A hallgatói normatíva megduplázását, a kollégiumi férőhelyek bővítését és az egyetemi közösségi élet újragondolását is célul tűzte ki a HÖOK januárban hivatalba lépő elnöke, Németh Kevin, akivel a felsőoktatást érintő legfőbb problémákról beszélgettünk.
Január 1-jétől töltöd be a HÖOK elnöki tisztségét, mi lesz a programod fókuszában?
A hallgatók megélhetési helyzetének javítása, és azon belül is az ösztöndíjakat biztosító hallgatói normatíva emelése. Az elmúlt időszakban azt láttuk – és ezt számos felmérés is alátámasztja –, hogy a hallgatók számára az egyik legnagyobb problémát a megélhetési költségek finanszírozása jelenti. Ezt sokan csak olyan mértékű diákmunkával tudják előteremteni, amely mellett sokkal inkább tekintenek magukra munkavállalóként, mintsem egyetemistaként. Az ösztöndíjakat emelni kell, hogy ne az legyen a hallgatóknak az első számú feladata, hogy dolgoznak, és csak másodállásban legyenek egyetemisták.
Nyílt levélben fordultatok a parlamenti képviselőkhöz, majd petíciót indítottatok a hallgatói normatíva emeléséért. Van fejlemény az ügyben?
Több mint 20 ezer aláírást sikerült összegyűjtenünk kevesebb mint hét nap alatt (ez a szám cikkünk megjelenésekor több mint 33 ezer – a szerk.), ami szintén mutatja, hogy egy égető problémáról van szó. A célunk, hogy a tanulmányi ösztöndíj újra motiváló legyen, a jelenlegi összeg ehhez ugyanis nagyon kevés.
Az évfolyamelsők ösztöndíja nem éri el a havi 40 ezer forintot, míg a legalacsonyabb összeg a 10 ezer forintot sem haladja meg, éppen ezért fogalmaztuk meg javaslatként a mára elinflálódott hallgatói normatíva duplázását. Ugyanakkor nem szeretnénk tíz év múlva ugyanebben a székben ülni, így egy olyan indexált hallgatói normatíva emelésre van szükség, amely évről évre követi az inflációt és megtartja a reálértékét.
A hallgatói normatíva az ösztöndíjak finanszírozásának egyik legfontosabb forrása, de a teljes összeg nem kizárólag erre fordítható. A kormányrendelet meghatározza a támogatások elosztásának kereteit, viszont az intézményeknek is van mozgásterük abban, hogyan osztják fel a rendelkezésre álló forrásokat.
Van különbség az alapítványi és a nem alapítványi fenntartású egyetemek között ezen a téren?
A hallgatói normatíva elsősorban nem attól függ, hogy ki milyen fenntartású intézményben tanul, ugyanakkor vannak intézmények, ahol a fenntartó kiegészíti vagy pótolja ezeket az ösztöndíjakat, ezért eltérő lehet a hallgatói tapasztalat.
A programunk egyik fontos pontja, hogy szeretnénk első számú szakmai partnerek lenni az új fenntartói modell átalakításáról szóló egyeztetéseken, hogy továbbra se csorbuljanak a hallgatók jogai, legyen szó akár az ösztöndíjak hozzáférhetőségéről, akár a szenátusban lévő hallgatók számáról – ezek olyan kiemelt kérdések, amelyek nem függhetnek a fenntartói modelltől és annak változásától.
Hogyan alakultak át a programok és az egyetemi élet azzal, hogy kevesebb a szabadideje a diákoknak?
Jelenleg a sor végén áll a szórakozás és a közösségi élet, ezen is javíthatna a hallgatói normatíva emelése. Sok diáknak ugyanis sem ideje, sem pénze nincs arra, hogy közösségi rendezvényeken vegyen részt, ráadásul az egyetemi programokat általában hétköznap tartják, amikor másnap órára vagy munkába kell menni.
Azt tapasztaljuk, hogy az új generációk igényei megváltoztak, a többnapos tömegrendezvények már kevésbé népszerűek, ezért is szeretnénk majd felmérni, hogy milyen közösségi programokon és szórakozási lehetőségeken vennének részt szívesen.
Mik az eddigi tapasztalatok, vannak alternatívák?
Jelenleg a Debreceni Egyetem hallgatói önkormányzatának vagyok az elnöke, ahol elindítottunk egy kisebb, 20-30 fős rendezvényekből álló programsorozatot. Ezeket napközben tartjuk és teljesen telefonmentesek, jó alternatív kapcsolódási lehetőségeket kínálnak. Meg kell néznünk, hogy az ehhez hasonló kezdeményezések más intézményekben is működhetnek-e hosszú távon.
Jót tesz a hallgatóknak mentálhigiénés szempontból, hogy kikerülnek a scrollozásból és a rengeteg impulzusból, ami nap mint nap éri őket. Az új generációk vágynak arra, hogy kiszakadjanak a digitális világból, tartozzanak valahova, arra viszont kevésbé, hogy 500-600 emberrel együtt szórakozzanak este 10-től hajnal 4-ig tartó buliba.
Sok képzésen nincs lehetőség levelező tagozatra vagy egyéni tanrendre, hogyan tudnának az intézmények jobban igazodni a megváltozott munka-tanulás egyensúlyhoz?
