Középiskolai felvételi: hogyan számítják a diák pontjait, ha egy tantárgy értékelése alól mentesítéssel rendelkezik?

A középiskolai felvételi időszakban sok kérdés merül fel a pontszámítás módjával kapcsolatban, különösen akkor, ha a jelentkező diák egyes tantárgyak értékelése alól mentesítéssel rendelkezik. Mutatjuk, mit lehet erről tudni.

A gimnáziumokban, technikumokban és szakiskolákban a felvételi pontszámításnak alapvetően három formája lehet. Az intézmények dönthetnek úgy, hogy

  • kizárólag az általános iskolai tanulmányi eredményeket veszik figyelembe,
  • az általános iskolai jegyeket a központi írásbeli felvételi vizsga eredményével együtt számítják be,
  • vagy az általános iskolai eredmények, a központi írásbeli vizsga és az intézmény saját szóbeli felvételijén elért pontszámok összesítésével alakítják ki a felvételi rangsort.

Pontszámítás SNI-s és BTMN-es tanulók esetében

Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint a középfokú intézmények hatáskörébe tartozik annak meghatározása, hogy saját felvételi eljárásukban milyen módon számítják ki a sajátos nevelési igényű (SNI), illetve a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel (BTMN) küzdő tanulók felvételi pontszámait. Ide tartoznak azok az esetek is, amikor a tanuló egyes tantárgyak minősítése és értékelése alól mentesítéssel rendelkezik, vagy a központi írásbeli felvételi vizsga bizonyos részeinek értékelése alól kapott felmentést.

Fontos hangsúlyozni, hogy erre vonatkozóan nincs egységes, kötelező jogszabályi számítási eljárás. Ugyanakkor az intézmények – a jogszabályi keretek és saját felvételi szabályzatuk figyelembevételével – nem alkalmazhatnak olyan pontszámítási módszert, amely hátrányos helyzetbe hozná a különleges bánásmódot igénylő tanulókat a felvételi eljárás során.

Amennyiben a szülőkben kérdés merül fel a pontszámítás konkrét módjával kapcsolatban, arra kizárólag az érintett, választott középfokú intézmény tud hiteles választ adni.

Azt is érdemes tudni, hogy középfokú intézménybe csak olyan jelentkező vehető fel, aki megfelel az adott iskola felvételi követelményeinek. Szakképző intézmény esetében például feltétel, hogy a tanuló a választott szakmára vonatkozó képzési és kimeneti követelményekben meghatározott egészségügyi és pályaalkalmassági feltételeknek is megfeleljen, és előreláthatóan ne legyen akadálya a szakmai vizsgára bocsátásnak.

Ezekben a budapesti gimnáziumokban nem kérik a központi írásbelit

Már nincs sok idő, hamarosan le kell adni a jelentkezéseket a kiválasztott középiskolákba, így sok család most mérlegeli még a felvételi feltételeket. Összegyűjtöttük azokat a budapesti gimnáziumokat, ahol nem kérik a központi írásbelit. A listában egyetlen állami fenntartású intézmény sem szerepel.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.