Papírok, határidők, algoritmus: így dől el, ki melyik középiskolába kerül be

Február 19-éig kell véglegesíteni a középiskolai felvételi jelentkezéseket: eddig kell leadni a tanulói adatlapot és a jelentkezési lapo(ka)t. Összeszedtük, mire kell figyelni.

A középiskolai felvételi eljárás egyik legfontosabb határideje 2026. február 19., eddig tudják a tanulók és szüleik véglegesíteni a jelentkezéseket. Ezen a napon az általános iskolák továbbítják a tanulói adatlapokat és a jelentkezési lapokat az Oktatási Hivatal felé, ezzel válik hivatalossá a jelentkezés a kiválasztott középiskolákba.

A hat- és nyolcosztályos gimnáziumba jelentkezők esetében a szükséges űrlapok kitöltését és benyújtását a családok egyénileg intézik.

Több űrlapot is ki kell tölteni

A felvételihez kétféle dokumentumot kell kitölteni. A jelentkezési lapon a tanulók közvetlenül az adott intézmények jelzik felvételi szándékukat. A személyes adatok mellett ezen szerepelnek az általános iskolai tanulmányi eredmények, valamint minden olyan információ, amelyet az iskola figyelembe vehet a döntésnél, például a kollégiumi igény, a központi írásbeli felvételi eredménye vagy az eddig tanult idegen nyelv.

A tanulói adatlap ezzel szemben nem az iskoláknak, hanem az Oktatási Hivatalnak szól. Ezen a jelentkezők felsorolják az összes megjelölt középfokú intézményt és tanulmányi területet, mégpedig a saját maguk által meghatározott sorrendben.

Ezekben a budapesti gimnáziumokban nem kérik a központi írásbelit

Már nincs sok idő, hamarosan le kell adni a jelentkezéseket a kiválasztott középiskolákba, így sok család most mérlegeli még a felvételi feltételeket. Összegyűjtöttük azokat a budapesti gimnáziumokat, ahol nem kérik a központi írásbelit. A listában egyetlen állami fenntartású intézmény sem szerepel.

Célszerű az elejére azokat az iskolákat beírni, ahova a diák a leginkább bekerülni, de érdemes a lista végére „mentő” intézményeket is beírni. Ha a központi írásbeli nem sikerült túl jól, és az „álomsuli” elérhetetlennek tűnik, az első helyen akkor is célszerű megjelölni, mert nem tudni, hogy a többi jelentkezőnek hogyan sikerült. (Az idei központi írásbelin például a nyolcadikosok hozzák a tavalyi átlagpontszámokat.)

Fontos, hogy ezt a sorrendet a középiskolák nem látják.

Azt is hozzá kell tenni, hogy minden egyes iskolába külön jelentkezési lapot kell benyújtani, ugyanakkor a felvételi során tetszőleges számú iskola és tanulmányi terület megjelölhető.

Meddig és hogyan lehet módosítani?

Az elektronikus adatlapkitöltő rendszerben a tanulóra vonatkozó jelentkezés a határidő lejártáig, vagyis február 19-ig akár többször is módosítható és véglegesíthető. A jelentkezés azonban csak akkor válik érvényessé, ha a tanulói adatlap beérkezik az Oktatási Hivatal feldolgozó központjába.

Ha valaki menet közben meggondolja magát, akkor a módosítási időszakban, március 25-27-e között még az eredetileg megadott sorrenden változtathat. Viszont új tanulmányi területet csak olyan középiskolán belül lehet felvenni, amely már szerepelt az eredeti tanulói adatlapon.Mielőtt ezt valaki megteszi, fontos, hogy előzetesen egyeztessen az adott intézménnyel.

Központi írásbeli 2026
Lakos Gábor

Új középiskolát viszont ekkor már nem lehet beírni, éppen ezért fontos, hogy már februárban minden olyan intézmény szerepeljen a listán, ami a diák számára szóba jöhet.

Így működik az algoritmus

Ezután következik a felvételi legizgalmasabb része: a besorolás. A középiskolai felvételi eljárás végén egy rangsoroló szoftver dönti el, ki hova kerül be. Amennyiben egy tanulót több tanulmányi területre is felvennének, az algoritmus a diák által megadott sorrendet veszi alapul, és az első olyan helyre sorolja be, ahol a jelentkező megfelel a felvételi feltételeknek, és belefér az adott tanulmányi terület felvehető létszámába.

Ezzel párhuzamosan a rendszer automatikusan törli a tanuló jelentkezését minden olyan, hátrébb rangsorolt tanulmányi területről, ahol már nincs szükség a jelentkezésére. Ennek köszönhetően fordulhat elő az is, hogy egy látszólag esélytelenebb helyen szereplő diák – például aki hatvanadik egy rangsorban – végül bejut egy 30 fős osztályba, mert előtte sokan máshová kerülnek be, és kiesnek a listáról.

Pontosan emiatt nem a „biztonsági” választásokat érdemes előre sorolni, hanem azt az iskolát és tanulmányi területet, ahová a tanuló valóban a legszívesebben járna.

 

Hozzászólások