Aggasztó kutatási eredmények: felváltja a képernyő a játszóteret?

Miközben a brit kutatók szerint már minden harmadik diák nem játszik iskola után a szabadban, egy hazai felmérés arra figyelmeztet: a magyar gyerekek naponta közel négy órát töltenek képernyő előtt.

Az Exeteri Egyetem friss tanulmánya, amit a Wellbeing, Space & Society folyóiratban publikáltak, kimutatta: a gyerekek 34%-a iskolaidőben egyáltalán nem játszik a szabadban, míg hétvégén minden ötödik gyerek (20%) marad beltéren.

A szabadtéri játék nem csupán kikapcsolódás, hanem a szociális és érzelmi készségek fejlődésének kulcsa. Azok a gyerekek, akik rendszeresen játszanak kint, könnyebben kezelik az érzelmeiket, jobban boldogulnak társas helyzetekben, és ellenállóbbak a stresszel szemben.

A vezető kutató, Dr. Mark Ferguson a The Guardiannak nyilatkozva elmondta:

Bizonyított tény, hogy a szabadtéri játék jelentősen visszaesett, ami aggasztó, hiszen különféle egészségügyi problémákkal hozható összefüggésbe, többek között elhízással, szorongással és depresszióval.

A magyar adatok is aggasztóak, hiszen a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2023-as kutatása szerint a gyerekek átlagos napi képernyőideje 234 perc – vagyis majdnem négy óra. 

Az életkor növekedésével egyenes arányban nő a kijelző előtt töltött idő: a kisebbeknél 1–2 óra, a nagyobbaknál pedig már 5–6 óra sem ritka.

A kutatás azt is feltárta, hogy:

  • hétköznapokon már hajnali 4 után megjelenik a telefonhasználat, amely fél 6 és fél 7 között éri el a reggeli csúcsot, az iskolába indulás előtt,
  • délután 5 és 8 óra között mérhető a napi fő csúcs, amikor a legtöbb gyerek a telefonjához nyúl,
  • néhány gyerek éjszaka is rendszeresen használja a készülékét, például filmnézésre – ez pedig az alvásminőség rovására mehet, hosszú távon pedig tanulási és egészségügyi problémákhoz vezethet.

Érdekes módon a hétvégi képernyőidő összességében alacsonyabb, mint a hétköznapi, de a kutatók szerint ez nem jelenti azt, hogy a gyerekek a szabadban töltenék az időt – inkább a telefonhasználat időbeni eloszlása változik.

 

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

Szándék van a kulturális dolgozók béremelésére, de konkrét időpont vagy vállalás továbbra sincs

Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.

Hogyan tudsz átkerülni fizetős képzésről államira?

Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.