Átlagosan akár 40 ponttal is jobb eredményt érhetnek el, mint a hagyományos általános iskolába járó társaik, és ebben a központi írásbelire való felkészülésnek is szerepe van.
Horn Dániel, a az ELTE Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (KRTK) Közgazdaságtudományi Intézet (KTI) tudományos főmunkatársa és a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) egyetemi tanára a KRTK blogján megjelent elemzése szerint a központi felvételi időzítése jelentősen befolyásolhatja a kompetenciamérések eredményeit, ugyanis a központi írásbeli januárban, a kompetenciamérés pedig néhány hónappal később van, miközben a két vizsga hasonló készségeket mér.
Horn Dániel kutatási eredményei szerint „azok a tanulók, akik felkészülnek a felvételire, átlagosan körülbelül 20–40 ponttal (0,1–0,2 szórásnyival) jobb kompetenciateszteket írnak három hónappal később, ami egyáltalán nem tekinthető kicsinek.”
Horn szerint ez azért lényeges, mert hatodik évfolyamon elsősorban a hatosztályos gimnáziumokba készülő diákok profitálnak a felvételire való intenzív felkészülésből, míg nyolcadikban már a négyosztályos gimnáziumba jelentkezők. Emiatt, csak a kompetenciamérések eredményeit vizsgálva, könnyen torzulhat a két csoport fejlődésének összehasonlítása.
Ha ezt nem vesszük figyelembe, könnyen arra a következtetésre juthatunk, hogy a kisgimnazisták kevésbé fejlődnek hatodik és nyolcadik évfolyam között. Pedig lehet, hogy valójában csak arról van szó, hogy a két mérési ponton más-más csoport kapott teljesítménynövelő lökést a felvételi miatt
– írta.
Horn Dániel ugyan nyers adatok ugyan jelentős előnyt mutatnak a kisgimnáziumok tanulóinak javára, de ennek nagy része eltűnik, ha figyelembe veszik a családi hátteret, és a korábbi teljesítményt is.
A legteljesebb becslések alapján ugyanakkor a kisgimnáziumok fejlesztő hatása 8–10 százalék körüli lehet, vagyis nem elhanyagolható, de messze nem akkora, mint amit a nyers eredmények sugallnak.
Nem támasztja alá azt az elképzelést, hogy a kisgimnáziumok csodát tesznek a tanulókkal. De azt sem, hogy teljesen mindegy lenne, ki jár oda és ki nem.
-hangsúlyozta, majd kitért arra is, hogy a kompetenciamérésekre épülő becslések egy része még lefelé is torzíthatja a kisgimnáziumok valódi hatását.
Ha ugyanis a hatodik évfolyamos eredményeket részben megemeli a felvételire készülés, akkor a későbbi fejlődés összehasonlításakor a kisgimnazisták már egy mesterségesen magasabb kiinduló pontról indulnak
- tette hozzá.
Horn Dániel úgy véli, a vita legfontosabb tanulsága nem az, hogy számítanak-e a kisgimnáziumok, hanem az, hogy „a hatásuk méréséhez a kompetenciamérések eredményeit is körültekintőbben kell értelmeznünk, mint ahogyan azt a közéleti vitákban általában tesszük.” Szerinte a kompetenciamérések nemcsak a tanulók tudását, hanem részben a felvételi rendszer ösztönzőinek hatását is tükrözik, ezért az oktatáspolitikai vitákban érdemes óvatosabban bánni a belőlük levont következtetésekkel.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
Több PDSZ-javaslat is bekerülhet a köznevelési törvény módosításába, de nem minden indítványukat támogatta az Országgyűlés Oktatási Bizottsága. A szakszervezet szerint a sztrájkszabályozás több pontja továbbra is problémás.
Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A nappali képzésekhez hasonlóan a levelező munkarendű pszichológia alapszakokra sem volt könnyű bekerülni: az önköltséges helyekre több intézményben is 460 pont feletti eredmény kellett. Bár országszerte csak néhány egyetem indít ilyen képzést, a ponthatárok idén is rendkívül magasan alakultak.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
