A középiskolai felvételi időszakban sok kérdés merül fel a pontszámítás módjával kapcsolatban, különösen akkor, ha a jelentkező diák egyes tantárgyak értékelése alól mentesítéssel rendelkezik. Mutatjuk, mit lehet erről tudni.
A gimnáziumokban, technikumokban és szakiskolákban a felvételi pontszámításnak alapvetően három formája lehet. Az intézmények dönthetnek úgy, hogy
kizárólag az általános iskolai tanulmányi eredményeket veszik figyelembe,
az általános iskolai jegyeket a központi írásbeli felvételi vizsga eredményével együtt számítják be,
vagy az általános iskolai eredmények, a központi írásbeli vizsga és az intézmény saját szóbeli felvételijén elért pontszámok összesítésével alakítják ki a felvételi rangsort.
Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint a középfokú intézmények hatáskörébe tartozik annak meghatározása, hogy saját felvételi eljárásukban milyen módon számítják ki a sajátos nevelési igényű (SNI), illetve a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel (BTMN) küzdő tanulók felvételi pontszámait. Ide tartoznak azok az esetek is, amikor a tanuló egyes tantárgyak minősítése és értékelése alól mentesítéssel rendelkezik, vagy a központi írásbeli felvételi vizsga bizonyos részeinek értékelése alól kapott felmentést.
Egyre több, a HVG 2026-os százas középiskolai rangsorában szereplő gimnázium teszi közzé, hogy hány pontot szereztek azok a diákok, akik náluk írták a központi felvételit. Mutatjuk a listát.
Fontos hangsúlyozni, hogy erre vonatkozóan nincs egységes, kötelező jogszabályi számítási eljárás. Ugyanakkor az intézmények – a jogszabályi keretek és saját felvételi szabályzatuk figyelembevételével – nem alkalmazhatnak olyan pontszámítási módszert, amely hátrányos helyzetbe hozná a különleges bánásmódot igénylő tanulókat a felvételi eljárás során.
Amennyiben a szülőkben kérdés merül fel a pontszámítás konkrét módjával kapcsolatban, arra kizárólag az érintett, választott középfokú intézmény tud hiteles választ adni.
Azt is érdemes tudni, hogy középfokú intézménybe csak olyan jelentkező vehető fel, aki megfelel az adott iskola felvételi követelményeinek. Szakképző intézmény esetében például feltétel, hogy a tanuló a választott szakmára vonatkozó képzési és kimeneti követelményekben meghatározott egészségügyi és pályaalkalmassági feltételeknek is megfeleljen, és előreláthatóan ne legyen akadálya a szakmai vizsgára bocsátásnak.
Már nincs sok idő, hamarosan le kell adni a jelentkezéseket a kiválasztott középiskolákba, így sok család most mérlegeli még a felvételi feltételeket. Összegyűjtöttük azokat a budapesti gimnáziumokat, ahol nem kérik a központi írásbelit. A listában egyetlen állami fenntartású intézmény sem szerepel.
„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.
Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.
A Történelemtanárok Egylete (TTE) szerint az oktatás szinte minden területén változtatni kell. Ennek megvalósításához azonban meghatározóan fontos az előzetes szakmai és társadalmi vita.
Különdíjakat és rangos helyezést is szereztek a magyar középiskolások az egyik legrangosabb nemzetközi tudományos versenyen, az amerikai ISEF innovációs világbajnokságon.
Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.
Miért nem elég a mindennapos testnevelés ahhoz, hogy a diákok ne hízzanak el? Hogyan befolyásolja a mozgás a tanulást?
Teljes a csapat. Lannert Judit bejelentette az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium eddig hiányzó közoktatási államtitkárát is. A területet Kókayné Lányi Marietta vezeti majd, a közoktatási tartalomfejlesztésért felelős miniszteri biztos pedig Csapodi Csaba lesz.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
