Nemcsak általános ellenőrzéseket végzett, hanem foghúzást, gyökérkezelést és érzéstelenítést is vállalt.
Több tucat pácienst látott el illegálisan egy hamis fogorvos és két családtagja Csehországban, miután internetes videókból tanulták ki a szakmát – írja a Guardian az illetékes hatóságok közleménye alapján.
A háromfős családi praxis 2023-ban kezdődött a közép-csehországi Havlíčkův Brod városában, és úgy működött, mintha teljesen szabályos fogászati rendelő lenne. A mindössze 22 éves férfi, aki fogorvosnak adta ki magát, nemcsak általános ellenőrzéseket végzett, hanem foghúzást, gyökérkezelést és érzéstelenítést is vállalt. Az ehhez szükséges tudást saját bevallása szerint online videókból sajátította el.
A rendelő működtetésében két idősebb családtag is részt vett: az 50 éves nő asszisztensként dolgozott, és mivel korábban az egészségügyben tevékenykedett, hozzáfért érzéstelenítőkhöz, tömőanyagokhoz, ragasztókhoz és más fogászati eszközökhöz. A 44 éves férfi, aki az ingatlant biztosította, fogpótlásokat készített a betegeknek.
A rendőrség szerint a csalók összesen körülbelül 4 millió cseh koronát (nagyjából 65 millió forintot) kerestek az illegális tevékenységükkel. A három személy ellen illegális vállalkozás működtetése, pénzmosás, testi sértés kísérlete, kábítószerrel való visszaélés és lopás miatt emeltek vádat. Mindannyian büntetlen előéletűek, így a hatóságok előzetes letartóztatás után szabadlábra helyezték őket, miután mindhárman beismerték tettüket. Akár nyolc év börtönbüntetés is várhat rájuk.
Arra a kérdésre, hogy a páciensek tettek-e panaszt, a rendőrség szóvivője, Michaela Lebrová nem kívánt válaszolni. A cseh egészségügy egyik égető problémája, hogy jelentős fogorvoshiány sújtja az országot. Ennek enyhítésére a cseh parlament tavaly olyan törvényt fogadott el, amely megkönnyíti az Európai Unión kívülről érkező fogorvosok alkalmazását.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
