Meglepően sokat olvasnak a Z generáció tagjai a felmérések szerint

Újra divatba jött az olvasás?

A 18-29 évesek több mint fele rendszeresen olvas, harmada pedig legalább háromhavonta vásárol könyvet – derült ki a Libri friss kutatásából.

Bár az eladási toplista élén nem az orosz vagy a francia klasszikus irodalom darabjai állnak, a Z és alfa generáció tagjai Ludvig Orsolya Stefanie, a Libri kommunikációs és marketingigazgatója szerint gyakran igazi könyvmolyoknak számítanak.

Mit olvasnak a mai fiatalok?

A könyvkiadó felmérése szerint a vizsgált korosztály körében elsősorban a krimi, sci-fi, fantasy irodalom, misztikus és horrorregények a legnépszerűbbek. Ugyanakkor a szuperhősös történetekből, az akcióregényekből de akár a magyar kortárs irodalomból is gyakran válogatnak.

A tizen- és huszonévesek könyves ízlését nagyban befolyásolja a közösségi média is, elsősorban a TikTok. A különböző platformokon az elmúlt időben nagyon elterjedté váltak a #BookTok hashtaggel ellátott posztok. A könyvekről szóló videókat pedig közel 250 milliárd alkalommal tekintették meg, és ez a szám jelenleg is naponta milliókkal növekszik.

A Wattpad tavalyi felmérése szerint is sokat olvasnak a fiatalok. Az általuk közzétett adatokból kiderült, hogy az 1995 és 2009 között születettek 55 százaléka legalább heti egy alkalommal, 40 százaléka pedig naponta vesz könyvet a kezébe.

Az ingyenesen használható, irodalmi művek megosztására és olvasására alkalmas közösségi hálózat felméréséből azt is meg lehetet tudni, hogy a koronavírus-járvány pozitívan hatott a fiatalok olvasási kedvére – a válaszadók 35 százaléka ugyanis azt állította, hogy többet olvas, mint a Covid-járvány előtti években.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.