Retorzióval járhat a nyilvános kritika, erős a politikai befolyás – mély bizalmi válságról számoltak be az SZTE dolgozói

A Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány kuratóriuma ősszel felmérést indított, amelyben az egyetem dolgozóit arról kérdezték, hogyan vélekednek az intézmény vezetéséről, a döntéshozatalról és a munkahelyi légkörről. Az 1295 válaszadó jelentős része szerint a pártpolitikai kapcsolatok befolyásolják az egyetemi előmenetelt, és sokan tartanak a nyilvános kritikák következményeitől is.

„A Szegedi Tudományegyetem működését akut bizalmi válság, átláthatatlan forrásgazdálkodás, diszfunkcionális központi adminisztráció és fojtogató véleményklíma terheli” – olvasható az egyetemet fenntartó Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány kérdőíves felmérésének összegzésében, amelyet az egyetem is közzétett a honlapján.

A Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány megújult kuratóriuma ősszel kérdőívben kérte ki az egyetemi dolgozók véleményét az intézmény működéséről, vezetéséről és a szenátusi választásokról. Az önkéntes, önkitöltős felmérésről az érintetteket hivatalos egyetemi e-mail-címükön tájékoztatták.

A kérdőívet összesen 1295-en töltötték ki: 532 oktató és kutató, 422 adminisztratív vagy üzemeltetési munkatárs, valamint 335 egészségügyi dolgozó. Ez az egyetem összes dolgozójához viszonyítva nem tekinthető reprezentatívnak, ugyanis a júniusi adatok alapján 12 271 főt foglalkoztat az egyetem.

A válaszadók több mint 72 százaléka legalább hat éve dolgozik az egyetemen, a legtöbben, 359-en az orvoskarról vettek részt a felmérésben. A zárt kérdések mellett a dolgozók szövegesen is kifejthették véleményüket: 760 munkatárs összesen 1749 észrevételt fogalmazott meg.

Sokan tartanak a nyilvános kritikák következményeitől

A felmérés egyik legfontosabb megállapítása, hogy a válaszadók 74,1 százaléka egyetértett azzal, hogy az egyetem működésével kapcsolatos nyilvános kritika hátrányos következményekkel járhat. A jelentés szerint ez az állítás kapta a teljes kérdőív legmagasabb egyetértési átlagát.

A politikai befolyással kapcsolatban is jelentős az elégedetlenség. A kitöltők 64,2 százaléka szerint a pártpolitikai kapcsolatok érdemben befolyásolják az egyetemi előmenetelt, 80,3 százalékuk pedig elutasította azt az állítást, hogy az egyetem vezetése pártpolitikai befolyástól mentesen működne.

A döntéshozatal átláthatóságát szintén sokan kifogásolták. A válaszadók 89,6 százaléka nem tartja követhetőnek a pénzügyi források elosztását, 86,4 százalékuk szerint pedig nem átlátható, hogyan születnek a felsővezetői döntések.

A szöveges válaszokban a vezetési kultúrával kapcsolatos kritikus kommentek is megjelentek:

A jelenlegi, párbeszédet teljesen mellőző vezetési kultúra nemcsak a motivációt rombolja, hanem mérgezi a munkahelyi légkört is

– idézi a jelentés az egyik munkatársat. A válaszadók között olyanok is voltak, akik szerint az egyetemi döntésekben a szakmai szempontok helyett egyre inkább a vezetéshez való lojalitás érvényesül.

Szegedi Tudományegyetem

Az orvoskarról érkeztek a legélesebb kritikák

A szenátusi választások lebonyolításával kapcsolatban különösen az egészségügyi és orvosképző karok dolgozói fogalmaztak meg kifogásokat. Az Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar, illetve a Fogorvostudományi Kar válaszadóinak egyaránt 73,7 százaléka tartotta átláthatatlannak a választásokat, míg a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Karon ez az arány 69,1 százalék volt.

A jelentés szerint az orvoskarról érkeztek a legsúlyosabb, rendszerszintű kritikák, és innen követelték legtöbben a rektor és a kancellár leváltását is. A dolgozók elsősorban a szavazás titkosságát kifogásolták: többen arról számoltak be, hogy nem biztosítottak szavazófülkét, az urnákat nyílt irodákban vagy folyosókon helyezték el, és a vezetők jelenlétében kellett leadni a voksokat.

Az egyik munkatárs különösen élesen fogalmazott:

A szenátusi választások lebonyolítása egy vicc. A dékánok emberei ülnek az urnáknál [...] és mivel kézzel kell ráírni a nevet a papírra, szavazófülke nincs, még a hivatalvezető is ott nézegeti ki mit csinál, ezért félelemből megszavazzák az emberek azt, akit a dékán szeretne.

