A negyedikeseknek a matek sikerült összességében rosszabbul a 2026-os központi írásbelin.
Az Eduline-on is beszámoltunk arról, hogy az Oktatási Hivatal közzétette a 2026-os központi írásbelik előzetes (90 százalék feletti feldolgozás) eredményeit. Ebből kiderült, hogy a legtöbb negyedikes a hatodikosokhoz hasonlóan a 100 pontból 64 pontot írt.
Magyarból legtöbben, a diákok több mint 5 százaléka, 38 pontot szerzett. Egy kicsivel kevesebben, de még mindig 5 százalék fölött volt azoknak a negyedikeseknek az aránya, akik kereken 40 pontot írtak magyarból. Ehhez képest matekból 33 lett a leggyakoribb pontszám.
Itt érdemes megjegyezni, hogy a nyolcadikosok közül magyarból a legtöbben 33 pontot írtak, míg matekból 19 pontot szereztek. A leggyakoribb összpontszám pedig a 48 pont volt.
Arról, hogy milyen fontos határidők jönnek a középiskolai felvételin a központi írásbeli után, részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk.
Február 19-éig kell véglegesíteni a középiskolai felvételi jelentkezéseket: eddig kell leadni a tanulói adatlapot és a jelentkezési lapo(ka)t. Összeszedtük, mire kell figyelni.
Néhány mondat után bukás, pluszban három tétel, ha valaki kimegy a mosdóba, flegma kérdések és gúnyolódás a hallgatókkal - ilyen és ehhez hasonló esetek történtek idén és az elmúlt években az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján két tanárnál. A végzős diákok csoportja kezdeményezte, hogy az egyetemi vezetés foglalkozzon a panaszokkal. A dékán szerint a polgári jogi záróvizsga nehéz, de arra nyitott, hogy HÖK-delegáltak megfigyelőként részt vegyenek rajta.
Krausz Ferenc alapítványa és a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány is köztük van.
Lannert Judit oktatási miniszter elmondta, hogy átalakítják a pedagógusképzést, amely részeként kivonják a tanárképzést az Nemzeti Közszolgálati Egyetemről.
Az oktatáskutató arra is reflektált, hogy milyen alapokból kellene kiindulnia egy valóban konstruktív és eredményes értékelési rendszernek.
Szeptember 30-a legyen a Polgári Ellenállás Napja – ezt javasolja a Tanítanék Mozgalom. A kezdeményezés célja, hogy emléket állítson a 2022-2023-as oktatási tiltakozások résztvevőinek, valamint mindazoknak, akik békés eszközökkel léptek fel az általuk igazságtalannak tartott döntésekkel szemben.
Egy volt diákja pedig „főnyereményként” értékelte őt az ELTE számára.
Halácsy Péter, a Budapest School alapítója szerint komoly változtatásokat kellene bevezetni a felső tagozattal kapcsolatban, ami 80 éve nem szolgálja a célját.
