A világ legszegényebb országaiban a harmadikos gyerekek 90 százaléka nem képes felismerni a betűk hangjait

Egy friss, a Világbank és az UNICEF által támogatott jelentés szerint az elavult olvasástanítási módszerek miatt a közepes és alacsony jövedelmű országok diákjainak többsége nem éri el az alapvető olvasási szintet. A kutatás szerint ez nemcsak az oktatási rendszerek válságát mutatja, hanem hosszú távon az országok gazdasági fejlődését is hátráltatja.

A Financial Times által ismertetett tanulmány szerint a diákok több mint 90 százaléka nem képes felismerni a betűk hangjait, vagy elolvasni egyszerű szavakat három év iskolába járás után. A helyzet a járvány után tovább romlott: a 10 éves gyerekek 70 százaléka nem tud elolvasni és megérteni egy egyszerű szöveget.

A probléma főként a Világbank által „alacsony és közepes jövedelmű” kategóriába sorolt országokat érinti – például India, Nigéria, Kenya, Banglades, Indonézia, a Fülöp-szigetek vagy Peru is ide tartoznak. Ezekben az államokban ugyan nőtt az iskolába járó gyerekek aránya, az oktatás minősége azonban sokszor elmarad a kívánt szinttől.

A kutatás szerint a probléma gyökere az elavult, tudományos bizonyítékok nélküli tanítási gyakorlatban rejlik. Ehhez társul a könyvek hiánya, a nem megfelelő tanárképzés, a magas hiányzási arány, az oktatás idegen nyelven, illetve az, hogy az oktatás gyakran nincs a gyerekek tudásszintjéhez igazítva.

Dél-Afrikában kutatja a dinoszauruszokat egy magyar geológus

shutterstock

A nyelvi akadály is nehezíti a tanulást

A jelentés szerint a gyerekek egyharmadát olyan nyelven tanítják olvasni, amelyet nem beszélnek vagy nem értenek jól. Például sok afrikai országban az oktatás nyelve továbbra is az egykori gyarmati nyelv – angol vagy francia –, miközben a gyerekek otthon teljesen más nyelvet beszélnek.

A szakértők szerint a megoldás az anyanyelvi oktatás erősítése, vagy célzottabb, intenzívebb nyelvi fejlesztés lenne. A jelentés kiemeli a fonetikai tudás, az olvasási folyékonyság és a szövegértés fejlesztésének fontosságát is. A korai olvasási készségek javítása kulcsfontosságú a későbbi tanulás és a gazdasági fejlődés szempontjából.

A tanárok változásra készek, de támogatásra van szükségük

David Edwards, a világ tanárszakszervezeteit tömörítő Education International főtitkára szerint a pedagógusok többsége egyetért a kutatás megállapításaival, és hajlandó lenne a rendszerszintű változtatásokra. Ugyanakkor figyelmeztetett: a megfelelő szakmai fejlődés, az együttműködésen alapuló kutatás, a kezelhető osztálylétszámok és a tankönyvek biztosítása nélkül a rendszer „pont azt fogja termelni, amire tervezték – az egyenlőtlenséget”.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.