Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Hogyan tanulhat egy öt- és hároméves gyerek a világ felfedezésén keresztül? Egy brit házaspár szerint sokkal többet, mint az iskolapadban. James Humphries-Stone és Hayley Griffiths egy évre Délkelet-Ázsiába költöztek gyermekeikkel, hogy a „world schooling”, azaz világjáró tanulás módszerével neveljék őket.
„Túl fiatalok az iskolához”
A házaspár szerint kisfiuk, Stanley (5) és kislányuk, Margot (3) még nem érettek arra, hogy egész nap egy padban üljenek. James úgy fogalmazott:
Azt gondoljuk, túl fiatalok ahhoz, hogy most kezdjék az iskolát. Inkább utazás közben, felfedezéssel és játékkal szeretnénk tanítani őket” - írja a Daily Mail.
A család autóját eladta, házukat kiadta, majd Bangkokban kezdte a kalandot, amit Laosz, Vietnam, Kambodzsa, a Fülöp-szigetek, Malajzia és Indonézia követ. A szülők célja, hogy gyerekeik a világot magát használják tankönyvként: a pénzzel való számolást például piacokon tanítják meg, az állatokról pedig parkokban és természetvédelmi területeken tanulhatnak.
A brit iskolarendszer egy dimenziós életmodellre nevel
A döntés nem aratott osztatlan sikert.Vannak kritikusaink, de mi magunk vagyunk a példa, hogy nem kell feltétlenül a hagyományos utat bejárni ahhoz, hogy az ember boldoguljon” – mondta James, aki feleségével együtt saját vállalkozást vezet.
Ugyanakkor elismeri, hogy a brit iskolarendszert „egy dimenziós életmodellre nevelő rendszernek” tartja, ahol a cél a konformitás: munka, adófizetés, családalapítás.
A „világiskola” terjedése
A „world schooling” mozgalom egyre népszerűbb világszerte, főleg azok között a szülők között, akik alternatívát keresnek a hagyományos oktatás helyett. A Humphries-Stone család számára a következő állomás Ausztrália lesz, ahol a gyerekek az Outback és a Nagy-korallzátony felfedezésével tanulhatnak tovább.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.