

A két vagy több idegen nyelvet tanuló általános iskolások aránya 1,8 százalékponttal emelkedett 2013 óta az Eurostat adatai szerin - szúrta ki a Hrportál.

Az uniós statisztikák szerint Luxemburgban az általános iskolások 78,9%-a tanult két vagy több idegen nyelvet, és ezzel az eredménnyel toronymagasan megemegelőzték a többi országot, hiszen Lettország (37,0%), Görögország (35,5%) és Észtország (34,9%) is az élmezőnyhöz tartozik.

Fontos, hogy az elmúlt tíz évben 15 tagállamban nőtt a több nyelvet tanuló diákok aránya, legnagyobb mértékben Lettországban (+22,1 százalékpont), Finnországban (+15,2), Görögországban (+9,6) és Spanyolországban (+8,3). Ezzel szemben nyolc országban csökkent ez az arány, köztük Lengyelországban (-6,5) és az egyébként listavezető Luxemburgban (-4,9).

Érdemes kiemelni, hogy az EU-ban a 11–15 éves korosztály esetében a két vagy több idegen nyelvet beszélők aránya 59,5%, ami enyhe emelkedés a 2013-as 58,4%-hoz képest. Finnország kiemelkedő eredményt ért el 97,8%-kal, de Görögország, Olaszország, Málta, Észtország, Románia és Portugália is magas arányt mutatott (93–97%).

A 11-15 évesek között a lista végére pedig Írország (5,4%), Magyaroszág (6,1%) és Ausztria (7,6%) került.

Itthon sajnos a felsőoktatásban sem túl jó a helyzet, hiszen az elmúlt közel 15 évben 60 ezerről mintegy 32 ezerre csökkent azoknak a hallgatóknak a száma, akik az egyetem alatt idegen nyelvet tanulnak.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.