Február 19-éig kell véglegesíteni a középiskolai felvételi jelentkezéseket: eddig kell leadni a tanulói adatlapot és a jelentkezési lapo(ka)t. Összeszedtük, mire kell figyelni.
A középiskolai felvételi eljárás egyik legfontosabb határideje 2026. február 19., eddig tudják a tanulók és szüleik véglegesíteni a jelentkezéseket. Ezen a napon az általános iskolák továbbítják a tanulói adatlapokat és a jelentkezési lapokat az Oktatási Hivatal felé, ezzel válik hivatalossá a jelentkezés a kiválasztott középiskolákba.
A hat- és nyolcosztályos gimnáziumba jelentkezők esetében a szükséges űrlapok kitöltését és benyújtását a családok egyénileg intézik.
A felvételihez kétféle dokumentumot kell kitölteni. A jelentkezési lapon a tanulók közvetlenül az adott intézmények jelzik felvételi szándékukat. A személyes adatok mellett ezen szerepelnek az általános iskolai tanulmányi eredmények, valamint minden olyan információ, amelyet az iskola figyelembe vehet a döntésnél, például a kollégiumi igény, a központi írásbeli felvételi eredménye vagy az eddig tanult idegen nyelv.
A tanulói adatlap ezzel szemben nem az iskoláknak, hanem az Oktatási Hivatalnak szól. Ezen a jelentkezők felsorolják az összes megjelölt középfokú intézményt és tanulmányi területet, mégpedig a saját maguk által meghatározott sorrendben.
Már nincs sok idő, hamarosan le kell adni a jelentkezéseket a kiválasztott középiskolákba, így sok család most mérlegeli még a felvételi feltételeket. Összegyűjtöttük azokat a budapesti gimnáziumokat, ahol nem kérik a központi írásbelit. A listában egyetlen állami fenntartású intézmény sem szerepel.
Célszerű az elejére azokat az iskolákat beírni, ahova a diák a leginkább bekerülni, de érdemes a lista végére „mentő” intézményeket is beírni. Ha a központi írásbeli nem sikerült túl jól, és az „álomsuli” elérhetetlennek tűnik, az első helyen akkor is célszerű megjelölni, mert nem tudni, hogy a többi jelentkezőnek hogyan sikerült. (Az idei központi írásbelin például a nyolcadikosok hozzák a tavalyi átlagpontszámokat.)
Fontos, hogy ezt a sorrendet a középiskolák nem látják.
Azt is hozzá kell tenni, hogy minden egyes iskolába külön jelentkezési lapot kell benyújtani, ugyanakkor a felvételi során tetszőleges számú iskola és tanulmányi terület megjelölhető.
Az elektronikus adatlapkitöltő rendszerben a tanulóra vonatkozó jelentkezés a határidő lejártáig, vagyis február 19-ig akár többször is módosítható és véglegesíthető. A jelentkezés azonban csak akkor válik érvényessé, ha a tanulói adatlap beérkezik az Oktatási Hivatal feldolgozó központjába.
Ha valaki menet közben meggondolja magát, akkor a módosítási időszakban, március 25-27-e között még az eredetileg megadott sorrenden változtathat. Viszont új tanulmányi területet csak olyan középiskolán belül lehet felvenni, amely már szerepelt az eredeti tanulói adatlapon.Mielőtt ezt valaki megteszi, fontos, hogy előzetesen egyeztessen az adott intézménnyel.
Új középiskolát viszont ekkor már nem lehet beírni, éppen ezért fontos, hogy már februárban minden olyan intézmény szerepeljen a listán, ami a diák számára szóba jöhet.
Ezután következik a felvételi legizgalmasabb része: a besorolás. A középiskolai felvételi eljárás végén egy rangsoroló szoftver dönti el, ki hova kerül be. Amennyiben egy tanulót több tanulmányi területre is felvennének, az algoritmus a diák által megadott sorrendet veszi alapul, és az első olyan helyre sorolja be, ahol a jelentkező megfelel a felvételi feltételeknek, és belefér az adott tanulmányi terület felvehető létszámába.
Ezzel párhuzamosan a rendszer automatikusan törli a tanuló jelentkezését minden olyan, hátrébb rangsorolt tanulmányi területről, ahol már nincs szükség a jelentkezésére. Ennek köszönhetően fordulhat elő az is, hogy egy látszólag esélytelenebb helyen szereplő diák – például aki hatvanadik egy rangsorban – végül bejut egy 30 fős osztályba, mert előtte sokan máshová kerülnek be, és kiesnek a listáról.
Pontosan emiatt nem a „biztonsági” választásokat érdemes előre sorolni, hanem azt az iskolát és tanulmányi területet, ahová a tanuló valóban a legszívesebben járna.
A középiskolai felvételi időszakban sok kérdés merül fel a pontszámítás módjával kapcsolatban, különösen akkor, ha a jelentkező diák egyes tantárgyak értékelése alól mentesítéssel rendelkezik. Mutatjuk, mit lehet erről tudni.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
