Különleges erdőt telepítettek a pécsi egyetemen

A Miyawaki-erdő, ami egy minierdő, rovaroknak, énekesmadaraknak és emlősöknek nyújt otthont és menedéket.

  • Rodler Lili

A Pécsi Tudományegyetem Zöld Egyetem Programiroda és a 10 Millió Fa Alapítvány kezdeményezésében február 28-án Miyawaki-erdőt alakítottak ki az intézmény Ifjúság úti campusán kapcsolódva a Nemzeti Faültetés Napjához - írta meg a Pécs Aktuál.

A projekt keretében a szervezők mellett a Természettudományi Kar, a Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar és a Fenntartható Fejlődésért Szakkollégium munkatársai és hallgatói egy 30 négyzetméteres minierdőt hoztak létre.

Mi az a Miyawaki-erdő?

A minierdőt egy Japán botanikus és növényökológus, Akira Miyawaki találta ki. Az ötlet meglehetősen egyszerű, néhány tíz négyzetméteren létre lehet hozni egy egészen sűrű növénytársulást, ami által a sűrű városi betonrengetegben is képesek vagyunk menedéket kialakítani az élővilágnak.

A távol-keleti szigetországban szerzett megfigyelések alapján készült módszerrel adott területen akár három-négyszeres levélfelület is kialakítható, mely nem csak a levegő tisztításában játszik szerepet, de árnyékot biztosít, növeli a páraképződést, hűtőhatása révén szabályozza a mikroklímát. A változatos növényfajokból álló erdő rovaroknak, énekesmadaraknak és emlősöknek nyújt otthont és menedéket - fogalmazta meg a hírportál.

„Miyawaki minierdő a természettel való együttműködés élő példája: helytakarékos, gyorsan fejlődő és biodiverz megoldás a városi klímaváltozás kihívásaira. Nem elég a zöld területekről beszélni – cselekednünk kell, új szemléletet honosítva meg a várostervezésben és a mindennapjainkban. Az erőforrások hatékonyabb felhasználása érdekében ki kell aknázni a szinergiában rejlő lehetőségeket” – fogalmazott Kulcsár Tünde, a PTE Zöld Egyetem Programiroda vezetője a lapnak.

Nem ez az egyetlen minierdő Magyarországon

Hazánkban először 2021-ben hoztak létre Miyawaki-erdőt. Ezt a fővárosi Tabánban lehet megnézni, de azóta Budapesten több másik helyre is telepítettek minierdőt. A vidéki városok között két bajai, egy bükki, egy kecskeméti és egy soproni helyszínen van már ilyen erdő.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.