Egy finn kísérlet bebizonyította, hogy a természet nemcsak a lelket, hanem az immunrendszert is erősíti. Egyes óvodákban az udvart „visszavadították”: mohát, vadnövényeket és erdei talajt telepítettek, hogy a gyerekek újra kapcsolatba kerüljenek a természettel – és az eredmények megdöbbentőek.
Lahtiban, a Humpula óvodában nem gond, ha a gyerekek sarasak lesznek: sőt, ez a cél. A gyerekek nap mint nap földdel, levelekkel és mohával játszanak – miközben tudósok figyelik, hogyan változik az egészségük. A Guardian számolt be arról, hogy a projekt részeként 43 finn óvoda kapott összesen 1 millió eurós támogatást, hogy udvarukat „visszavadítsák."
Néhány hét alatt sokkal ellenállóbb lett a gyerekek immunrendszere
A kutatók a természetes környezet mikroorganizmusainak – baktériumoknak és gombáknak – hatását vizsgálják a gyerekek immunrendszerére. A gyerekek bőr- és vérmintáit elemezték, és már néhány hét alatt javulást tapasztaltak: erősebb immunvédelem, kevesebb gyulladást okozó baktérium, sőt még a bélflóra is egészségesebb lett.Már két hét természetes játéktevékenység elég lehet ahhoz, hogy javuljon a gyerekek immunrendszere
– mondta Marja Roslund, a Finn Természeti Erőforrások Intézetének kutatója.
A finn tudósok szerint a városi gyerekek túlságosan steril környezetben nőnek fel, és emiatt az immunrendszerük nem tanul meg „együtt élni” a természetes mikrobákkal. A „régi barátok” elmélete szerint az ember evolúciósan a talajban, növényekben és levegőben élő mikroorganizmusokkal együtt fejlődött – ezek hiánya viszont allergiákhoz és autoimmun betegségekhez vezethet.
A finn kutatók abban bíznak, hogy a hasonló projektek világszerte elterjednek.
"Nem akarok több gumiburkolatot látni az óvodákban” – mondta Aki Sinkkonen kutató.
A gyerekeknek nem steril játszóterekre van szükségük, hanem földre, fára, levelekre – és egy kis sárra.
A városi zöldfelületek nemcsak a gyerekek immunrendszerét, hanem a levegő minőségét is javítják. Egy brit iskola például élő sövényt telepített a játszótér köré, ami fél év alatt 13 százalékkal csökkentette a nitrogén-dioxid-szintet.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
