Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is.
Már nincsen messze a 25 ezres cél, hiszen alig egy hét alatt 22 ezernél is többen támogatták a HÖOK petícióját, melyben az egyetemi ösztöndíjakat a drasztikusan megemelnék.
A HÖOK azért indította a petíciót, mert azt szeretné elérni, hogy a kormány és az Országgyűlés a 2027-es központi költségvetésben legalább a jelenlegi összeg kétszeresére, hallgatónként évi 333 200 forintra emelje az ösztöndíjak finanszírozására szolgáló hallgatói normatívát.
„A hallgatói normatíva összege 2007-ben még évi 119 ezer forint volt, jelenleg 166 600 forint, és 2020 óta nem változott. Ez 2007 óta mindössze 40 százalékos emelkedést jelent, miközben a KSH-adatok szerint a fogyasztói árak több mint kétszeresükre, az élelmiszerárak pedig több mint háromszorosukra nőttek” - írták, majd kitértek arra is, hogy „a megélhetésükért dolgozó hallgatóknak kevesebb idejük és energiájuk marad a tanulásra, a kutatásra és a szakmai fejlődésre. A tanulmányi ösztöndíjnak érdemben el kell ismernie a jó teljesítményt, a szociális ösztöndíjnak pedig valódi segítséget kell nyújtania a rászorulóknak.”
A hallgatói normatívából az egyetemek többek között a tanulmányi és a rendszeres szociális ösztöndíjakat finanszírozzák. A szervezet szerint a támogatások elértéktelenedése miatt egyre több hallgatónak kell munkát vállalnia a tanulmányai mellett, ami a tanulásra, kutatásra és szakmai fejlődésre fordítható idejüket is csökkenti.
A HÖOK a petícióban az ösztöndíjak hosszú távú, kiszámítható finanszírozását is szorgalmazza. A szervezet korábban már levélben fordult az országgyűlési képviselőkhöz és az érintett döntéshozókhoz, most pedig az aláírásgyűjtéssel kívánja nyomatékosítani a kérését.
Ahogyan korábban az Eduline-on beszámoltunk, nemrég új elnököt választott a HÖOK: a szervezet élére Németh Kevin, a Debreceni Egyetem hallgatója került. Az új elnökség programjában kiemelt szerepet kap a hallgatók megélhetési és lakhatási nehézségeinek enyhítése. Ennek részeként az ösztöndíjak értékének helyreállítását, a kollégiumi férőhelyek bővítését és a hallgatói lakhatási támogatások szélesítését is célul tűzték ki.
A petíciót itt tudjátok aláírni.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is.
Nem vették fel egyetemre azt a diáklányt, akinek a 2026-os felvételi eljárásban 26 ponttal kevesebbet számolt a rendszer, mert nem vették figyelembe a tanulmányi pontjait. Réka még a régi szakképzési rendszerben, 2017-ben érettségizett technikumban. Az esete azonban nem egyedi: a felvételi rendszer rugalmatlansága miatt a szakképzésből érkező diákok komoly hátrányba kerülhetnek, ha később úgy döntenek, más területen tanultak volna tovább.
A gyerekenként átlagosan 27 perces kitöltési időt is tovább faragná a minisztérium, ráadásul a jövőben már nem kellene minden alkalommal elölről kezdeni a kérdőív kitöltését. Kereki Judit államtitkár a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének is megküldött levelében újabb könnyítésekről számolt be. A szakszervezet szintén véleményt tervez megfogalmazni a kérdőívről, miközben a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület már nem tartja szükségesnek annak utólagos tartalmi szakmai véleményezését.
Már 2024-ben kérdéseket vetett fel, hogy miért érkeztek vietnámi állampolgárok Magyarországra egy mindössze 16 órás életmentő képzés miatt. A Népszava akkor olyan dokumentumokat szerzett meg, amelyekben a tanfolyam időtartamáról eltérő adatok szerepeltek, miközben egy kiszivárgott hangfelvételen a miniszterelnök testvére a vietnámiak vízumkérelmeinek akadályozása miatt panaszkodott.
A Klebelsberg Központ a polgármestereknek egy levélben tiltotta meg, hogy a pályázatok anyagát bárkivel megosszák, a tankerületi dolgozók még csak nem is olvashatták leendő főnökeik pályázatát.
Néhány nap múlva indul a jelentkezés a központi írásbelire.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium engedélye nélkül sem a tanárok szerződtetését, sem a diákok kikérését nem tudták elintézni.
dr. Lakatos Rozália, Halmajugra polgármestere szerint pénzügyi következményekkel kellene járnia, ha egy önkormányzat nem tesz az iskolai elkülönítés felszámolásáért, az integrációért dolgozó településeket viszont többletforrásokkal kellene ösztönözni.
Az emelt szintű szóbeliken több mint 14 800-an vizsgáztak.