Kiderült, mennyivel írnak jobb kompetenciamérést a kisgimnazisták
Átlagosan akár 40 ponttal is jobb eredményt érhetnek el, mint a hagyományos általános iskolába járó társaik, és ebben a központi írásbelire való felkészülésnek is szerepe van.
A 2026/2027-es tanévben már csak négy évfolyamon tartanak országos kompetenciamérést, a változtatások részeként pedig a szülői háttérkérdőív is nagyobb hangsúlyt kap.
Átalakul az országos kompetenciamérés (OKM) rendszere Magyarországon – jelentette be Facebook-oldalán Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter. A tárcavezető bejegyzésében emlékeztetett arra, hogy az első országos kompetenciamérést éppen 25 évvel ezelőtt, 2001 novemberében tartották. A mostani változtatások célja, hogy a mérések eredményei hatékonyabban segítsék a diákok fejlődését, valamint az iskolák és a pedagógusok munkájának értékelését.
A miniszter tájékoztatása szerint a 2026/2027-es tanévben már csak a 4., 6., 8. és 10. évfolyamos diákok vesznek részt az országos kompetenciamérésben.
A negyedik évfolyamon a tanulók szövegértési és matematikai készségeit mérik fel, míg a hatodik, nyolcadik és tizedik évfolyamon ezek mellett a természettudományos és az idegen nyelvi tudásukat is vizsgálják.
Nagyobb szerepet kap a szülői háttérkérdőív
A miniszter bejegyzése szerint az átalakítás másik fontos eleme a szülői háttérkérdőív szerepének megerősítése. A miniszter hangsúlyozta, hogy a diákok teljesítményét nem lehet a családi körülményeiktől függetlenül értékelni, ezért fontos, hogy a mérések során a tanulók szociális és gazdasági hátterét is figyelembe vegyék.
Egy gyermek teljesítményét ugyanis nem lehet a családi körülményeitől függetlenül értékelni. A kérdőív segítségével pontosabb képet kaphatunk arról, hogy az iskolák milyen eredményeket érnek el az eltérő szociális és gazdasági helyzetű gyermekek fejlesztésében. Így nemcsak a tanulók teljesítményét látjuk, hanem azt is jobban megérthetjük, mennyit tesz hozzá fejlődésükhöz az iskola és a pedagógusok munkája.
– jegyezte meg.
A bejelentés szerint a 6., 8. és 10. évfolyamos diákok szülei már november elejétől kitölthetik a háttérkérdőívet.
Lannert Judit arra kérte a szülőket, hogy minél többen éljenek a lehetőséggel, mivel válaszaikkal hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az iskolák munkájáról reálisabb képet kapjanak, és a mérési eredményeket a diákok fejlődésének támogatására használhassák fel.
Közzétették a 2026-os kompetenciamérés eredményeit
Mint megírtuk, nem sokkal a tárcavezető bejelentése előtt az Oktatási Hivatal közzétette a 2025/2026-os tanévi digitális országos kompetenciamérés országos, intézményi, feladatellátási helyi és tanulói eredményeit.
Az 4–11. évfolyamos tanulók matematikából és szövegértésből, az 5-11. évfolyamon digitális kultúrából, valamint történelemből, a 6–11. évfolyamon a fentieken kívül természettudományból, valamint angol, illetve német nyelvből voltak érintettek a mérésekben. Az online teszteket március 2026. március 23. és május 29. között több mint 607 000 tanuló töltötte ki. Az eredményekről itt írtunk részletesen.
Átlagosan akár 40 ponttal is jobb eredményt érhetnek el, mint a hagyományos általános iskolába járó társaik, és ebben a központi írásbelire való felkészülésnek is szerepe van.
Van, aki húszoldalas, kidolgozott javaslattal érkezik, mások attól tartanak, hogy az egész csak „látványpékség” vagy „youthwashing”. Kaderják Anita, az oktatási minisztérium társadalmi párbeszédért és részvételért felelős főosztályvezetője szerint önmagában az, hogy a diákok elmondhatják a véleményüket, még csak a nulladik lépés. A bizalomhoz az kell, hogy lássák, mi változik a javaslataik hatására.
Az oktatáskutató szerint a tervezetből egyelőre nem rajzolódnak ki érdemi, rendszerszintű oktatáspolitikai változtatások.
Az uniós tervezet szerint 13 éves kor alatt tilos lenne a közösségi média használata, a 15 év alattiak pedig csak szülői hozzájárulással regisztrálhatnának a platformokra.
A negyedikesek és ötödikesek szövegértési eredménye jelentősen romlott, viszont több felsőbb évfolyamon javulást mértek.
A TOP3-as listára két fővárosi intézmény mellett egy vidéki is felkerült.
A gyerek szerencsére időben észrevette, hogy a csokis papírban nem csak édesség van.
A hallgatói normatíva megduplázását, a kollégiumi férőhelyek bővítését és az egyetemi közösségi élet újragondolását is célul tűzte ki a HÖOK januárban hivatalba lépő elnöke, Németh Kevin, akivel a felsőoktatást érintő legfőbb problémákról beszélgettünk.
A 2026/2027-es tanévben már csak négy évfolyamon tartanak országos kompetenciamérést, a változtatások részeként pedig a szülői háttérkérdőív is nagyobb hangsúlyt kap.
A költségi ráfordítás 120 milliárd forint, míg a NOKS-dolgozók béremelésénél 61 milliárd forint.
A sci-fi történetek jelentősen befolyásolják, miként gondolkodunk a mesterséges intelligencia jövőjéről: míg a sötét disztópiákat részletesen és összefüggően írjuk le, a pozitív alternatívákat sokkal nehezebben fogalmazzuk meg – derül ki a Budapesti Corvinus Egyetem friss kutatásából.
Átmeneti megoldásként kevesebb kötelező tananyagot, nagyobb tanári szabadságot és egyszerűbb érettségi követelményrendszert javasol a szakmai szervezet.