A szakemberhiány miatt nemcsak a kezelések, de a diagnózis is hónapokig csúszhat.
Csaknem egymillió embernek nincs saját fogorvosa Magyarországon, és az elmúlt három évben mintegy félszáz fogorvosi praxis szűnt meg – írja a Népszava Nagy Ákos keszthelyi fogorvosra, a Magyar Orvosi Kamara korábbi alelnökére hivatkozva. A szakember Antalóczy Ágnessel közösen figyelemfelhívó kampányt indított a fogorvosi alapellátás problémáira.
A szakemberek szerint az állami ellátás elérhetősége drámaian romlott: a kapacitáskorlátozó állami intézkedések és a szakemberhiány miatt gyakran heteket kell várni egy időpontra, a fogszabályzásra szoruló gyermekeknek pedig akár négy-hat évig is. Nagy Ákos a lapnak azt mondta, gyors kormányzati beavatkozásra van szükség, hiszen jelenleg 140 ezer ember maradt alapellátó fogászat nélkül, további 740 ezer pedig tartósan betöltetlen körzetben él.
Videókból tanult fogat húzni és pácienseket is fogadott egy cseh férfi
A praxisok megszűnésének egyik fő oka, hogy a közfinanszírozott ellátást nyújtó fogorvosok a NEAK-tól kapott havi összegből szerintük lehetetlen fenntartani a rendelőket. Bár egy korábbi, 2019-es kampány után a fogászati kasszát reálértéken húsz százalékkal bővítették, a háziorvosi finanszírozási szintet azóta sem sikerült elérni.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
