A középiskolai felvételi időszakban sok kérdés merül fel a pontszámítás módjával kapcsolatban, különösen akkor, ha a jelentkező diák egyes tantárgyak értékelése alól mentesítéssel rendelkezik. Mutatjuk, mit lehet erről tudni.
A gimnáziumokban, technikumokban és szakiskolákban a felvételi pontszámításnak alapvetően három formája lehet. Az intézmények dönthetnek úgy, hogy
kizárólag az általános iskolai tanulmányi eredményeket veszik figyelembe,
az általános iskolai jegyeket a központi írásbeli felvételi vizsga eredményével együtt számítják be,
vagy az általános iskolai eredmények, a központi írásbeli vizsga és az intézmény saját szóbeli felvételijén elért pontszámok összesítésével alakítják ki a felvételi rangsort.
Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint a középfokú intézmények hatáskörébe tartozik annak meghatározása, hogy saját felvételi eljárásukban milyen módon számítják ki a sajátos nevelési igényű (SNI), illetve a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel (BTMN) küzdő tanulók felvételi pontszámait. Ide tartoznak azok az esetek is, amikor a tanuló egyes tantárgyak minősítése és értékelése alól mentesítéssel rendelkezik, vagy a központi írásbeli felvételi vizsga bizonyos részeinek értékelése alól kapott felmentést.
Egyre több, a HVG 2026-os százas középiskolai rangsorában szereplő gimnázium teszi közzé, hogy hány pontot szereztek azok a diákok, akik náluk írták a központi felvételit. Mutatjuk a listát.
Fontos hangsúlyozni, hogy erre vonatkozóan nincs egységes, kötelező jogszabályi számítási eljárás. Ugyanakkor az intézmények – a jogszabályi keretek és saját felvételi szabályzatuk figyelembevételével – nem alkalmazhatnak olyan pontszámítási módszert, amely hátrányos helyzetbe hozná a különleges bánásmódot igénylő tanulókat a felvételi eljárás során.
Amennyiben a szülőkben kérdés merül fel a pontszámítás konkrét módjával kapcsolatban, arra kizárólag az érintett, választott középfokú intézmény tud hiteles választ adni.
Azt is érdemes tudni, hogy középfokú intézménybe csak olyan jelentkező vehető fel, aki megfelel az adott iskola felvételi követelményeinek. Szakképző intézmény esetében például feltétel, hogy a tanuló a választott szakmára vonatkozó képzési és kimeneti követelményekben meghatározott egészségügyi és pályaalkalmassági feltételeknek is megfeleljen, és előreláthatóan ne legyen akadálya a szakmai vizsgára bocsátásnak.
Már nincs sok idő, hamarosan le kell adni a jelentkezéseket a kiválasztott középiskolákba, így sok család most mérlegeli még a felvételi feltételeket. Összegyűjtöttük azokat a budapesti gimnáziumokat, ahol nem kérik a központi írásbelit. A listában egyetlen állami fenntartású intézmény sem szerepel.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.
Több mint ötezer válasz érkezett eddig a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének KÖR-kép elnevezésű országos kérdőívére, amelynek célja, hogy feltérképezze, milyen problémákkal szembesülnek a köznevelésben dolgozók.
Átadta az Év Oktatója Díjakat a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK). Az elismerésekkel azokat az egyetemi és főiskolai oktatókat díjazták, akiket a hallgatók kiemelkedőnek tartanak szakmai munkájuk, mentorálásuk és a diákokkal való kapcsolatuk alapján.
A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.
Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.
Július 23-án derülnek ki a ponthatárok, a tavalyi adatok alapján azonban már most látszik, hogy az egyik legnépszerűbb gazdasági képzésre nem volt könnyű bejutni: szinte minden egyetemen 400 pont körüli vagy annál magasabb eredmény kellett az állami ösztöndíjas hely megszerzéséhez. Összegyűjtöttük a tavalyi ponthatárokat.
Az ORFK az iskolaőröket ért atrocitásokról is közölt számot, és az is kiderült, a Belügyminisztérium egyelőre nem tervez változtatni a számos kritikával illetett rendszeren.
Hét pontban fogalmazzák meg, mire lenne szükség az „urambátyámrendszer” felszámolásához.
