Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
A gyerekek iskolába járásának története szoros összefonódik a közlekedési lehetőségek fejlődésével: mielőtt elterjedtek volna az iskolabuszok, sokan gyalog, mások lóvontatású járművekkel tették meg az utat.
A távolságot és a gyaloglás gyakoriságát mindig az adott korszak közlekedési infrastruktúrája és a családok földrajzi elhelyezkedése határozta meg.
Hány kilométert tettek meg a gyerekek?A 19. század végén és a 20. század elején, különösen vidéki területeken, a gyerekek gyakran több mérföldet is gyalogoltak naponta az iskolába. Ha a gyaloglás túl hosszúnak vagy fárasztónak bizonyult, a „kid hack” nevű lóvontatású járművek segítettek, hogy a gyerekek mégis elérjék az iskolát.A modern időkben a gyaloglás gyakorisága csökkent. Az Egyesült Államokban például 1969-ben a 5–14 éves korú gyerekek 48%-a gyalogolt vagy biciklizett iskolába, míg 2009-re ez az arány 13%-ra csökkent. A változás mögött a távolságok növekedése, az iskolabuszok elterjedése és a közlekedési infrastruktúra fejlődése állt.

Az iskolabuszok megjelenése
Az első iskolabuszok szintén lóvontatású járművek voltak, később pedig motoros buszokra váltottak. Az iskolabuszok megjelenése forradalmasította a gyerekek iskolába járását, különösen a vidéki településeken, ahol a hosszú gyaloglás már nem volt praktikus vagy biztonságos.Ma már sok országban szabályozzák, hogy milyen távolságra kell lakni az iskolától, hogy a gyerek jogosult legyen iskolabuszra. Minnesotában például általában akkor biztosítanak buszt, ha a gyermek legalább két mérföldre lakik az iskolától.
Itthon van, ahol még hosszan gyalogolnak a gyerekek
Magyarországon is találkozhatunk olyan településekkel, ahol a gyerekeknek hosszú utat kell megtenniük nap mint nap. Tiszavasváriban például reggelente több száz gyerek indul gyalog az iskolába: sokuknak 7–8 kilométeres utat kell megtenniük hóban, fagyban vagy kánikulában. A bűdi városrészből a település másik végén lévő iskolába járnak, miután bezárták a helyi intézményt.Arról is beszámoltunk az Eduline-on, hogy Délegyházán a Hunyadi János Általános Iskolában a tankerületi központ váratlanul megszüntette a több éve működő buszjáratot, amely a gyerekeket hóban, sárban és fagyban szállította volna.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.