A tantárgyak fontossága az általános iskolákban mindig vitatott kérdés. Egy 2016-os OECD elemzés szerint az alapfokú oktatás akkor működik jól, ha a diákok pihenhetnek, és sok időt tölthetnek a szabad levegőn. Ez lehetőséget biztosít arra, hogy minél inkább saját tempójukban, sokszor játékosan sajátítsanak el készségeket, amelyre a későbbi tudást építhetik.

A felmérésből kiderült, hogy az OECD-országokban általános iskolákban napi 4,3 órát töltenek tanulással a diákok, ez 45 perces tanórákban napi 5-6 órát jelent, Magyarországon ez 2015-ben 3,6 óra volt.

A tanulmányban nemcsak az általános iskolásokat, hanem középiskolásokat is vizsgálták. Érdekes, hogy itthon a 15 évesek hetente 6,2 órát töltöttek csak a házi feladatok megírásával. Ehhez képest az OECD-átlag csak 4,9 óra volt. Ráadásul a magyar gyerekek iskolán kívüli tanulási ideje is nagyon magas: heti közel 8,5 órát tett ki.

Heti maximális óraszámok az iskolában

Igaz, az OECD-felmérés óta változott a Nemzeti Alaptanterv (NAT), ami meghatározza a tanórák maximális számát is. Ennek tükrében diákok kötelező és választható óráinak összege egy tanítási héten legfeljebb:

• az első–harmadik évfolyamon huszonnégy,
• negyedik évfolyamon huszonöt,
• ötödik és a hatodik évfolyamon huszonnyolc,
• hetedik és a nyolcadik évfolyamon harminc,
• kilencedik–tizenharmadik évfolyamon harmincnégy

tanóra lehet.

És ebben természetesen nincsen benne az otthoni leckeírás, a szakkör, sportfoglalkozás vagy különóra. Meg persze az utazás. Hogy ez mennyire terheli le a diákokat, arról a Szülői Hang közösségi oldalán kérdeztük a szülőket. Felhívásunkra közel hatvanan reagáltak.

Házit nem nagyon hoznak haza

A beküldött válaszokból kiderült, hogy alsótagozatban még nincsen annyi lecke. Délutánonként a  napköziben a gyerekek viszonylag sok időt töltenek a szabad levegőn.

„Az unokám még csak harmadikos, a közeli városba jár iskolába, reggel 7 órakor megy a busz, persze elkísérjük. Délután 4-ig van iskolában, 5 óra után érünk haza. A házi feladatot megcsinálják a napköziben. Ha valamelyik gyerek nem tud valamit, a tanító nénik korrepetálják.” – jegyezte meg az egyik válaszoló.

Hasonlóakat tapasztalt  egy anyuka is, akinek a negyedikes kislánya német nemzetiségi iskolába jár.

Minden nap van nekik német, de a tantárgyakat magyarul tanulják. 16 óráig van az iskolában, ezalatt a házit is elkészíti. Kitűnő tanuló, számára ez nem okoz gondot. 5-6 tanórája van naponta, egyedül hétfőn van 7 órája. Az iskolában figyelnek rá, hogy amikor hétfőn csak egy óra napközije van a gyerekeknek, akkor nem adnak mindenből házit.

– írta az édesanya.

A pihenés hétvégére marad

A beérkezett válaszokból látszik, hogy ötödik osztálytól felfelé azonban már kezd tetemes lenni a tananyag mennyisége, így otthon is egyre többet kell a gyereknek tanulni.

„5. osztály nyolcosztályos gimi, 5-ször 6, heti 30 óra. Iskolában pluszban nem jár különórára pedig szeretne, de nem fér bele. Ezen kívül 4-szer 2 óra edzésre jár még. Írásbelit általában megírja tanulószobán a suliban (45 perc), emellett viszont átlag 1 órát otthon még tanulunk (nyelv, matek, főleg, plusz azért sok az új tárgy, legtöbből rendszeres felelés, röpdoga. Mondjuk ez jó, így nem csúsznak el.

Pihenni az edzésnapokon nem tud igazán, bár az edzés maga kikapcsolja. Este fél óra olvasás plusz a közös étkezések, amelyek igazi pihenést jelentenek

– írta kérdésünkre egy szülő.

Egy másik édesanya úgy fogalmazott, hogy nyolcadikas, nyelvi tagozatra járó lányának két nap van 8 tanórája egyhuzamban, kettőn a hetedik, és egy nap pedig már a hatodik óra után haza tud jönni. A gyerek otthon rögtön nekiáll a leckéknek, ezzel általában elmegy egy-két óra. Van olyan napja, mint a  csütörtök, amikor szinte minden óra tanulós. Egy napon van matek, magyar, töri, fizika vagy kémia, német, angol, föci vagy biosz, nyolc óra egyhuzamban...

Az iskolán kívül felsőben is sokan járnak valamilyen különórára. A legtöbben sportolnak, zenélnek esetleg magántanárnál tanulnak angolt, németet. A válaszok alapján ezeket mindegyik esetben a gyerek szeretné, mert számára élményt, kikapcsolódást és örömet jelent. Szabad játékra, pihenésre hét közben nem nagyon jut idő, ezért a szórakozás hétvégére marad.

"Hétköznap konkrétan nincsen élete"

A középiskolában viszont már brutális mennyiségű tananyaggal szembesülnek a diákok

A két nagyobb gyerekemnek annyi időt kell az iskolában lenni, mint amennyi egy felnőtt munkaideje. Ez borzasztó

– fejtette ki egy édesanya.

Hasonlót tapasztalt egy másik válaszoló is:

„11-edikes, gimis, kéttannyelvű képzésre jár. Minden nap 8 órája van, 6-kor kel és 4 óra előtt nem ér haza, akkor kezdődik a tanulás, leckeírás. Hétköznap konkrétan nincs élete. Többet dolgozik, mint egy felnőtt.”

Rita gyereke nyelvi előkészítő évfolyam után most kilencedikes.

„Heti 34 órája van + 1 fejlesztő foglalkozás, tehát 35, mindennap 7 óra. Nem jár egyéb különórára, Általában 15 órára ér haza, mert helyben tanul, nem bejárós. Ebédel, pihen egy órát és fél 5, 5 óra felé áll neki tanulni a másnapi órákra. SNI-s, sok segítséggel haladunk. A tanulás mindennap kb. 7-8-ig tart... Többet dolgozik, mint egy felnőtt. Ha csak az iskolában végigült 35 órát nézem, már az is elképesztő, és ha hozzáadom a délutáni, esti tanulást, akkor az meghaladja bőven a heti 40 órát. Pihenni hétvégén tud egy kicsit” – tette hozzá Rita.

Egy másik édesanya úgy fogalmazott, hogy tizenegyedikes gyereke szakgimnáziumba jár. Heti 36 tanóra mellett nem jár semmilyen különórára. Mondjuk erre az iskolában már nincs is lehetőség, mert megszűntek a szakkörök, korrepetálások.

Hogyan lehet csökkenteni a terheket?

A válaszadók egy része az alternatív iskolákban pl. Waldorf látja a megoldást. Mások úgy fogalmaztak, hogy egy versenyistállónak tartott intézmény is jó választás lehet, mert ott más módszerekkel tanítanak, és kevesebb a házi. Ugyanakkor akadtak olyanok is, akik elfogadták, hogy a gyerekük nem éltanuló, hogy nem mindegyik dolgozatra kap jó jegyet, így marad ideje fiatalnak lenni.