Hétfőn tette közzé a Civil Közoktatási Platform (CKP) és az Oktatói Hálózat a javaslatcsomagját, amelyben kezdeményezik a felsőoktatási felvételi rendszer pontszámításának korrekcióját és a vonatkozó jogszabály módosítását. Az indoklás szerint a 2024-től alkalmazott szabályok következtében intézményenként és szakonként változnak a felvételi követelmények, ezért a rendszer nehezen átlátható, és növeli a diákok terheit.
Egységes követelmények lennének az azonos szakokon
A javaslat szerint ugyanarra a szakra minden egyetemen azonos felvételi követelmények vonatkoznának, beleértve a beszámítható érettségi tárgyakat és az intézményi pontokat is, utóbbinál legfeljebb 10-20 pontos eltérés lenne megengedett. A mostani rendszerről a szervezetek úgy gondolják, a megalapozott pályaorientáció helyett korai elköteleződésre és taktikai döntésekre ösztönzi a diákokat.
Az intézményenként eltérő pontszerzési lehetőségek és a tanulmányi pontokba beszámítható tantárgyak különbségei miatt a diáknak gyakran már a tizedik évfolyamon, a fakultációválasztáskor el kellene döntenie, melyik intézmény melyik szakjára kíván jelentkezni – pedig ilyenkor általában még a továbbtanulási irányban is bizonytalan
– írják.
Korlátoznák az intézményi pontok jogcímeit is, az egyetemek csak a jogszabályban meghatározott tevékenységekért adhatnának pluszpontot. A szervezetek szerint legalább azt a gyakorlatot mindenképpen meg kellene szüntetni, hogy a felvételi előkészítőkön és táborokon való részvételért pluszpont járjon. Emellett eltörölnék az önkéntes tartalékos katonai szolgálatért járó, központilag előírt 16-64 pontos többletpontot is, az egyetemek saját döntésük alapján továbbra is adhatnának ezért intézményi pontot.
Bevezetnék, hogy az intézmények számára legyen kötelező előírás az esélyegyenlőségi pontszám minimumára, a hátrányos helyzetű, fogyatékossággal élő vagy gyermeket nevelő jelentkezőknek legalább 30-40 intézményi pont járna. Jelenleg egyes egyetemek jóval kevesebbet adnak ezen a jogcímen, a Semmelweis Egyetemen például mindössze 5 pontot.
Egységesítenék a tanulmányi pontok számítását
Visszaállíthatnák a korábbi rendszert, amelyben az ötödik érettségi tárgy szabadon választható volt, az ötödik középiskolai tantárgynak pedig természettudományos tárgynak kellett lennie. Alternatív megoldásként javasolták más, központilag meghatározott választási lehetőségek biztosítását.
A CKP és az Oktatói Hálózat szerint probléma, hogy jelenleg sok technikumban tanuló diák számára nem számítható tanulmányi pont, mert az egyetemek nem fogadják el a szakmai vizsgájukat vagy egyes tantárgyaikat – ezt a szakmai vizsga, illetve a szakmai tantárgyak kötelező beszámításával vagy alternatív pontszámítással orvosolnák.
A javaslat szerint az intézményeknek időben nyilvánosságra kellene hozniuk a felvételi követelményeket, amelyeket később már nem is változtathatnának meg, a mulasztásokat szankcionálnák.
A szervezetek már a 2029-es felvételi eljárást érintő változtatásokhoz is indokoltnak tartják a jogszabály-módosítást, azokat a könnyítéseket pedig, amelyek nem igényelnek külön felkészülést az egyetemektől, akár korábban is bevezetnék.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).