Egy friss, a Világbank és az UNICEF által támogatott jelentés szerint az elavult olvasástanítási módszerek miatt a közepes és alacsony jövedelmű országok diákjainak többsége nem éri el az alapvető olvasási szintet. A kutatás szerint ez nemcsak az oktatási rendszerek válságát mutatja, hanem hosszú távon az országok gazdasági fejlődését is hátráltatja.
A Financial Times által ismertetett tanulmány szerint a diákok több mint 90 százaléka nem képes felismerni a betűk hangjait, vagy elolvasni egyszerű szavakat három év iskolába járás után. A helyzet a járvány után tovább romlott: a 10 éves gyerekek 70 százaléka nem tud elolvasni és megérteni egy egyszerű szöveget.
A probléma főként a Világbank által „alacsony és közepes jövedelmű” kategóriába sorolt országokat érinti – például India, Nigéria, Kenya, Banglades, Indonézia, a Fülöp-szigetek vagy Peru is ide tartoznak. Ezekben az államokban ugyan nőtt az iskolába járó gyerekek aránya, az oktatás minősége azonban sokszor elmarad a kívánt szinttől.A kutatás szerint a probléma gyökere az elavult, tudományos bizonyítékok nélküli tanítási gyakorlatban rejlik. Ehhez társul a könyvek hiánya, a nem megfelelő tanárképzés, a magas hiányzási arány, az oktatás idegen nyelven, illetve az, hogy az oktatás gyakran nincs a gyerekek tudásszintjéhez igazítva.Dél-Afrikában kutatja a dinoszauruszokat egy magyar geológus
A nyelvi akadály is nehezíti a tanulást
A jelentés szerint a gyerekek egyharmadát olyan nyelven tanítják olvasni, amelyet nem beszélnek vagy nem értenek jól. Például sok afrikai országban az oktatás nyelve továbbra is az egykori gyarmati nyelv – angol vagy francia –, miközben a gyerekek otthon teljesen más nyelvet beszélnek.A szakértők szerint a megoldás az anyanyelvi oktatás erősítése, vagy célzottabb, intenzívebb nyelvi fejlesztés lenne. A jelentés kiemeli a fonetikai tudás, az olvasási folyékonyság és a szövegértés fejlesztésének fontosságát is. A korai olvasási készségek javítása kulcsfontosságú a későbbi tanulás és a gazdasági fejlődés szempontjából.A tanárok változásra készek, de támogatásra van szükségükDavid Edwards, a világ tanárszakszervezeteit tömörítő Education International főtitkára szerint a pedagógusok többsége egyetért a kutatás megállapításaival, és hajlandó lenne a rendszerszintű változtatásokra. Ugyanakkor figyelmeztetett: a megfelelő szakmai fejlődés, az együttműködésen alapuló kutatás, a kezelhető osztálylétszámok és a tankönyvek biztosítása nélkül a rendszer „pont azt fogja termelni, amire tervezték – az egyenlőtlenséget”.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