Mások azt állították, hogy a kari vezetés nyomon követte, kik nem szavaztak még, és a tanszékvezetőkön keresztül próbálta mozgósítani a munkatársakat. Több válaszadó ezért a papíralapú rendszer helyett titkos, ellenőrizhető elektronikus szavazást sürgetett.

A jelentés összesen 129, a szenátusi választásokkal és a testület működésével kapcsolatos szöveges észrevételt azonosított. Ezek közül a legtöbb, 24 a Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karról érkezett, míg az orvoskarról 22, a Természettudományi és Informatikai Karról 19 ilyen megjegyzést rögzítettek.

Kritikusan alacsony bérek és túlárazott beszerzések

A bérezéssel és a központosított beszerzési rendszerrel kapcsolatban is számos kritika érkezett. A jelentés szerint az adminisztratív, gazdasági és könyvtári dolgozók fizetése évek óta nem követte megfelelően az inflációt, így egyes diplomás, több idegen nyelvet beszélő munkatársak bére már alig haladja meg a minimálbért.

A fiatal oktatók és kutatók helyzetét is aggasztónak tartják a válaszadók. Egyikük így fogalmazott:

Jelenleg már szinte csak az egyetemi tanárok fizetése éri el a diplomás átlagbért. A fiatal kutatók és tanársegédek fizetéséből Szegeden egy albérletet sem lehet kifizetni, így az utánpótlás-nevelés puszta illúzióvá vált.

A dolgozók szerint az alacsony fizetések miatt egyre nehezebb megtartani a fiatal kutatókat, miközben többen a felsővezetői és kancelláriai bérek, valamint a kari munkatársak jövedelme közötti különbségeket is kifogásolták.

Miközben a munkatársak a bérek elmaradására panaszkodnak, a beszerzésekre szerintük indokolatlanul sok pénz megy el. A jelentésben többen azt állították, hogy a központosított rendszerben bizonyos eszközöket a piaci ár másfélszereséért vagy akár kétszereséért kell megvásárolni, ráadásul az engedélyezés hetekig, esetenként hónapokig húzódik.

A központi utazásszervezést is bírálták: egyes visszajelzések szerint a repülőjegyek és szállások akár 50-100 százalékkal többe kerülhetnek, mint közvetlen foglalás esetén, ami a kutatási forrásokat is terheli. Az elégedetlenség a központi szolgáltatások egészére kiterjed: a válaszadók 72,2 százaléka kifogásolta például az informatikai támogatás, az utazásszervezés és a takarítás minőségét vagy hozzáférhetőségét. Többen ezért a beszerzési rendszer egyszerűsítését és a karok nagyobb önállóságát sürgették.

Valódi tájékoztatást és konkrét változásokat várnak a dolgozók

A szöveges választ adók közel fele a belső kommunikáció hiányosságait is kifogásolta. Sokan nehezményezték, hogy nem kapnak megfelelő tájékoztatást az egyetemi döntésekről, a szabályzatok változásairól és azok indokairól. „Nem marketing-hírlevelekre van szükségünk, hanem egy döntési közlönyre” – írta az egyik válaszadó, aki szerint a munkatársaknak azt is tudniuk kellene, hogy az egyes változtatásokat milyen szakmai szempontok alapján vezetik be.

A javaslatok között szerepelt egy egységes, könnyen kereshető belső információs rendszer kialakítása, rendszeres rektori és kancellári fórumok szervezése, valamint egy anonim visszajelzési rendszer bevezetése is, amelyben a karok értékelhetnék a központi igazgatóságok munkáját.

A jelentés szerint több mint 50 munkatárs kifejezetten üdvözölte a felmérést, mert úgy érezték, hosszú idő után végre lehetőségük nyílt elmondani a véleményüket. Ugyanakkor többen hangsúlyozták, hogy a kérdőívnek csak akkor van értelme, ha az eredményeket konkrét intézkedések követik.

Az egyik rektorjelölt reagált a felmérés eredményeire

A felmérés eredményeire Karsai Krisztina, az SZTE egyik rektorjelöltje is reagált a Szeged Televízió Téma című műsorában. Elmondta, hogy a jelentést akkor még nem volt ideje elolvasni, de a bemutatott problémák közül több is szerepel rektori pályázatában. Külön kiemelte a forráselosztás és a vezetői döntések átláthatóságának fontosságát, valamint azt, hogy változtatna a szenátus működésén és tájékoztatási gyakorlatán.

