A gyerekek egyre korábban találkoznak pornóval, ami komoly hatással lehet a szexuális fejlődésükre, testképükre és kapcsolataikra. A szakértők szerint a probléma súlyosságát növeli, hogy a gyerekek gyakran magukra maradnak az élmények feldolgozásában, miközben a felnőttek nem készítik fel őket az ilyen tartalmakra.
A Telex az elmúlt évek kutatásait és a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány szakembereit, köztük Gyurkó Szilviát és Baross Dorottya pszichológust kérdezte arról, hogyan formálhatja a pornó a kiskamaszok szexualitását, érzelmi fejlődését és kortárs kapcsolataikat.szakértőket
Dalma nyolcéves volt, amikor egy ottalvós buli során pornófilmekkel szembesült. „Bár a nagyobbak nevettek, poénként kezelték a képernyőn látottakat, a kislány halálra rémült, hányni kezdett és zokogásban tört ki” – idézi az esetet a cikk. A gyerekek 7–10 éves koruk között egyre gyakrabban találkozhatnak pornóval vagy más, nem nekik szánt netes tartalommal, ami komoly érzelmi hatással lehet rájuk.A pornó hatása a szexualitásra és a kapcsolatokra
Gyurkó Szilvia, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány vezetője szerint „a szexualitás nemcsak szex, hanem énkép, testkép, intimitás, a testhatárok tisztelete, és az is, milyen a gyerek saját viszonyulása a másik testéhez. Ezek kialakulásának folyamatát bármilyen élmény kibillentheti. A pornó pedig nagyon erős hatással lehet arra, hogy mit gondol egy gyerek az intim együttlétről.”
Baross Dorottya pszichológus hozzáteszi:A gyerekek legtöbbször összezavarodnak, ha pornót látnak, a legritkábban éreznek erotikus izgalmat, inkább megijednek. Sok különböző érzést válthat ki belőlük egyszerre: kíváncsiak lesznek, de azt is rögtön érzik, hogy a téma tabu, nem szabad róla beszélni.”
Nem tudnak beszélni a látottakról
A szakértők szerint a gyerekek gyakran magukra maradnak az élmények feldolgozásában. Gyurkó Szilvia fogalmazott: „Az egyik oldalon van egy, a pornó általi túlinformáltság, a másikon pedig egy nagyon durva magárahagyottság. A gyerekeknek nem mindig van lehetőségük arra, hogy a pornóban látottakkal vagy az élményekkel kapcsolatos érzéseikről beszéljenek, pedig a körülöttük lévő felnőtteknek nem lenne szabad magukra hagyniuk őket.”
A pornó hatása a kortárs kapcsolatokra is kiterjed: „Előfordul, hogy egy iskolai közösségben a pornó jelenlétét a gyerekek átszexualizált kommunikációjából lehet észrevenni, például ha a szoknya/nadrág lerángatásával vagy szexuális cselekedetek imitálásával rendezték a konfliktusaikat” – mondta Gyurkó.Hova vezethet a szexedukáció hiánya?
Magyarországon a gyerekek jogszabály szerint 12 éves kortól létesíthetnek szexuális kapcsolatot társaikkal, 14 éves kortól pedig idősebbekkel, miközben minőségi szexedukációhoz 18 éves korukig nem férnek hozzá. Gyurkó Szilvia szerint
a legfelelőtlenebb dolog, hogy szexelhetnek, de nem adunk segítséget nekik ahhoz, hogy értsék, mi történik velük, bennük, a testükkel – és nem utolsósorban, hogy az érzéseiket hogyan fejezhetik ki.”
Már óvodás korban beszélni kellene a szexualitásról
A Hintalovon Yelon oldala szerint a szülőknek és pedagógusoknak már óvodás korban tabu nélkül kell beszélniük a test határairól, a szexualitásról és az intimitásról. „Ha egy gyerek pornót lát, az önmagában még nem feltétlenül jelent nagy bajt, de ha megijed, szorong, és ezekkel az érzésekkel magára marad, az igen” – hangsúlyozta Gyurkó.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
