Több 40 év feletti hallgató tanul egyetemen, mint 22 vagy 23 éves

A tanulást sosem késő elkezdeni.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint 2024-ben a magyar felsőoktatásban továbbra is a 20 és 21 éves hallgatók alkották a legnagyobb csoportot. Ugyanakkor figyelemre méltó, hogy a 40 éves vagy idősebb korosztály létszáma alig maradt el tőlük – sőt, több ilyen korú hallgató tanul egyetemen, mint 22 vagy 23 éves.

A tavalyi adatok alapján összesen 328 562 hallgató vett részt felsőoktatási képzésben Magyarországon. Életkor szerint lebontva például:

  • 18 év alatti hallgató mindössze 523 fő volt,
  • 18 évesből 7275 főt számoltak,
  • 19 évesen 28 348-an tanultak egyetemen,
  • a 29 évesek csoportja 6211 főt tett ki
  • míg a 40 éves vagy annál idősebb hallgatók száma 37 496 fő volt.

Ez utóbbi adat különösen érdekes, hiszen a 40 év felettiek ezzel a harmadik legnépesebb korcsoportot alkotják a felsőoktatásban.

Minden második tanár 50 év feletti Magyarországon

A legnagyobb csoportot a 20 évesek adják (40 072 fő), őket szinte hajszálnyi különbséggel követik a 21 évesek (40 071 fő). A negyedik helyen pedig a 22 évesek állnak 36 220 fővel.

Érdemes megjegyezni, hogy a statisztikák az összes képzési szintet és képzési formát – így az alapképzést, mesterképzést, doktori és felnőttképzési programokat – egyaránt tartalmazzák.

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.