Központi írásbeli 2026: mutatjuk, hány pontot szerzett a legtöbb nyolcadikos magyarból és matekból

A 2026-os központi írásbeli hivatalos eredményei szerint a diákok mintegy 8 százaléka szerzett legalább 80 pontot.

Az Eduline-on is beszámoltunk arról, hogy az Oktatási Hivatal közzétette a nyolcadikosok központi írásbeli eredményeit, ebből a nyolcadikosok a maximálisan megszerezhető 100 pontból összesen 53,17 pontot értek el, ami egy kicsivel jobb, mint a tavalyi eredmény. (2025-os 52,72 volt a központi írásbeli átlagpontszáma, 2024-ben pedig a diákok átlagpontszáma 51,3 lett, ahhoz képest még látványosabb a javulás.)

Hiába sokszoros a túljelentkezés, évek óta gyakorlatilag ugyanannyi a férőhely a hat-és nyolcévfolyamos gimnáziumokban

A grafikonokból látszik, hogy magyarból a legtöbben 33 pontot írtak, míg matekból 19 pontot szereztek. A leggyakoribb összpontszám pedig a 48 pont volt.

Ha alaposan megnézzük az adatokat, akkor az is kiderül, hogy a nyolcadikosok mintegy 8 százaléka szerzett a 100-ból 80 pontnál többet. Azonban a diákok mintegy 3,5-4 százaléka kifejezetten gyengén teljesített, hiszen ők voltak azok, akik 20 pontot sem szereztek a vizsgán.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

Érettségi-felvételi
Palotás Zsuzsanna

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Közoktatás
Fóti Péter

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna