Több mint kétszer annyi diák jutott be a felsőoktatásba, mint ahány kollégiumi férőhely összesen van

A hallgatói kiadások között az egyik legnagyobb tétel a lakhatás, mégis országszerte mindössze 48 626 kollégiumi férőhely áll a diákok rendelkezésére. Ha megnézzük, azt látjuk, hogy Budapesten 17 296 hely van, így sok egyetemista nem jut kollégiumhoz és az elszállt albérletárakkal kell felvennie a versenyt. Viszonyításképpen, idén 140 427-en jelentkeztek felsőoktatásba, közülük 101 572-en jutottak be egyetemre, ehhez képest jóval kevesebb az újonnan felvettek száma.

Fontos, hogy nem minden felvételt nyert hallgató igényel kollégiumi elhelyezést, illetve azt is figyelembe kell venni, hogy a férőhelyeken nem csak elsőévesek osztoznak, a másod-, harmad- és felsőbb éveseknek is újra kellhet pályázni a férőhelyért, ha maradni akarnak.

Az alábbi táblázatban a Felsőoktatási Információs Rendszer (FIR) adatai alapján összeszedtük, hogyan alakul a nagyobb egyetemek kollégiumi kapacitása 2026-ban. Mivel egyelőre nem áll rendelkezésre összesített, idei adat arról, hogy az egyes intézmények kollégiumaiba hányan jelentkeztek, így a férőhelyek számát a 2026-os eljárásban felvett hallgatók számához viszonyítottuk, mely a saccolt kapacitást, és nem a tényleges bekerülési esélyt mutatja.

A helyzet a BME-n a legkedvezőbb, a legszűkösebb kapacitást a felvettek számához képest pedig a mindössze 919 férőhellyel rendelkező BGE mutatja. A BME-n 100 újonnan felvett hallgatóra 76 kollégiumi férőhely jut, a Pécsi Tudományegyetemen 69, a Corvinuson pedig 63. Ezzel szemben az ELTE-n csak 38, a BGE-n pedig mindössze 16 férőhely jut 100 felvett hallgatóra. Ezek az arányok nem azt mutatják, hány elsőéves kap ténylegesen kollégiumi helyet, mert amellett, hogy a férőhelyekért felsőbb éves hallgatók is pályáznak, a felvettek közül sem mindenki iratkozik be végül az adott intézménybe, illetve vannak helyiek, akiknek értelemszerűen nem kell kollégium ahhoz, hogy naponta be tudjanak járni.

A hallgatói lakhatási válság enyhítésére született az immár hetedik éve visszatérő, azóta is beváltásra váró kormányzati ígéret, a budapesti Diákváros megépítése, amellyel a jelenlegi tervek szerint 12–18 ezer új kollégiumi férőhely jöhetne létre a fővárosban. Korábbi adatok szerint a 17 ezer férőhelyre 57 ezer jelentkező jutott, vagyis az elmúlt években többször újraindított, majd megtorpant beruházás sem oldaná meg teljesen a problémát, szükséges lenne a meglévő, sokszor nagyon rossz állapotú kollégiumok korszerűsítése és a férőhelyek bővítése.

Mi alapján dől el, hogy kinek kollégiumi helyet?

A férőhelyek kiosztásánál – intézménytől függően – a szociális helyzet mellett figyelembe vehetik a tanulmányi eredményeket, valamint azt is, milyen messze lakik valaki az egyetemtől. A pályázathoz szükség lehet az érettségi bizonyítványra, az egy háztartásban élők jövedelméről szóló igazolására, valamint a lakóhelyet és az egy háztartásban élők számát igazoló dokumentumokra.

Bizonyos esetekben a családi körülményeket is külön dokumentumokkal kell alátámasztani, ilyen lehet például a szülők válását igazoló bírósági határozat, illetve árvaság vagy félárvaság esetén az erről szóló hivatalos igazolás. Ha pedig valaki a kollégiumi pontszámításnál figyelembe vehető speciális élethelyzetben van – például hátrányos helyzetű, tartósan beteg vagy fogyatékossággal él –, az ezt igazoló dokumentumokat is csatolnia kell.

Az elfogadott igazolások és a pontozás részletei egyetemenként eltérhetnek, ezért a jelentkezés előtt mindenképpen érdemes átlapozni az adott intézmény kollégiumi pályázati kiírását.

Mennyibe kerül a kollégium?

A fent is vizsgált intézményeknél az állami ösztöndíjas hallgatók számára elérhető, legolcsóbb kollégiumi férőhely havi díját vettük alapul.

A legolcsóbb férőhelyet a Corvinuson találtuk, ahol havi 9300 forinttól lehet ágyhoz jutni. A BME-n, a BGE-n és a Semmelweisen 9320 forinttól indulnak a térítési díjak, míg az ELTE-n 15 320 forintot kell fizetnünk, ha be akarunk kerülni a koliba. A Pécsi Tudományegyetemen 24 800, a Debreceni Egyetemen pedig 25 500 forintot kell fizetni havonta a legolcsóbb kollégiumi helyért, a vizsgált vidéki intézmények közül tehát az SZTE-n a legolcsóbb a lakhatás, körülbelül havi 10 ezer forint.

Akár 30-szor többe kerülhet kivenni egy lakást, mint kifizetni egy kollégiumi ágyat

Aki nem jut kollégiumi férőhelyhez, annak a jóval magasabb lakhatási költségekkel kell számolnia. A KSH-ingatlan.com lakbérindexe szerint 2026 júniusában országosan 5,2, Budapesten 4,7 százalékkal voltak magasabbak a bérleti díjak, mint egy évvel korábban, 2021-hez képest pedig országosan és a fővárosban is 73 százalékkal emelkedtek a lakbérek.

Az ingatlan.com júniusi adatai szerint Budapesten 260 ezer forint körül mozgott a kiadó lakások medián bérleti díja, és még a legolcsóbb kerületekben is 210–220 ezer forint körül alakult a havi lakbér, míg Debrecenben 220 ezer, Szegeden pedig 200 ezer forint volt a medián albérletár – ez az összeg egy egyetemistának még akkor is húzós, ha egy lakáson 2-3-an osztoznak.

Itt a pontos dátum: ekkor lesz az őszi szünet

Bár a nyári szünetnek még nincs vége, már most lehet tudni, mikor pihenhettek legközelebb hosszabb ideig.