A Miyawaki-erdő, ami egy minierdő, rovaroknak, énekesmadaraknak és emlősöknek nyújt otthont és menedéket.
A Pécsi Tudományegyetem Zöld Egyetem Programiroda és a 10 Millió Fa Alapítvány kezdeményezésében február 28-án Miyawaki-erdőt alakítottak ki az intézmény Ifjúság úti campusán kapcsolódva a Nemzeti Faültetés Napjához - írta meg a Pécs Aktuál.
A projekt keretében a szervezők mellett a Természettudományi Kar, a Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar és a Fenntartható Fejlődésért Szakkollégium munkatársai és hallgatói egy 30 négyzetméteres minierdőt hoztak létre.
Mi az a Miyawaki-erdő?
A minierdőt egy Japán botanikus és növényökológus, Akira Miyawaki találta ki. Az ötlet meglehetősen egyszerű, néhány tíz négyzetméteren létre lehet hozni egy egészen sűrű növénytársulást, ami által a sűrű városi betonrengetegben is képesek vagyunk menedéket kialakítani az élővilágnak.
A távol-keleti szigetországban szerzett megfigyelések alapján készült módszerrel adott területen akár három-négyszeres levélfelület is kialakítható, mely nem csak a levegő tisztításában játszik szerepet, de árnyékot biztosít, növeli a páraképződést, hűtőhatása révén szabályozza a mikroklímát. A változatos növényfajokból álló erdő rovaroknak, énekesmadaraknak és emlősöknek nyújt otthont és menedéket - fogalmazta meg a hírportál.
„Miyawaki minierdő a természettel való együttműködés élő példája: helytakarékos, gyorsan fejlődő és biodiverz megoldás a városi klímaváltozás kihívásaira. Nem elég a zöld területekről beszélni – cselekednünk kell, új szemléletet honosítva meg a várostervezésben és a mindennapjainkban. Az erőforrások hatékonyabb felhasználása érdekében ki kell aknázni a szinergiában rejlő lehetőségeket” – fogalmazott Kulcsár Tünde, a PTE Zöld Egyetem Programiroda vezetője a lapnak.
Nem ez az egyetlen minierdő Magyarországon
Hazánkban először 2021-ben hoztak létre Miyawaki-erdőt. Ezt a fővárosi Tabánban lehet megnézni, de azóta Budapesten több másik helyre is telepítettek minierdőt. A vidéki városok között két bajai, egy bükki, egy kecskeméti és egy soproni helyszínen van már ilyen erdő.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
