Kinevezték a Szegedi Tudományegyetem új kancellárját
Egy nappal Fendler Judit távozásának bejelentése után már az utódját is megnevezték.
Két pályázat érkezett a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) rektori posztjára a november 9-i határidőig. A jelenlegi rektor, Rovó László megbízatása 2027 júniusának végén jár le, az egyetem új vezetőjének így egy olyan időszakban kell majd átvennie az intézmény irányítását, amikor a felsőoktatás fenntartói és finanszírozási rendszere is átalakulhat.
A két pályázó Karsai Krisztina intézetvezető egyetemi tanár rektori programjáról a Szeged Televízióban beszélt. A professzor szerint az egyetemi autonómia megerősítésére van szükség, és azt szeretné, hogy az oktatást és a kutatást kizárólag szakmai szempontok határozzák meg. Úgy látja, hogy bár az SZTE korábbi kuratóriuma több más modellváltó egyetemhez képest kedvezőbb hatáskörmegosztás mellett működött, a szabályozás lehetőséget adott volna az egyetemi autonómia korlátozására is. A kuratórium azonban a gyakorlatban nem élt minden rendelkezésére álló jogosítvánnyal.
Rektorként nagyobb teret biztosítana a szenátusi vitáknak, és azt szeretné, hogy a testület tagjai ne csak utólag értesüljenek a stratégiai döntésekről. Felvetette azt is, hogy a szenátusi üléseket akár online is közvetíthetnék, a rektor pedig évente egyszer érdemi beszámolót tarthatna az egyetemi közösségnek.
Kónya Zoltán, az egyetem kilenc éve hivatalban lévő rektorhelyettese a Szeged.hu-nak az akadémiai szabadságot nevezte az egyetem működése egyik alapjának. A kilenc éve rektorhelyettesként dolgozó kémikusprofesszor szerint ugyanakkor az SZTE esetében nem elsősorban a modellváltásra, hanem a modernizációra kellene helyezni a hangsúlyt. Hatvanoldalas pályázatában részletesen kifejtette, hogyan készítené fel az intézményt a 21. századi működésre.
Mindketten megszüntetnék a kancellári rendszert
A két rektorjelölt egyik legfontosabb közös elképzelése a jelenlegi kettős vezetési rendszer felszámolása. Karsai Krisztina szerint a rektor és a kancellár közötti feladatmegosztás nem működött kellően hatékonyan. Ezt saját intézetvezetői és korábbi szenátusi tapasztalataival, valamint az egyetemi munkatársakkal folytatott beszélgetéseivel indokolta.
A kancellári rendszer helyett gazdasági főigazgatói modellt vezetne be. Mint mondta, ennek előkészítését már a hivatalba lépése előtt meg kellene kezdeni, mivel a változtatás szervezeti és szabályozási átalakítással járna.
Kónya Zoltán ennél is határozottabban fogalmazott: szerinte a kancellári posztot annak idején létre sem kellett volna hozni, és most meg kell szüntetni az egyetemeken a kettős vezetést.
Az egyetem egyébként november 9-én bejelentette, hogy Fendler Judit kancellár munkaviszonya 2027. január 3-án megszűnik, addig pedig felmentik a munkavégzés alól. Feladatait átmenetileg Buzás Norbert professzor látja el 2027. július 31-ig.
Szegedi Tudományegyetem
Oláh Tamás
„Vakrepülés” a felsőoktatás átalakítása
A rektorválasztás egyik legnagyobb kérdése, hogy milyen fenntartói és finanszírozási környezet várja majd az új egyetemi vezetést. Karsai Krisztina szerint a felsőoktatási törvény jelentős módosítása is napirendre kerülhet, a pontos szabályok azonban egyelőre nem ismertek. Az interjúban a műsorvezető „vakrepülésnek” nevezte a jelenlegi helyzetet, amivel a rektorjelölt is egyetértett.
Jó fogalom a vakrepülés, de ködszurkálásnak is lehet nevezni, mert az a néhány nyilatkozat, amit mondjuk miniszteriális szintről lehetett hallani, csak azt erősíti meg, hogy valami lesz
– fogalmazott Karsai Krisztina. A professzor szerint egyelőre nem világos, milyen jogállású intézményekként működhetnek tovább az egyetemek, és milyen finanszírozási megállapodásokra számíthatnak. Éppen ezért pályázatában elsősorban arra helyezte a hangsúlyt, hogyan lehetne az egyetemi közösséget szélesebb körben bevonni a stratégiai döntések előkészítésébe.
Kónya Zoltán szintén elismerte, hogy a hazai felsőoktatás átalakítása még folyamatban van, és egyelőre nem látható, hová vezetnek a változások. Arról is beszélt, hogy az alapítványi egyetemet politikai célokra használták, ezt az állítását azonban nem fejtette ki részletesebben.
A rektorhelyettes az SZTE működésének további problémáira is kitért. Szerinte rövid időn belül megoldást kell találni a klinikák jelentős adósságállományára, amelyet a rossz egészségügyi finanszírozással hozott összefüggésbe. Úgy véli, az egyetem több intézmény összevonásával jött létre, de a korábbi intézményi határok máig nem tűntek el teljesen. Rektorként ezen változtatna, miközben megőrizné az egyes karok önállóságát és autonómiáját.
Az oktatástól a klinikákig: milyen változásokat terveznek?
Karsai Krisztina az oktatás szemléletén is változtatna. Szerinte a generatív mesterséges intelligencia terjedésével az egyetemeknek újra kell gondolniuk, milyen tudást adnak át a hallgatóknak. Már nem elegendő az információk megtanítása, arra is fel kell készíteni a diákokat, hogy azokat kritikusan értékeljék és a gyakorlatban alkalmazzák. A professzor úgy véli, az egyetemi képzésnek nemcsak az első munkahely megszerzésében kell segítenie, hanem a teljes szakmai pályafutásra fel kell készítenie a hallgatókat.
Karsai az egyetemi rangsorok jelentőségét is árnyalná. Bár az SZTE-t a legjobb magyar egyetemek között tartja számon, szerinte nem az évenként változó helyezések hajszolása a legfontosabb, hanem az, hogy az intézmény hosszú távon is megőrizze versenyképességét.
Kónya Zoltán eközben az egyetem szervezeti működésében lát további feladatokat. Szerinte az SZTE létrehozásakor összevont intézmények közötti határok máig érezhetők, ezért erősítené az egyetemen belüli együttműködést, miközben megőrizné az egyes karok önállóságát. A rektorhelyettes a klinikák jelentős adósságállományának rendezését is sürgető feladatnak tartja. A problémát az egészségügy finanszírozásával hozta összefüggésbe, és úgy véli, rövid időn belül megoldást kell találni rá.
Kónya a mesterséges intelligenciával támogatott rendszereknek is nagyobb szerepet szánna az egyetem működésében, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a technológia önmagában nem jelent megoldást minden problémára.
A két jelölt saját esélyeiről is beszélt. Karsai szerint aki rektori pályázatot nyújt be, annak hinnie kell abban, hogy megválaszthatják. Kónya ennél jóval tömörebben válaszolt arra a kérdésre, mennyire tartja esélyesnek magát: „Nagyon.”
Az SZTE 52 tagú szenátusának egyetlen jelöltet kell kiválasztania, akit ezt követően a fenntartó elé terjesztenek. Az új rektor várhatóan 2027. július 1-jén léphet hivatalba, addigra azonban az egyetem működésének jogi és finanszírozási feltételei is megváltozhatnak.