Jó gyakorlat erre a különböző egyetemeken elérhető duális és kooperatív képzések, itt tömbösített órákkal segítik azokat, akik munka mellett tanulnak is. Fel szeretnénk mérni, hogy hol van erre lehetőség, milyen formában, és a felsőoktatási intézmények megfelelnek-e az ezzel kapcsolatos hallgatói elvárásoknak.
A hallgatókat érintő másik kardinális kérdés a lakhatás és a kollégiumi elhelyezés, ami jelenleg a BGE-n a legnagyobb probléma, itt 100 újonnan felvett diákra jut 16 férőhely. Friss hír, hogy újraélesztik a Diákvárost, ez szerinted mennyire oldja meg a helyzetet hosszú távon?
Nagyon örülünk annak, hogy ez a projekt újraindult. A Diákvárosnak meg kell épülnie, ugyanis fontos szerepe lesz a kollégiumi férőhelyhiány enyhítésében. Emellett egyeztetéseket szeretnénk kezdeményezni mind az intézményekkel, mind a minisztériummal annak érdekében, hogy kollégiumi fejlesztések, felújítások, létszámbővítések megkezdődjenek.
A közhiedelem szerint a kollégiumi férőhelyek hiánya csak Budapesten jelent problémát – vidéken valamivel tényleg jobb a helyzet, de sajnos már ott is jelentős fejlesztésekre lenne szükség. Bár a százszázalékos elhelyezés nem reális cél, szeretnénk, ha mindenhol tudnánk efelé közelíteni.
A programod egyik fontos pontja, hogy közelebb hoznád egymáshoz Budapestet és vidéket. Hogyan?
Az új elnökség összetételénél is figyeltünk rá, hogy meglegyen az egyensúly: velem együtt tízen vagyunk, öt vidéki, illetve öt budapesti intézményből, így pontosabb képet kapunk arról, hogy mi a prioritás vidéken és mi Budapesten. Egy ilyen elnökség hatékonyan tudja tartani kapcsolatot az intézményekkel, és becsatornázni azokat a problémákat, igényeket a HÖOK felé, amelyek az adott régióban a legfontosabbak.
Az érettségi után nagyon bonyolult a felsőoktatási felvételi rendszer. Van javaslatotok arra, hogyan lehetne egyszerűbbé és átláthatóbbá tenni?
Amikor a kétszintű érettségét behozták, akkoriban az is új keletű, nehezen érthető dolognak számított, amit senki nem értett, de idővel mindenki beleszokott. Ez a rendszer is új, aminek vannak előremutató elemei, ugyanakkor bizonyos területeken szükség van a javítására. Más országok jó gyakorlataiból merítve, illetve középiskolások és az intézmények tapasztalatait is figyelembe véve kell majd áltálthatóbbá és jobbá tenni ezt a rendszert, amelyhez különösen fontos a minisztériummal és az Oktatási Hivatallal való egyeztetés.
A jelenlegi HÖOK-elnökség egyébként mennyire kap lehetőséget arra, hogy véleményezze az oktatáspolitikai döntéseket?
Ezt inkább a jelenlegi elnökség tudná megválaszolni, de legjobb tudomásom szerint élő kapcsolat van minisztériummal és több témában is folynak az egyeztetések
Már nincsen messze a 25 ezres cél, hiszen alig egy hét alatt 22 ezernél is többen támogatták a HÖOK petícióját, melyben az egyetemi ösztöndíjakat a drasztikusan megemelnék.
A hallgatói normatíva megduplázását, a kollégiumi férőhelyek bővítését és az egyetemi közösségi élet újragondolását is célul tűzte ki a HÖOK januárban hivatalba lépő elnöke, Németh Kevin, akivel a felsőoktatást érintő legfőbb problémákról beszélgettünk.
A miniszter szerint a cél egy modernebb, a diákok igényeihez jobban igazodó iskolai környezet kialakítása.
Az intézményeket az SNI típusa szerint is csoportosították, megkönnyítve ezzel a családok dolgát.
Újabb három hónappal meghosszabbították a volt kulturális és innovációs miniszter, valamint az egykori felsőoktatási államtitkára letartóztatását. Az ügyben 17,3 milliárd forintos vagyoni hátrány okozásának gyanúja miatt folyik nyomozás.
Kemény szigorításokat és KRESZ-módosítást terveznek annak érdekében, hogy csökkenjen a rolleres balesetek száma.
A Biatorbágyi Innovatív Technikum és Gimnázium eredetileg 242 millió forintos támogatást kapott volna három év alatt a PADME-tól, de az MNB alapítványa már a támogatás második évében felmondta az együttműködést.
A magyar- és a történelemérettségi átalakítására több konkrét elképzelés is született, amelyek jelentősen befolyásolhatják, mire és hogyan kell majd felkészülniük a diákoknak. Összegyűjtöttük, milyen változtatásokat javasolnak a szakmai szervezetek, és ezek közül melyek könnyíthetnének a jelenlegi vizsgakövetelményeken.
A Tanítanék Mozgalom szerint a gyerekeket nem kellene már ilyen fiatalon versenyeztetni és különböző iskolatípusokba válogatni, ezért egy kevésbé szelektív oktatási rendszerben a jelenlegi középiskolai felvételire sem lenne szükség.
