Középiskolai felvételi 2026: mutatjuk, mikor jön az ideiglenes felvételi jegyzék
Már most írjátok be a naptárba, meddig kell kitenniük a középiskoláknak az ideiglenes felvételi listákat.
Bár a hivatalos adatokra még várni kell, de egyre több középiskola teszi közzé, hány pontot szereztek náluk a nyolcadikosok a központi írásbelin átlagosan.
A Sulinavigátor adatai szerint a budapesti Eötvösben a nyolcadikosok szinte tizedpontra ugyanannyi pontot szereztek magyarból, matekból pedig egy nagyjából egy ponttal értek el kevesebbet, de így is magyarból 39,21 pont, míg matekból 38,59 pont lett az átlag.
A győri Révaiban matekból 2 ponttal, a budapesti Szerb Antal Gimnáziumban pedig mintegy 3 ponttal csökkent az átlagpontszám.
Tóth Árpád Gimnáziumban (Debrecen) a nyolcadikosok átlagpontszámai gyakorlatilag megegyeznek a tavalyiakkal. Ugyanez ez a helyzet az AKG és a tatai Ötvös József Gimnáziumban is mindkét tantárgy esetében.
Ehhez képest többek között a debreceni Fazekasban matekból a nyolcadikosok mintegy hárommal több pontot értek el, magyarból pedig szinte teljesen ugyanolyan pontszámot írtak, mint tavaly.
Már most írjátok be a naptárba, meddig kell kitenniük a középiskoláknak az ideiglenes felvételi listákat.
Összességében megállapítható, hogy az eddigi adatok alapján magyarból nagyjából ugyanannyi lett az iskolánkénti átlagpontszám, mint tavaly. Matekból viszont több középiskolában 1-2 ponttal kevesebb lett az átlagpontszám.
Azt is érdemes megjegyezni, hogy az Oktatási Hivatal adataiból kiderült, hogy az 50-50 pontos 2025-ös központi írásbelin átlagosan a nyolcadikosok magyarból 30,3, matekból pedig 22,5 pontot szereztek.
Az átlagpontszámokkal kapcsolatban fontos kiemelni, hogy nem minden diák fog abba az iskolába felvételizni, ahol megírta a központi írásbeli felvételit. A szabályok szerint ugyanis a vizsgát az ország bármelyik intézményében megírhatták a diákok. Azt, hogy hova felvételiznek, 2026. február 19-ig kell eldönteniük.
A CKP szerint a Nemzeti alaptantervnek jóval kevésbé részletes, valódi alaptantervvé kellene válnia: konkrét tantárgyak, merev követelmények és kötelező óraszámok helyett csak a műveltségi területeket, közös fejlesztési célokat és a heti maximális tanítási időt határozná meg.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
Kimondták, hogy a beavatkozás „nem volt szükséges egy demokratikus társadalomban”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.