Központi írásbeli 2026: eddig hozzák a nyolcadikosok a tavalyi átlagpontszámokat

Bár a hivatalos adatokra még várni kell, de egyre több középiskola teszi közzé, hány pontot szereztek náluk a nyolcadikosok a központi írásbelin átlagosan.

A Sulinavigátor adatai szerint a budapesti Eötvösben a nyolcadikosok szinte tizedpontra ugyanannyi pontot szereztek magyarból, matekból pedig egy nagyjából egy ponttal értek el kevesebbet, de így is magyarból 39,21 pont, míg matekból 38,59 pont lett az átlag.

A győri Révaiban matekból 2 ponttal, a budapesti Szerb Antal Gimnáziumban pedig mintegy 3 ponttal csökkent az átlagpontszám.

Majdnem ugyanannyi, mint tavaly

Tóth Árpád Gimnáziumban (Debrecen) a nyolcadikosok átlagpontszámai gyakorlatilag megegyeznek a tavalyiakkal. Ugyanez ez a helyzet az AKG és a tatai Ötvös József Gimnáziumban is mindkét tantárgy esetében.

Ehhez képest többek között a debreceni Fazekasban matekból a nyolcadikosok mintegy hárommal több pontot értek el, magyarból pedig szinte teljesen ugyanolyan pontszámot írtak, mint tavaly.

Összességében megállapítható, hogy az eddigi adatok alapján magyarból nagyjából ugyanannyi lett az iskolánkénti átlagpontszám, mint tavaly. Matekból viszont több középiskolában 1-2 ponttal kevesebb lett az átlagpontszám.

Azt is érdemes megjegyezni, hogy az Oktatási Hivatal adataiból kiderült, hogy az 50-50 pontos 2025-ös központi írásbelin átlagosan a nyolcadikosok magyarból 30,3, matekból pedig 22,5 pontot szereztek.

Nem mindenki felvételizik ezekbe az intézményekbe

Az átlagpontszámokkal kapcsolatban fontos kiemelni, hogy nem minden diák fog abba az iskolába felvételizni, ahol megírta a központi írásbeli felvételit. A szabályok szerint ugyanis a vizsgát az ország bármelyik intézményében megírhatták a diákok. Azt, hogy hova felvételiznek, 2026. február 19-ig kell eldönteniük.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

Közoktatás
Pukli István