Központi írásbeli 2026: eddig hozzák a nyolcadikosok a tavalyi átlagpontszámokat

Bár a hivatalos adatokra még várni kell, de egyre több középiskola teszi közzé, hány pontot szereztek náluk a nyolcadikosok a központi írásbelin átlagosan.

A Sulinavigátor adatai szerint a budapesti Eötvösben a nyolcadikosok szinte tizedpontra ugyanannyi pontot szereztek magyarból, matekból pedig egy nagyjából egy ponttal értek el kevesebbet, de így is magyarból 39,21 pont, míg matekból 38,59 pont lett az átlag.

A győri Révaiban matekból 2 ponttal, a budapesti Szerb Antal Gimnáziumban pedig mintegy 3 ponttal csökkent az átlagpontszám.

Majdnem ugyanannyi, mint tavaly

Tóth Árpád Gimnáziumban (Debrecen) a nyolcadikosok átlagpontszámai gyakorlatilag megegyeznek a tavalyiakkal. Ugyanez ez a helyzet az AKG és a tatai Ötvös József Gimnáziumban is mindkét tantárgy esetében.

Ehhez képest többek között a debreceni Fazekasban matekból a nyolcadikosok mintegy hárommal több pontot értek el, magyarból pedig szinte teljesen ugyanolyan pontszámot írtak, mint tavaly.

Összességében megállapítható, hogy az eddigi adatok alapján magyarból nagyjából ugyanannyi lett az iskolánkénti átlagpontszám, mint tavaly. Matekból viszont több középiskolában 1-2 ponttal kevesebb lett az átlagpontszám.

Azt is érdemes megjegyezni, hogy az Oktatási Hivatal adataiból kiderült, hogy az 50-50 pontos 2025-ös központi írásbelin átlagosan a nyolcadikosok magyarból 30,3, matekból pedig 22,5 pontot szereztek.

Nem mindenki felvételizik ezekbe az intézményekbe

Az átlagpontszámokkal kapcsolatban fontos kiemelni, hogy nem minden diák fog abba az iskolába felvételizni, ahol megírta a központi írásbeli felvételit. A szabályok szerint ugyanis a vizsgát az ország bármelyik intézményében megírhatták a diákok. Azt, hogy hova felvételiznek, 2026. február 19-ig kell eldönteniük.

Hozzászólások

Müller Anna: „Kellene egy rendelet arról, hogy délután két óra után ne lehessen tanítás”

Több mint három évtizeden át tanított matematikát és kémiát, ma országgyűlési képviselőként és az Oktatási Bizottság alelnökeként foglalkozik azzal a rendszerrel, amelynek működését saját bőrén tapasztalta. Müller Anna szerint a pedagógusok teljesítményét igenis értékelni kell – de nem mereven és ellenőrzés alapon. Arról beszélgettünk vele, hogyan változott meg a tanári pálya a 90-es évek eleje óta, miért hagyta ott az osztálytermet a politikáért és mit nem lehet számszerűsíteni egy pedagógus munkájában.

Lannert Judit: év végére elkészítik a magyar oktatás stratégiáját

Az oktatási miniszter szerint a gyerekek olyan digitális környezetben nőnek fel, de ez lehetőség és veszély is egyben, ezért az oktatási stratégia része lesz a mesterségesintelligencia-stratégia is. „A közösségi média használata kiszoríthatja az elmélyült olvasást, a személyes beszélgetéseket és a pihenést. A mesterséges intelligencia átgondolatlan alkalmazása pedig csökkentheti az önálló gondolkodás és gyakorlás lehetőségét, ha a tanuló rendszeresen a gépre bízza a feladat megoldását” – emelte ki a Lannert, majd hozzátette, hogy a stratégia része lesz ezért Magyarország oktatási és képzési mesterségesintelligencia-stratégiája is, aminek hamarosan megkezdik társadalmasítását.

@eduline.hu Bemutatkozik Sutyi, az ELTE bölcsész macskája🐱 #cica #cutecat #magyar #magyartiktok #fy ♬ eredeti hang - eduline.hu

Már igényelhetők az ingyenes laptopok a KRÉTA-ban, idén is sok a használt köztük

Már folyik a tanulói és pedagógus-laptopok igénylése a KRÉTA rendszerben. A regisztráció szeptember 17-én indult újra, az idei tanévben pedig elsősorban az 5. és 9. évfolyamos diákok kerülnek sorra. A tervek szerint az érintett tanulók már október elejéig megkaphatják az új eszközeiket. Mutatjuk, hol és hogyan lehet benyújtani az igénylést.