Központi írásbeli 2027: ezekből a témakörökből kell felkészülniük a hatodikosoknak magyarból és matekból
A törtektől a mássalhangzótörvényekig bőven van mit átnézni a januári felvételi előtt.
Egy újabb, gyorsan terjedő TikTok-trend miatt figyelmeztet a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH). A Lengyelországból indult „Szon Patrol” jelenség lényege, hogy kamaszfiúk önjelölt „erkölcsrendészekként” videózzák le a szerintük kihívóan öltözködő lány kortársaikat, majd a felvételeket az érintettek engedélye nélkül teszik közzé. A kommentekben gyakran megszégyenítik és becsmérlik a lányokat. Már több mint 12 ezer ilyen videó kering a neten.
A trend neve a „patrol” (járőr) és a „szon” szavakból ered – utóbbi egy prostitúcióra utaló sértés rövidítése, amelyet a készítők azért használnak, hogy kikerüljék az algoritmusok tiltásait. A lengyel sajtó szerint nem szervezett csoport vagy mozgalom áll a háttérben, csupán kamasz társaságok, akik az „erkölcsvédelem” látszatával próbálják igazolni a lányok megalázását. A jelenség Lengyelországban komoly társadalmi vitát indított el a nőgyűlöletről, az online zaklatásról és a szülők felelősségéről.
Nem csak gyerekcsíny – súlyos pszichés hatása lehet
Az NMHH szerint a „Szon Patrol” rávilágít egy veszélyes trendre: a kifejezetten lányokat célzó megszégyenítés egyszerre sérti a gyerekek méltóságát és hosszú távon pszichés károkat is okozhat. A titokban készült videók újra és újra felbukkanhatnak a közösségi médiában, ami erős szorongást, félelmet, elszigetelődést, akár depressziót is kiválthat az érintetteknél.
A szakértők szerint a fiatalok motivációi sokfélék lehetnek: frusztráció, csoportnyomás, szereplési vágy vagy egyszerűen a „lájkvadászat”. A jelenséget az is erősítheti, hogy a közösségben valamennyire elfogadott a női test kontrollálása.
Magyarországon is előfordulhat – és részben már jelen is van
Bár a „Szon Patrol” Lengyelországban jelent meg, a magyar fiatalok is ugyanazokat a platformokat használják, így a tartalom könnyen átgyűrűzhet. Az NMHH szerint a probléma itthon is ismerős: sok iskolában előfordul, hogy lányokról készült, számukra kellemetlen fotókat vagy videókat tesznek közzé az osztálycsoportokban, gúnyos kommentek kíséretében. Ez ugyan kevésbé látványos, mint a lengyel trend, de ugyanúgy az online bántalmazás része.
Mit tehet a környezet?
A szakemberek szerint több szereplő felelőssége is megjelenik:
- Szülők: fontos, hogy figyeljék gyerekeik online jelenlétét, beszélgessenek velük a net veszélyeiről, és biztosítsák őket arról, hogy baj esetén hozzájuk fordulhatnak.
- Pedagógusok: iskolai közegben is fel kell ismerni a zaklatás jeleit, és rendszeresen beszélni arról, mi számít bántalmazásnak.
- Online platformok: az EU új digitális szabályozása (DSA) kötelezi őket a jogellenes tartalmak gyors eltávolítására és a kiskorúak védelmére.
Az NMHH hangsúlyozza: a gyerekeknek fontos tudniuk, hogy joguk van segítséget kérni, és nincs olyan online trend, amely felülírhatná a méltóságukat vagy a biztonságukat. Az érintetteknek azt is tudatosítaniuk kell, hogy nem ők a hibásak, ha valaki zaklatja, megszégyeníti vagy bántja őket az online térben.
