Egy friss, a Világbank és az UNICEF által támogatott jelentés szerint az elavult olvasástanítási módszerek miatt a közepes és alacsony jövedelmű országok diákjainak többsége nem éri el az alapvető olvasási szintet. A kutatás szerint ez nemcsak az oktatási rendszerek válságát mutatja, hanem hosszú távon az országok gazdasági fejlődését is hátráltatja.
A Financial Times által ismertetett tanulmány szerint a diákok több mint 90 százaléka nem képes felismerni a betűk hangjait, vagy elolvasni egyszerű szavakat három év iskolába járás után. A helyzet a járvány után tovább romlott: a 10 éves gyerekek 70 százaléka nem tud elolvasni és megérteni egy egyszerű szöveget.
A probléma főként a Világbank által „alacsony és közepes jövedelmű” kategóriába sorolt országokat érinti – például India, Nigéria, Kenya, Banglades, Indonézia, a Fülöp-szigetek vagy Peru is ide tartoznak. Ezekben az államokban ugyan nőtt az iskolába járó gyerekek aránya, az oktatás minősége azonban sokszor elmarad a kívánt szinttől.A kutatás szerint a probléma gyökere az elavult, tudományos bizonyítékok nélküli tanítási gyakorlatban rejlik. Ehhez társul a könyvek hiánya, a nem megfelelő tanárképzés, a magas hiányzási arány, az oktatás idegen nyelven, illetve az, hogy az oktatás gyakran nincs a gyerekek tudásszintjéhez igazítva.Dél-Afrikában kutatja a dinoszauruszokat egy magyar geológus
A nyelvi akadály is nehezíti a tanulást
A jelentés szerint a gyerekek egyharmadát olyan nyelven tanítják olvasni, amelyet nem beszélnek vagy nem értenek jól. Például sok afrikai országban az oktatás nyelve továbbra is az egykori gyarmati nyelv – angol vagy francia –, miközben a gyerekek otthon teljesen más nyelvet beszélnek.A szakértők szerint a megoldás az anyanyelvi oktatás erősítése, vagy célzottabb, intenzívebb nyelvi fejlesztés lenne. A jelentés kiemeli a fonetikai tudás, az olvasási folyékonyság és a szövegértés fejlesztésének fontosságát is. A korai olvasási készségek javítása kulcsfontosságú a későbbi tanulás és a gazdasági fejlődés szempontjából.A tanárok változásra készek, de támogatásra van szükségükDavid Edwards, a világ tanárszakszervezeteit tömörítő Education International főtitkára szerint a pedagógusok többsége egyetért a kutatás megállapításaival, és hajlandó lenne a rendszerszintű változtatásokra. Ugyanakkor figyelmeztetett: a megfelelő szakmai fejlődés, az együttműködésen alapuló kutatás, a kezelhető osztálylétszámok és a tankönyvek biztosítása nélkül a rendszer „pont azt fogja termelni, amire tervezték – az egyenlőtlenséget”.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
