Most már biztos, újraindítják a ferencvárosi Diákváros projektet

A Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa (FKT) döntött arról, hogy folytatják a projektet.

Vitézy Dávid, közlekedési és beruházási miniszter közösségi oldalán jelentette be, hogy újraindítják a ferencvárosi Diákváros projektet. A politikus kiemelte, hogy bár Budapest igazi egyetemváros, évtizedek óta nem történt érdemi előrelépés a súlyosbodó kollégiumi férőhelyhiány felszámolásában.

A bejegyzés emlékeztet arra, hogy a beruházás korábban a Fudan Egyetem miatt akadt meg, annak ellenére, hogy a főváros és az érintett kerületek által támogatott végleges tervek már rendelkezésre álltak. A most újjáalakult Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa (FKT) ülésén azonban megszületett a döntés a folytatásról.

A terület ismét állami tulajdonba került, így minden adott ahhoz, hogy a Diákváros végre megépüljön, és érdemi választ adjon a budapesti kollégiumi férőhelyhiányra. A célunk, hogy a Ferencvárosban fekvő rozsdaövezeti terület új, értékes funkciókat kapjon: új kollégiumi férőhelyeket hozunk létre, megfizethető lakhatással, jól megközelíthető, élhető városi környezetben

- jegyezte meg Vitézy, majd hozzátette, hogy a fejlesztés finanszírozását a hazahozott európai uniós forrásokból biztosítják. A megvalósuló Diákváros nemcsak a diákok számára teszi szélesebb körben elérhetővé a felsőoktatást, de a megfizethető lakhatási opciók bővítésével a teljes budapesti ingatlanpiacra és az országos fejlesztésekre is kedvező hatással lehet.

Hogy mekkora igény van a kollégiumi helyekre Budapesten, jól mutatja, hogy a 2026-os augusztusi adatok szerint többek között a BME-n 100 újonnan felvett hallgatóra 76 kollégiumi férőhely jut, a Pécsi Tudományegyetemen 69, a Corvinuson pedig 63. Ezzel szemben az ELTE-n csak 38, a BGE-n pedig mindössze 16 férőhely jut 100 felvett hallgatóra.

Korábbi adatok szerint a 17 ezer férőhelyre 57 ezer jelentkező jutott, vagyis hiába indul újra a Diákváros, nem oldja meg teljesen a diákok lakhatási problémáját. Szükséges lenne a meglévő, sokszor nagyon rossz állapotú kollégiumok korszerűsítése és a férőhelyek bővítése.

Több mint kétszer annyi diák jutott be a felsőoktatásba, mint ahány kollégiumi férőhely összesen van

Nemcsak abban vannak jelentős különbségek az egyetemek között, hogy hány kollégiumi férőhely jut a hallgatókra, a térítési díj összege sem egységes. Míg a BME-n 100 újonnan felvett egyetemistára 76 férőhely jut, a BGE-n mindössze 16, a legolcsóbb havi kollégiumi díjak pedig 9300 és 25 500 forint között mozognak a vizsgált intézményekben. Megnéztük, hol mekkora a kollégiumi kapacitás, mennyit kell fizetni, és mi alapján dől el, hogy ki költözhet be.

Hozzászólások

„Tapasztaltam már olyan maximalista szülői mentalitást, hogy ha négyest vitt haza a gyerek, büntetést kapott”

Nemcsak a tanulmányi követelmények, hanem a túlzott szülői elvárások is hozzájárulhatnak a diákok teljesítményszorongásához. Erre hívta fel a figyelmet Papp Tibor, a szombathelyi ELTE Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium igazgatója, aki szerint a problémát sokszor a szülői oldalon kell kezelni. Nemrég egy másik neves gimnázium igazgatója is szinte ugyanezekről a tapasztalatokról számolt be.

Vizsgálóbizottságot hozna létre a Tisza, az oktatási felzárkóztatásra szánt támogatások felhasználását is ellenőriznék

Több mint húsz év felzárkóztatási programjait venné górcső alá a Tisza Párt: arra keresnék a választ, hogy a hátrányos helyzetű és roma közösségek támogatására fordított milliárdok valóban segítették-e az esélyegyenlőség megteremtését, vagy a források egy része nem jutott el azokhoz, akiknek szánták. A tervezett parlamenti vizsgálóbizottság az oktatási felzárkóztatás eredményességét és az esetleges visszaéléseket is feltárná.

Gyarmathy Éva: Az SNI-statisztika csupán a jéghegy csúcsa

Csaknem megduplázódott a sajátos nevelési igényű gyerekek és tanulók száma Magyarországon az elmúlt huszonöt évben. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus szerint azonban nem az a legfontosabb, hogy a növekedés mögött a fejlődési nehézségek gyakoribbá válása vagy a pontosabb diagnosztika áll-e, hanem az, hogy az iskolarendszer képes-e alkalmazkodni a megváltozott helyzethez.

Legalább 10 ezer kollégiumi férőhely és bérlakás épül

Wekerle-program keretében új bérlakások és több ezer kollégiumi férőhely épül, újraindul a lakástakarékok állami támogatása, valamint több mint 600 milliárd forintos uniós forrásból valósul meg a társasházak és panelépületek energetikai korszerűsítése.