Korábban levélben fordult a döntéshozókhoz, szerdán petíciót indított a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK), amelyben a hallgatói normatíva megduplázására és az ösztöndíjak hosszú távú, kiszámítható finanszírozására szólítja fel a kormányt. A petíciót cikkünk megjelenésekor több mint 4200-an írták alá.
A hallgatói támogatások nem tartanak lépést a megélhetési költségekkel
A HÖOK emlékeztet: a hallgatói juttatások finanszírozásának alapjául szolgáló normatíva összege 2007-ben évi 119 000 forint volt hallgatónként, ma 166 600 forint, és 2020 óta változatlan. Ez 40 százalékos növekedést jelent 2007 óta, reálértéke viszont jelentősen csökkent a fogyasztói és élelmiszerárak emelkedése miatt.
A tanulmányi ösztöndíj minimális összege a normatíva 5 százaléka, vagyis havi 8330 forint, és a legmagasabb átlaggal rendelkező hallgatók is ritkán kapnak 30 ezer forintnál többet.
Az ösztöndíjak így egyre kevesebbet érnek. A megélhetésükért dolgozó hallgatóknak kevesebb idejük és energiájuk marad a tanulásra, a kutatásra és a szakmai fejlődésre. A tanulmányi ösztöndíjnak érdemben el kell ismernie a jó teljesítményt, a szociális ösztöndíjnak pedig valódi segítséget kell nyújtania a rászorulóknak
– írják a petícióban.
„Ez közös ügyünk: a mai hallgatók lesznek a holnap tanárai, mérnökei, orvosai és más szakemberei. Magyarország érdeke, hogy a megélhetési nehézségek ne akadályozzák a diplomaszerzést.”
Magyarországon a második legalacsonyabb a doktoranduszok díjazása egy 26 európai országot vizsgáló összehasonlítás szerint. Míg itthon havi 140 ezer forint ösztöndíjat kapnak az elsőéves PhD-hallgatók, addig a szomszédos országok többségében ennek a többszöröséből gazdálkodhatnak.