Törvényjavaslatot nyújtott be a KDNP az Országgyűlésnek, amely szigorúbban szabályozná a gyerekek közösségimédia-használatát. A javaslat szerint 13 éves kor alatt nem lehetne regisztrálni a közösségi platformokra, emellett pedig minden digitális eszközön figyelmeztetést kellene elhelyezni arról, hogy azok használata 6 éves kor alatt nem ajánlott.
A párt szerint a szabályozás célja a gyerekek fokozottabb online védelme. Latorcai Csaba, a KDNP ügyvezető alelnöke azt mondta, hogy már az előző kormányzati ciklusban is foglalkoztak a témával, és egyeztettek az Európai Unió illetékeseivel is. Állítása szerint a most benyújtott javaslat megfelel az uniós irányelveknek, és több országban már léteznek hasonló szabályok. (MTI)
A törvényjavaslat két fő elemből áll. Az egyik szerint minden digitális eszközön – például telefonokon, tableteken vagy számítógépeken – fel kellene tüntetni, hogy azok használata 6 éves kor alatt nem ajánlott.
A másik rész a közösségi oldalak működtetőit érintené: a techcégeknek olyan életkor-ellenőrzési rendszert kellene kialakítaniuk, amely megakadályozza, hogy 13 év alatti gyerekek regisztráljanak a platformokra. Emellett a javaslat a 16 év alatti felhasználók nagyobb védelmét is előírná.
Máthé Zsuzsa KDNP-s országgyűlési képviselő szerint a szabályozás célja, hogy biztonságosabb online környezetet teremtsenek a fiatalok számára.
Az elmúlt időszakban több országban is napirendre került a közösségi média korlátozása a gyerekek védelmében. Elsőként Ausztrália vezetett be hasonló szabályozást 2025 végén, de Nagy-Britanniában és Spanyolországban is készülnek hasonló intézkedések.
A Global Witness legújabb vizsgálata szerint a TikTok keresője akkor is pornográf tartalmakat ajánl fel 13 éves felhasználóknak, ha be van kapcsolva az alkalmazás korhatáros tartalmakat kiszűrő „Restricted Mode” funkciója.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
