A 16-24 éves korosztály közel 100 százaléka használja napi szinten az internetet Magyarországon

Az 55-74 éves korosztálynak pedig 78 százaléka számít internethasználónak.

A GKI legfrissebb „Digitális kompetenciák Magyarországon” című kutatás szerint az alapfokú végzettséggel rendelkezők 75 százaléka, a felsőfokú végzettséggel rendelkezőknek pedig 97 százaléka használja naponta az internetet. Ezt azonban felülmúlja a 16-24 éves korosztály, ahol közel 100 százalékos a napi szinten internetet használók aránya.

A felmérésből az is kiderült, hogy a magyarok többsége inkább szórakozásra és kapcsolattartásra használja az internetet, mint sem ügyintézésre. Utóbbira csak minden negyedik ember használja a netet, míg például online tananyagok vagy tanfolyamok elérésére pedig csak minden ötödik.

A GKI azt is közzétette, hogy míg 2020-ban a lakosság csak 60 százalékának volt internete egy éven belül, addig ennek aránya 2023-ban, a koronavírus idején megugrott, és elérte a 70 százalékot.

A lakossági internethasználatnál azonban kiemelték, hogy komoly eltéréseket figyeltek meg az ország különböző területén. Az Észak-Alföldön 10 százalékkal alacsonyabb az internetkapcsolattal rendelkezők aránya, mint a fővárosban, ahol az arány 98%.

Legalább alapszintű általános digitális készségekkel pedig a magyar lakosság 64 százaléka rendelkezik, ezzel megelőztük az uniós átlagot, ami jelenleg 61 százalék.

 

https://iframely.com/try?url=https%3A%2F%2Feduline.hu%2Fcampus_life%2F20240806_24_evesen_lett_ketszeres_olimpiai_bajnok_es_dontotte_meg_kilencedjere_is_a_sajat_vilagcsucsat_egy_sved_rudugro

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.