Megvan, mennyit lehetett keresni az oktatásban márciusban

2026 márciusában az oktatásban a bruttó átlagkereset majdnem elérte a 800 ezer forintot.

A KSH adatai szerint 2026 márciusában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 779 800 forint volt, 9,2%-kal nagyobb az egy évvel korábbinál. Ez nettóban 546 000 forintot jelentett, mely 11,3%-kal magasabb összeg, mint 2025 márciusában.

A nettó átlagkereset növekedését jelentősen befolyásolta a magasabb összegű családi adókedvezmény, és a három gyereket nevelő anyák, és a 40 év alatti két gyereket nevelő anyák adókedvezménye.

Ehhez képest az a bruttó mediánkereset 609 000 forint volt, ami mintegy 11%-kal magasabb, mint tavaly. A nettó mediánkereset viszont 432 100 forintot tett ki, vagyis ez azt jelenti, hogy az alkalmazottak fele ennél többet, másik fele viszont ennél kevesebbet keres teljes állásban.

Itt érdemes megjegyezni, hogy az oktatásban dolgozók bruttó átlagkeresete bruttó 790 600 forint volt, amely valamivel meghaladta az átlagot. Ebben benne van az az extrapénz is, amit még a választások előtt kaptak a pedagógusok.

Az Eduline-on beszámoltunk arról, hogy a pedagógusok bérét 2026 januárjában emelték, viszont a NOKS-munkakörben dolgozók évek óta megalázó fizetésért dolgoznak.

Hozzászólások

Négy évre szóló, 45 milliárdos tankönyvszerződést kötött a Kello – kérdés, meddig marad a jelenlegi tankönyvpiac

A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.

Közoktatás
Gál Luca

Miskolci Egyetem rektora: „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira”

A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

„Nem a bejutás a nehéz, hanem a bennmaradás” – egyre gyengébb fizikatudással érkeznek az egyetemre a műszaki hallgatók

Sok diák már tizedik osztály után nem tanul fizikát, a középiskolák pedig inkább a felvételi pontszám maximalizálására készítenek fel, mint a valódi tudás megszerzésére – mondta Dr. Tevesz Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának címzetes egyetemi tanára az Eduline-nak, akivel a közép-és emelt szintű fizikaérettségi kapcsán beszélgettünk.