Átlagosan akár 40 ponttal is jobb eredményt érhetnek el, mint a hagyományos általános iskolába járó társaik, és ebben a központi írásbelire való felkészülésnek is szerepe van.
Horn Dániel, a az ELTE Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (KRTK) Közgazdaságtudományi Intézet (KTI) tudományos főmunkatársa és a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) egyetemi tanára a KRTK blogján megjelent elemzése szerint a központi felvételi időzítése jelentősen befolyásolhatja a kompetenciamérések eredményeit, ugyanis a központi írásbeli januárban, a kompetenciamérés pedig néhány hónappal később van, miközben a két vizsga hasonló készségeket mér.
Horn Dániel kutatási eredményei szerint „azok a tanulók, akik felkészülnek a felvételire, átlagosan körülbelül 20–40 ponttal (0,1–0,2 szórásnyival) jobb kompetenciateszteket írnak három hónappal később, ami egyáltalán nem tekinthető kicsinek.”
Horn szerint ez azért lényeges, mert hatodik évfolyamon elsősorban a hatosztályos gimnáziumokba készülő diákok profitálnak a felvételire való intenzív felkészülésből, míg nyolcadikban már a négyosztályos gimnáziumba jelentkezők. Emiatt, csak a kompetenciamérések eredményeit vizsgálva, könnyen torzulhat a két csoport fejlődésének összehasonlítása.
Ha ezt nem vesszük figyelembe, könnyen arra a következtetésre juthatunk, hogy a kisgimnazisták kevésbé fejlődnek hatodik és nyolcadik évfolyam között. Pedig lehet, hogy valójában csak arról van szó, hogy a két mérési ponton más-más csoport kapott teljesítménynövelő lökést a felvételi miatt
– írta.
Horn Dániel ugyan nyers adatok ugyan jelentős előnyt mutatnak a kisgimnáziumok tanulóinak javára, de ennek nagy része eltűnik, ha figyelembe veszik a családi hátteret, és a korábbi teljesítményt is.
A legteljesebb becslések alapján ugyanakkor a kisgimnáziumok fejlesztő hatása 8–10 százalék körüli lehet, vagyis nem elhanyagolható, de messze nem akkora, mint amit a nyers eredmények sugallnak.
Nem támasztja alá azt az elképzelést, hogy a kisgimnáziumok csodát tesznek a tanulókkal. De azt sem, hogy teljesen mindegy lenne, ki jár oda és ki nem.
-hangsúlyozta, majd kitért arra is, hogy a kompetenciamérésekre épülő becslések egy része még lefelé is torzíthatja a kisgimnáziumok valódi hatását.
Ha ugyanis a hatodik évfolyamos eredményeket részben megemeli a felvételire készülés, akkor a későbbi fejlődés összehasonlításakor a kisgimnazisták már egy mesterségesen magasabb kiinduló pontról indulnak
- tette hozzá.
Horn Dániel úgy véli, a vita legfontosabb tanulsága nem az, hogy számítanak-e a kisgimnáziumok, hanem az, hogy „a hatásuk méréséhez a kompetenciamérések eredményeit is körültekintőbben kell értelmeznünk, mint ahogyan azt a közéleti vitákban általában tesszük.” Szerinte a kompetenciamérések nemcsak a tanulók tudását, hanem részben a felvételi rendszer ösztönzőinek hatását is tükrözik, ezért az oktatáspolitikai vitákban érdemes óvatosabban bánni a belőlük levont következtetésekkel.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.
Összesen 195, daganatos betegséggel küzdő vagy a gyógyulás útján járó gyerek alkotásait lehet megnézni a Magyar Nemzeti Múzeum új időszaki kiállításán. A rajzok között a kórházi élmények és a félelem is megjelennek, de elsősorban arról mesélnek, ami a gyerekeket a betegségen túl foglalkoztatja: családról, barátságról, szerelemről, sportról, zenéről és álmokról.
Bár a szakképzési ösztöndíj már szeptemberre is jár, az első utalásra várhatóan októberig kell várni. Ekkor viszont egyszerre két havi összeget kaphatnak a diákok.
A III. PedagógusFesztiválon a szervezők ígérete szerint a 2026/2027-es tanév legfontosabb oktatási kérdései kerülnek napirendre, többek között Naderi Zsuzsanna, Szűcs Dóra és Bódis Kriszta is a meghívottak között vannak.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Péntek délután érkezett a gyors válasz a szakma felháborodására.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
A jelentés arra figyelmeztet, hogy az esetek nagy része rejtve marad, főleg azért, mert a gyerekek nem tudják, kihez fordulhatnak segítségért.
