Központi írásbeli 2026: mutatjuk, hány pontot szerzett a legtöbb nyolcadikos magyarból és matekból

A 2026-os központi írásbeli hivatalos eredményei szerint a diákok mintegy 8 százaléka szerzett legalább 80 pontot.

Az Eduline-on is beszámoltunk arról, hogy az Oktatási Hivatal közzétette a nyolcadikosok központi írásbeli eredményeit, ebből a nyolcadikosok a maximálisan megszerezhető 100 pontból összesen 53,17 pontot értek el, ami egy kicsivel jobb, mint a tavalyi eredmény. (2025-os 52,72 volt a központi írásbeli átlagpontszáma, 2024-ben pedig a diákok átlagpontszáma 51,3 lett, ahhoz képest még látványosabb a javulás.)

Hiába sokszoros a túljelentkezés, évek óta gyakorlatilag ugyanannyi a férőhely a hat-és nyolcévfolyamos gimnáziumokban

A grafikonokból látszik, hogy magyarból a legtöbben 33 pontot írtak, míg matekból 19 pontot szereztek. A leggyakoribb összpontszám pedig a 48 pont volt.

Ha alaposan megnézzük az adatokat, akkor az is kiderül, hogy a nyolcadikosok mintegy 8 százaléka szerzett a 100-ból 80 pontnál többet. Azonban a diákok mintegy 3,5-4 százaléka kifejezetten gyengén teljesített, hiszen ők voltak azok, akik 20 pontot sem szereztek a vizsgán.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

Közoktatás
Pukli István