A pártpolitikai befolyással kapcsolatos megállapításokat rektorjelöltként nem kívánta részletesen kommentálni, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az egyetem működését kizárólag szakmai szempontoknak szabad meghatározniuk. Arra az eredményre, amely szerint a válaszadók 80,3 százaléka nem tartja pártpolitikai befolyástól mentesnek az egyetem vezetését, így reagált:

Hogyha tényleg ezer emberből nyolcszáz úgy gondolja, hogy az egyetem vezetése nem mentes, az azért, még ha nem is reprezentatív, nagyon elkeserítő.

A rektorjelölt az interjúban arról is beszélt, hogy megválasztása esetén nagyobb teret adna a szenátusi vitáknak, lehetővé tenné az ülések nyilvános közvetítését, és rendszeres, érdemi rektori beszámolókat vezetne be. A jelenlegi kettős, rektori és kancellári vezetési rendszert nem tartja kellően hatékonynak, ezért pályázatában annak megszüntetését és a gazdasági főigazgatói modellre való áttérést javasolja.

A másik rektorjelölt ugyanakkor Kónya Zoltán, aki 2018 júliusa óta, vagyis több mint nyolc éve az SZTE tudományos és innovációs rektorhelyettese, így a most bírált egyetemi vezetésnek is tagja. Kónya ennek ellenére maga is jelentős változtatásokat ígér: a kancellári rendszer megszüntetését, az egyetem működésének modernizálását és a karok közötti együttműködés erősítését szorgalmazza. A Szeged.hu-nak arról is beszélt, hogy szerinte a kancellári posztot annak idején létre sem kellett volna hozni. Mindez felveti a kérdést, hogy a jelenlegi vezetés tagjaként milyen lehetősége volt az általa most szükségesnek tartott változtatások kezdeményezésére, illetve miért csak rektorjelöltként hirdeti meg ezeket.

Az egyetemet is megkerestük

A felmérés megállapításaival kapcsolatban megkerestük a Szegedi Tudományegyetemet is. Többek között arról kérdeztük az intézmény vezetését, hogyan értékelik a munkahelyi légkörrel és a politikai befolyással kapcsolatos kritikákat, milyen garanciák védik a dolgozókat a véleménynyilvánítás miatti retorzióktól, illetve terveznek-e vizsgálatot a szenátusi választások lebonyolítása és a központosított beszerzések miatt. Arra is kíváncsiak voltunk, terveznek-e bérrendezést, illetve milyen intézkedésekkel javítanák a belső kommunikációt és a döntéshozatal átláthatóságát. Emellett Fendler Judit kancellár távozásának okairól és Buzás Norbert megbízásának körülményeiről is érdeklődtünk. Az egyetem cikkünk megjelenéséig nem válaszolt kérdéseinkre.

Abban egyetértenek az SZTE rektorjelöltjei, hogy a kancellári rendszernek mennie kell

Bár egyelőre nem világos, milyen rendszerben kell majd irányítaniuk az intézményt, a két pályázónak már határozott elképzelései vannak. A kancellári rendszert mindketten megszüntetnék, Karsai Krisztina nagyobb egyetemi autonómiát és átláthatóbb döntéshozatalt ígér, Kónya Zoltán pedig modernizálná az SZTE-t, és rendezné az egyetem kapcsolatát Szegeddel.

Hozzászólások

Egyszerű számolásokba is belekavarodnak az alsósok: nem minden évfolyamon javultak a matek kompetenciamérés eredményei

Bár matekból összességében javultak az eredmények a 2026-os országos kompetenciamérésen, korántsem minden évfolyamon ilyen kedvező a helyzet. A negyedikesek közel harmada még mindig csak a legegyszerűbb, egyértelmű utasításokat követő matekfeladatokkal boldogul, vagy azokat sem tudja megfelelően megoldani. Az ötödikesek eredménye romlott, a nyolcadikosok viszont látványosan javítottak a tavalyi teljesítményükön.

Három pilléren nyugszik az óvodai nevelő képzés kivezetése

Újabb lépést tehetnek afelé, hogy az óvodákban az önálló nevelőmunkát kizárólag diplomás szakemberek végezhessék. Az óvodai nevelő képzés kivezetésének részleteiről minisztériumi szakmai egyeztetésen tárgyaltak, ahol az átalakítás három fő pillérét is ismertették.

Eredménytelen lett a rektori pályázat a Nyíregyházi Egyetemen

Új rektort egyelőre nem választanak, az egyetem vezetését viszont átalakítanák Nyíregyházán. A fenntartó kuratórium eredménytelennek nyilvánította a rektori pályázatot, és arról is döntött, hogy a jövőben a rektor tölti be az elnöki tisztséget.