Több 40 év feletti hallgató tanul egyetemen, mint 22 vagy 23 éves

A tanulást sosem késő elkezdeni.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint 2024-ben a magyar felsőoktatásban továbbra is a 20 és 21 éves hallgatók alkották a legnagyobb csoportot. Ugyanakkor figyelemre méltó, hogy a 40 éves vagy idősebb korosztály létszáma alig maradt el tőlük – sőt, több ilyen korú hallgató tanul egyetemen, mint 22 vagy 23 éves.

A tavalyi adatok alapján összesen 328 562 hallgató vett részt felsőoktatási képzésben Magyarországon. Életkor szerint lebontva például:

  • 18 év alatti hallgató mindössze 523 fő volt,
  • 18 évesből 7275 főt számoltak,
  • 19 évesen 28 348-an tanultak egyetemen,
  • a 29 évesek csoportja 6211 főt tett ki
  • míg a 40 éves vagy annál idősebb hallgatók száma 37 496 fő volt.

Ez utóbbi adat különösen érdekes, hiszen a 40 év felettiek ezzel a harmadik legnépesebb korcsoportot alkotják a felsőoktatásban.

Minden második tanár 50 év feletti Magyarországon

A legnagyobb csoportot a 20 évesek adják (40 072 fő), őket szinte hajszálnyi különbséggel követik a 21 évesek (40 071 fő). A negyedik helyen pedig a 22 évesek állnak 36 220 fővel.

Érdemes megjegyezni, hogy a statisztikák az összes képzési szintet és képzési formát – így az alapképzést, mesterképzést, doktori és felnőttképzési programokat – egyaránt tartalmazzák.

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.