A világ legszegényebb országaiban a harmadikos gyerekek 90 százaléka nem képes felismerni a betűk hangjait

Egy friss, a Világbank és az UNICEF által támogatott jelentés szerint az elavult olvasástanítási módszerek miatt a közepes és alacsony jövedelmű országok diákjainak többsége nem éri el az alapvető olvasási szintet. A kutatás szerint ez nemcsak az oktatási rendszerek válságát mutatja, hanem hosszú távon az országok gazdasági fejlődését is hátráltatja.

A Financial Times által ismertetett tanulmány szerint a diákok több mint 90 százaléka nem képes felismerni a betűk hangjait, vagy elolvasni egyszerű szavakat három év iskolába járás után. A helyzet a járvány után tovább romlott: a 10 éves gyerekek 70 százaléka nem tud elolvasni és megérteni egy egyszerű szöveget.

A probléma főként a Világbank által „alacsony és közepes jövedelmű” kategóriába sorolt országokat érinti – például India, Nigéria, Kenya, Banglades, Indonézia, a Fülöp-szigetek vagy Peru is ide tartoznak. Ezekben az államokban ugyan nőtt az iskolába járó gyerekek aránya, az oktatás minősége azonban sokszor elmarad a kívánt szinttől.

A kutatás szerint a probléma gyökere az elavult, tudományos bizonyítékok nélküli tanítási gyakorlatban rejlik. Ehhez társul a könyvek hiánya, a nem megfelelő tanárképzés, a magas hiányzási arány, az oktatás idegen nyelven, illetve az, hogy az oktatás gyakran nincs a gyerekek tudásszintjéhez igazítva.

Dél-Afrikában kutatja a dinoszauruszokat egy magyar geológus

shutterstock

A nyelvi akadály is nehezíti a tanulást

A jelentés szerint a gyerekek egyharmadát olyan nyelven tanítják olvasni, amelyet nem beszélnek vagy nem értenek jól. Például sok afrikai országban az oktatás nyelve továbbra is az egykori gyarmati nyelv – angol vagy francia –, miközben a gyerekek otthon teljesen más nyelvet beszélnek.

A szakértők szerint a megoldás az anyanyelvi oktatás erősítése, vagy célzottabb, intenzívebb nyelvi fejlesztés lenne. A jelentés 

kiemeli a fonetikai tudás, az olvasási folyékonyság és a szövegértés fejlesztésének fontosságát is

. A korai olvasási készségek javítása kulcsfontosságú a későbbi tanulás és a gazdasági fejlődés szempontjából.

A tanárok változásra készek, de támogatásra van szükségük

David Edwards, a világ tanárszakszervezeteit tömörítő Education International főtitkára szerint a pedagógusok többsége egyetért a kutatás megállapításaival, és hajlandó lenne a rendszerszintű változtatásokra. Ugyanakkor figyelmeztetett: a megfelelő szakmai fejlődés, az együttműködésen alapuló kutatás, a kezelhető osztálylétszámok és a tankönyvek biztosítása nélkül a rendszer „pont azt fogja termelni, amire tervezték – az egyenlőtlenséget”.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A szöveges értékelés önmagában nem oldja meg az osztályozás problémáját”

Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény

Lannert Judit a jövő évi költségvetés részleteiről: a béremelések mellett iskolafelújításokat is terveznek

Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.