Brit szülők inkább világot látnak a gyerekeikkel, mint hogy iskolába küldjék őket

Hogyan tanulhat egy öt- és hároméves gyerek a világ felfedezésén keresztül? Egy brit házaspár szerint sokkal többet, mint az iskolapadban. James Humphries-Stone és Hayley Griffiths egy évre Délkelet-Ázsiába költöztek gyermekeikkel, hogy a „world schooling”, azaz világjáró tanulás módszerével neveljék őket.

„Túl fiatalok az iskolához”

A házaspár szerint kisfiuk, Stanley (5) és kislányuk, Margot (3) még nem érettek arra, hogy egész nap egy padban üljenek. James úgy fogalmazott:

Azt gondoljuk, túl fiatalok ahhoz, hogy most kezdjék az iskolát. Inkább utazás közben, felfedezéssel és játékkal szeretnénk tanítani őket” - írja a Daily Mail.

A család autóját eladta, házukat kiadta, majd Bangkokban kezdte a kalandot, amit Laosz, Vietnam, Kambodzsa, a Fülöp-szigetek, Malajzia és Indonézia követ. A szülők célja, hogy gyerekeik a világot magát használják tankönyvként: a pénzzel való számolást például piacokon tanítják meg, az állatokról pedig parkokban és természetvédelmi területeken tanulhatnak.

A brit iskolarendszer egy dimenziós életmodellre nevel

A döntés nem aratott osztatlan sikert.

Vannak kritikusaink, de mi magunk vagyunk a példa, hogy nem kell feltétlenül a hagyományos utat bejárni ahhoz, hogy az ember boldoguljon” – mondta James, aki feleségével együtt saját vállalkozást vezet.

Ugyanakkor elismeri, hogy a brit iskolarendszert „egy dimenziós életmodellre nevelő rendszernek” tartja, ahol a cél a konformitás: munka, adófizetés, családalapítás.

A „világiskola” terjedése

A „world schooling” mozgalom egyre népszerűbb világszerte, főleg azok között a szülők között, akik alternatívát keresnek a hagyományos oktatás helyett. A Humphries-Stone család számára a következő állomás Ausztrália lesz, ahol a gyerekek az Outback és a Nagy-korallzátony felfedezésével tanulhatnak tovább.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.