A gyerekek iskolába járásának története szoros összefonódik a közlekedési lehetőségek fejlődésével: mielőtt elterjedtek volna az iskolabuszok, sokan gyalog, mások lóvontatású járművekkel tették meg az utat.
A távolságot és a gyaloglás gyakoriságát mindig az adott korszak közlekedési infrastruktúrája és a családok földrajzi elhelyezkedése határozta meg.
Hány kilométert tettek meg a gyerekek?A 19. század végén és a 20. század elején, különösen vidéki területeken, a gyerekek gyakran több mérföldet is gyalogoltak naponta az iskolába. Ha a gyaloglás túl hosszúnak vagy fárasztónak bizonyult, a „kid hack” nevű lóvontatású járművek segítettek, hogy a gyerekek mégis elérjék az iskolát.A modern időkben a gyaloglás gyakorisága csökkent. Az Egyesült Államokban például 1969-ben a 5–14 éves korú gyerekek 48%-a gyalogolt vagy biciklizett iskolába, míg 2009-re ez az arány 13%-ra csökkent. A változás mögött a távolságok növekedése, az iskolabuszok elterjedése és a közlekedési infrastruktúra fejlődése állt.
Az iskolabuszok megjelenése
Az első iskolabuszok szintén lóvontatású járművek voltak, később pedig motoros buszokra váltottak. Az iskolabuszok megjelenése forradalmasította a gyerekek iskolába járását, különösen a vidéki településeken, ahol a hosszú gyaloglás már nem volt praktikus vagy biztonságos.Ma már sok országban szabályozzák, hogy milyen távolságra kell lakni az iskolától, hogy a gyerek jogosult legyen iskolabuszra. Minnesotában például általában akkor biztosítanak buszt, ha a gyermek legalább két mérföldre lakik az iskolától.
Itthon van, ahol még hosszan gyalogolnak a gyerekek
Magyarországon is találkozhatunk olyan településekkel, ahol a gyerekeknek hosszú utat kell megtenniük nap mint nap. Tiszavasváriban például reggelente több száz gyerek indul gyalog az iskolába: sokuknak 7–8 kilométeres utat kell megtenniük hóban, fagyban vagy kánikulában. A bűdi városrészből a település másik végén lévő iskolába járnak, miután bezárták a helyi intézményt.Arról is beszámoltunk az Eduline-on, hogy Délegyházán a Hunyadi János Általános Iskolában a tankerületi központ váratlanul megszüntette a több éve működő buszjáratot, amely a gyerekeket hóban, sárban és fagyban szállította volna.
Több olyan egyetem is van, ahol 200-300 állami ösztöndíjas helyet meghirdettek a pótfelvételin, melyre augusztus 7-ig jelentkezhetnek azok, akiket az általános eljárásban sehova sem vettek fel vagy nem is adták be a jelentkezésüket. Mutatjuk a képzésterületi listákat.
A legtöbb intézményben nem megoldott a hűtés.
„Kevesebb felesleges adminisztráció. Több bizalom. Több beleszólási lehetőség a diákoknak. Erősebb iskolai közösségek„ – mondta el az oktatási és gyermekügyi miniszter az új tanév kapcsán.
Több mint 200-zal nőtt a betöltetlen tanítói pozíciók száma a júniusi számokhoz képest.
A petíciót kezdeményező szerint a levelező képzésben tanulók jelentős része teljes munkaidő mellett, családot nevelve vagy más kötelezettségek mellett végzi tanulmányait, miközben rendszeresen kell utazniuk konzultációkra, vizsgákra, kötelező jelenléti órákra, laborfoglalkozásokra és szakmai gyakorlatokra is. Ezért kéri arra a kormányzatot, hogy gondolja újra a szabályozást.
Összegyűjtöttük, hogy milyen zenei és nemzenei programok miatt lehet érdemes kilátogatni a 2026-os Sziget Fesztiválra!
Az uniós finanszírozású projektben zenei és terápiás foglalkozásokat szerveznek, fejlesztőhelyiségeket alakítanak ki, valamint egy akadálymentesített elektromos kisbuszt is beszereznek a gyerekek szállítására.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad.
