Az iskolás csoport nem fért fel a vonatra – így érdemes időben jelezni a kirándulásokat

A MÁV tájékoztatása szerint vasúti csoportos utazás esetén legalább 5 munkanappal előre, HÉV-es utazásnál 7, buszos utazásnál pedig 15 nappal korábban kell bejelenteni az utazási szándékot, különben előfordulhat, hogy egy iskolai osztály nem fér fel a vonatra.

Bakonyba indultak volna, de nem fértek fel a vonatra

A Kisalföld, Győr-Moson-Sopron megyei hírportálhoz több jelzés érkezett, hogy győri iskolai osztályok kirándulása hiúsult meg amiatt, mert nem jutottak helyhez a vonaton. Bakonyi túrákat és pápai városlátogatást is el kellett halasztani. A MÁV reagálásában hangsúlyozta, hogy a csoportos utazási igényeket igyekeznek kiszolgálni, de ehhez előzetes bejelentés szükséges.

Mennyi idővel előtte kell jelentkezni?

A MÁV szerint vasúti eljutás biztosítása esetén legalább 5 munkanappal, HÉV-es utazás esetén legalább 7 nappal, busszal történő utazás esetén pedig 15 nappal korábban szükséges az utazási szándékot bejelenteni. Csúcsidőben, illetve kirándulós szezonban a vonatok kapacitása gyorsan betelik, ezért különösen fontos az előzetes regisztráció.

A MÁV javasolja, hogy csoportos utazások esetén elsősorban kedd-szerda-csütörtöki napokat, valamint a reggeli és délutáni csúcsidőn kívüli időpontokat válasszanak a zsúfoltság elkerülése érdekében. A bejelentés az egyszerűen kezelhető, minden részletes információt tartalmazó MÁV-csoportos ügyfélszolgálati felületen.

A csoportok kísérői is díjmentesen utazhatnak

A tarifareformnak köszönhetően 2024 márciusa óta a 14 év alatti utasok, valamint az előzetesen bejelentett csoportok kísérői is díjmentesen utazhatnak. Ez vonzóvá tette a vonatot az óvodások és iskolai osztályok számára: 2024-ben mintegy 29 ezer csoport választotta a vonatot, és közel 14 ezer csoport az autóbuszt kirándulásához.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.