Átlagosan akár 40 ponttal is jobb eredményt érhetnek el, mint a hagyományos általános iskolába járó társaik, és ebben a központi írásbelire való felkészülésnek is szerepe van.
Horn Dániel, a az ELTE Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (KRTK) Közgazdaságtudományi Intézet (KTI) tudományos főmunkatársa és a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) egyetemi tanára a KRTK blogján megjelent elemzése szerint a központi felvételi időzítése jelentősen befolyásolhatja a kompetenciamérések eredményeit, ugyanis a központi írásbeli januárban, a kompetenciamérés pedig néhány hónappal később van, miközben a két vizsga hasonló készségeket mér.
Horn Dániel kutatási eredményei szerint „azok a tanulók, akik felkészülnek a felvételire, átlagosan körülbelül 20–40 ponttal (0,1–0,2 szórásnyival) jobb kompetenciateszteket írnak három hónappal később, ami egyáltalán nem tekinthető kicsinek.”
Horn szerint ez azért lényeges, mert hatodik évfolyamon elsősorban a hatosztályos gimnáziumokba készülő diákok profitálnak a felvételire való intenzív felkészülésből, míg nyolcadikban már a négyosztályos gimnáziumba jelentkezők. Emiatt, csak a kompetenciamérések eredményeit vizsgálva, könnyen torzulhat a két csoport fejlődésének összehasonlítása.
Ha ezt nem vesszük figyelembe, könnyen arra a következtetésre juthatunk, hogy a kisgimnazisták kevésbé fejlődnek hatodik és nyolcadik évfolyam között. Pedig lehet, hogy valójában csak arról van szó, hogy a két mérési ponton más-más csoport kapott teljesítménynövelő lökést a felvételi miatt
– írta.
Horn Dániel ugyan nyers adatok ugyan jelentős előnyt mutatnak a kisgimnáziumok tanulóinak javára, de ennek nagy része eltűnik, ha figyelembe veszik a családi hátteret, és a korábbi teljesítményt is.
A legteljesebb becslések alapján ugyanakkor a kisgimnáziumok fejlesztő hatása 8–10 százalék körüli lehet, vagyis nem elhanyagolható, de messze nem akkora, mint amit a nyers eredmények sugallnak.
Nem támasztja alá azt az elképzelést, hogy a kisgimnáziumok csodát tesznek a tanulókkal. De azt sem, hogy teljesen mindegy lenne, ki jár oda és ki nem.
-hangsúlyozta, majd kitért arra is, hogy a kompetenciamérésekre épülő becslések egy része még lefelé is torzíthatja a kisgimnáziumok valódi hatását.
Ha ugyanis a hatodik évfolyamos eredményeket részben megemeli a felvételire készülés, akkor a későbbi fejlődés összehasonlításakor a kisgimnazisták már egy mesterségesen magasabb kiinduló pontról indulnak
- tette hozzá.
Horn Dániel úgy véli, a vita legfontosabb tanulsága nem az, hogy számítanak-e a kisgimnáziumok, hanem az, hogy „a hatásuk méréséhez a kompetenciamérések eredményeit is körültekintőbben kell értelmeznünk, mint ahogyan azt a közéleti vitákban általában tesszük.” Szerinte a kompetenciamérések nemcsak a tanulók tudását, hanem részben a felvételi rendszer ösztönzőinek hatását is tükrözik, ezért az oktatáspolitikai vitákban érdemes óvatosabban bánni a belőlük levont következtetésekkel.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
Több mint 100 kiadvány tankönyvvé nyilvánítása zárult le sikeresen, így ezekkel is bővül az iskolák számára elérhető tankönyvkínálat. Az intézményeknek az áprilisi rendeléseiket sem kell módosítaniuk: az újonnan engedélyezett kiadványokat augusztus 24. és szeptember 15. között, pótrendelésben kérhetik – közölte Lannert Judit egy Facebook-bejegyzésben.
Már óvodáskorban megjelenhetnek azok a jelek, amelyek arra utalnak, hogy egy gyerek később kieshet az oktatásból és a munkaerőpiacról – állítja a brit fiatalok munkanélküliségével foglalkozó felülvizsgálat vezetője. Angliában ezért már az iskolákban megpróbálnák azonosítani a veszélyeztetett gyerekeket.
A fideszes képviselők az Alkotmánybírósághoz fordultak a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) megszüntetését lehetővé tevő alaptörvényi rendelkezés miatt. A testület azonban nem vizsgálta érdemben a kifogásaikat, és visszautasította a beadványukat.
Tegnap arról posztolt a KDNP, hogy a kormány a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével „33 milliárd forintot húz ki a tanárok zsebéből”. Erre reagált a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), amely szerint a KDNP állításai nemcsak tévesek, hanem félrevezetőek is.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
A jelentkezés csak néhány perc, de egy apró hiba később sok bosszúságot okozhat. Most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
Hamarosan korántsem lesz mindegy, milyen szám kerül a bérletetekre.
Mi történik egy gyermekvédelmi jelzés után, eljut-e a megfelelő helyre, és kap-e visszajelzést az, aki segítséget kért? Többek között ezekre a kérdésekre keresik a választ abban a felmérésben, amelyről szakmai szervezetekkel kezdett egyeztetést a Szociális és Családügyi Minisztérium.
Újabb jelentős átalakítások körvonalazódnak az óvodai nevelésben: a PSZ és a PDSZ minisztériumi egyeztetésén több olyan terv is előkerült, amely alapjaiban változtathat a jelenlegi gyakorlatokon.
