A negyedikeseknek a matek sikerült összességében rosszabbul a 2026-os központi írásbelin.
Az Eduline-on is beszámoltunk arról, hogy az Oktatási Hivatal közzétette a 2026-os központi írásbelik előzetes (90 százalék feletti feldolgozás) eredményeit. Ebből kiderült, hogy a legtöbb negyedikes a hatodikosokhoz hasonlóan a 100 pontból 64 pontot írt.
Magyarból legtöbben, a diákok több mint 5 százaléka, 38 pontot szerzett. Egy kicsivel kevesebben, de még mindig 5 százalék fölött volt azoknak a negyedikeseknek az aránya, akik kereken 40 pontot írtak magyarból. Ehhez képest matekból 33 lett a leggyakoribb pontszám.
Itt érdemes megjegyezni, hogy a nyolcadikosok közül magyarból a legtöbben 33 pontot írtak, míg matekból 19 pontot szereztek. A leggyakoribb összpontszám pedig a 48 pont volt.
Arról, hogy milyen fontos határidők jönnek a középiskolai felvételin a központi írásbeli után, részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk.
Február 19-éig kell véglegesíteni a középiskolai felvételi jelentkezéseket: eddig kell leadni a tanulói adatlapot és a jelentkezési lapo(ka)t. Összeszedtük, mire kell figyelni.
A CKP szerint a Nemzeti alaptantervnek jóval kevésbé részletes, valódi alaptantervvé kellene válnia: konkrét tantárgyak, merev követelmények és kötelező óraszámok helyett csak a műveltségi területeket, közös fejlesztési célokat és a heti maximális tanítási időt határozná meg.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
Kimondták, hogy a beavatkozás „nem volt szükséges egy demokratikus társadalomban”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
