Átalakítaná a felsőoktatási felvételi pontszámítását a CKP és az Oktatói Hálózat, azonos szakokon egységes követelményeket javasolnak

Korlátoznák, hogy miért járhat intézményi pont, és bevezetnék az esélyegyenlőségért kötelezően járó pontokat is.

Hétfőn tette közzé a Civil Közoktatási Platform (CKP) és az Oktatói Hálózat a javaslatcsomagját, amelyben kezdeményezik a felsőoktatási felvételi rendszer pontszámításának korrekcióját és a vonatkozó jogszabály módosítását. Az indoklás szerint a 2024-től alkalmazott szabályok következtében intézményenként és szakonként változnak a felvételi követelmények, ezért a rendszer nehezen átlátható, és növeli a diákok terheit.

Egységes követelmények lennének az azonos szakokon

A javaslat szerint ugyanarra a szakra minden egyetemen azonos felvételi követelmények vonatkoznának, beleértve a beszámítható érettségi tárgyakat és az intézményi pontokat is, utóbbinál legfeljebb 10-20 pontos eltérés lenne megengedett. A mostani rendszerről a szervezetek úgy gondolják, a megalapozott pályaorientáció helyett korai elköteleződésre és taktikai döntésekre ösztönzi a diákokat.

Az intézményenként eltérő pontszerzési lehetőségek és a tanulmányi pontokba beszámítható tantárgyak különbségei miatt a diáknak gyakran már a tizedik évfolyamon, a fakultációválasztáskor el kellene döntenie, melyik intézmény melyik szakjára kíván jelentkezni – pedig ilyenkor általában még a továbbtanulási irányban is bizonytalan

– írják.

Korlátoznák az intézményi pontok jogcímeit is, az egyetemek csak a jogszabályban meghatározott tevékenységekért adhatnának pluszpontot. A szervezetek szerint legalább azt a gyakorlatot mindenképpen meg kellene szüntetni, hogy a felvételi előkészítőkön és táborokon való részvételért pluszpont járjon. Emellett eltörölnék az önkéntes tartalékos katonai szolgálatért járó, központilag előírt 16-64 pontos többletpontot is, az egyetemek saját döntésük alapján továbbra is adhatnának ezért intézményi pontot.

Bevezetnék, hogy az intézmények számára legyen kötelező előírás az esélyegyenlőségi pontszám minimumára, a hátrányos helyzetű, fogyatékossággal élő vagy gyermeket nevelő jelentkezőknek legalább 30-40 intézményi pont járna. Jelenleg egyes egyetemek jóval kevesebbet adnak ezen a jogcímen, a Semmelweis Egyetemen például mindössze 5 pontot.

Egységesítenék a tanulmányi pontok számítását

Visszaállíthatnák a korábbi rendszert, amelyben az ötödik érettségi tárgy szabadon választható volt, az ötödik középiskolai tantárgynak pedig természettudományos tárgynak kellett lennie. Alternatív megoldásként javasolták más, központilag meghatározott választási lehetőségek biztosítását.

A CKP és az Oktatói Hálózat szerint probléma, hogy jelenleg sok technikumban tanuló diák számára nem számítható tanulmányi pont, mert az egyetemek nem fogadják el a szakmai vizsgájukat vagy egyes tantárgyaikat – ezt a szakmai vizsga, illetve a szakmai tantárgyak kötelező beszámításával vagy alternatív pontszámítással orvosolnák.

A javaslat szerint az intézményeknek időben nyilvánosságra kellene hozniuk a felvételi követelményeket, amelyeket később már nem is változtathatnának meg, a mulasztásokat szankcionálnák.

A szervezetek már a 2029-es felvételi eljárást érintő változtatásokhoz is indokoltnak tartják a jogszabály-módosítást, azokat a könnyítéseket pedig, amelyek nem igényelnek külön felkészülést az egyetemektől, akár korábban is bevezetnék.

Hozzászólások

Retorzióval járhat a nyilvános kritika, erős a politikai befolyás – mély bizalmi válságról számoltak be az SZTE dolgozói

A Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány kuratóriuma ősszel felmérést indított, amelyben az egyetem dolgozóit arról kérdezték, hogyan vélekednek az intézmény vezetéséről, a döntéshozatalról és a munkahelyi légkörről. Az 1295 válaszadó jelentős része szerint a pártpolitikai kapcsolatok befolyásolják az egyetemi előmenetelt, és sokan tartanak a nyilvános kritikák következményeitől is.

Három pilléren nyugszik az óvodai nevelő képzés kivezetése

Újabb lépést tehetnek afelé, hogy az óvodákban az önálló nevelőmunkát kizárólag diplomás szakemberek végezhessék. Az óvodai nevelő képzés kivezetésének részleteiről minisztériumi szakmai egyeztetésen tárgyaltak, ahol az átalakítás három fő pillérét is ismertették.

Eredménytelen lett a rektori pályázat a Nyíregyházi Egyetemen

Új rektort egyelőre nem választanak, az egyetem vezetését viszont átalakítanák Nyíregyházán. A fenntartó kuratórium eredménytelennek nyilvánította a rektori pályázatot, és arról is döntött, hogy a jövőben a rektor tölti be az elnöki tisztséget.