Tantárgyanként 10 feladat, 45 perc és 50 pont - 10 órakor elkezdődik a központi írásbeli, melyet a kisgimnáziumba készülő negyedikesek és hatodikosok, valamint a nyolcadikosok írnak magyarból és matekból. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint a 2026-os felvételi eljárásban 52900 nyolcadikos, közel 11 ezer hatodikos és több mint 6400 negyedikes jelentkezett a központi írásbelire. A híresen nehéz vizsgasor idén is tantárgyanként 50 pontos, tíz-tíz feladatból áll, melyet 45 perc alatt kell megoldaniuk a felvételizőknek.
Mivel a központi írásbelin tanultakat teljesen más formában is számon kérhetik, például anagrammában kell különböző szófajú szavakat alkotni vagy kiszámolni, hogy mennyi festék kell egy szoba kifestéséhez. Ha valaki bármelyik ilyen feladatnál elgondolkodik, könnyedén kicsúszhat a 45 percből, így olyan feladatokra sem jut ideje, melyeket egyébként alapvetően tudna.
A tananyagot kicsit másképpen kérik számon
Magyarból évfolyamtól függetlenül 9 feladat egy-egy részkérdéshez, részképességhez kapcsolódik, amelyek megoldásához a korábbi években elsajátított nyelvi, kommunikációs és helyesírási ismeretekre van szükség. Ebben szerepel minden évben egy nagyjából egy oldalas szövegértés is. Erre 40 pontot kaphatnak a diákok.
Az utolsó feladat mindig a 10 pontos fogalmazás, melyet gyakorlatilag néhány perc alatt kell a diákoknak megírniuk. Maximális pontszámot nem olyan könnyű elérni, hiszen a javításnál azt is nézik, hogy milyen hosszú, mennyire tagolt a szöveg, van-e benne súlyos helyesírási vagy központozási hiba, és persze a külalak is számít.
| Középiskolába felvételizel? |
Lépj be te is a "Középiskolai felvételi 2026 - minden fontos infó egy helyen" Facebook-csoportba! Értesülj az elsők között többek között:a felvételi követelményekrőla középiskolai pontszámításról a legjobb gimnáziumokról a központi írásbeliről valamint az ideiglenes-és egyeztetett listákról.
Ha van kérdésed, tedd fel nyugodtan a csoportban, segítünk. |
Matekból mindegyik évfolyamon a feladatok megoldásához az alapismeretek mellett szükség van egy nagy adag kreativitásra, logikai biztonságra, szabálykövetésre és nem utolsósorban koncentrációra. Számológépet senki sem használhat, viszont a rajzoknál ceruzát, és ha szükséges, akkor szögmérőt és körzőt igen.
A feladatokat kék vagy fekete tollal kell megírniuk a diákoknak, nem használhatnak szövegkiemelőt, hibajavítót vagy radírozható tollat sem.
Mikor lesz eredmény?
A kijavított dolgozatokat az írásbeli vizsgát követő nyolc napon belül meg lehet tekinteni. Erre az iskolának egy munkanapot, azaz nyolc órát kell biztosítania.
A pontos helyet és dátumot mindig az igazgató határozza meg. A megtekintésre a diákot elkísérheti a szülő is. Fontos, hogy a dolgozatról kézzel vagy elektronikus úton (pl. mobiltelefonnal vagy digitális fényképezőgéppel) másolatot lehet készíteni.
Abban az esetben, ha a hivatalos javítási-értékelési útmutatótól eltérő értékelést tapasztalnak, akkor az értékelésre észrevételt lehet tenni. Erre a megtekintést követő első munkanap végéig, 16 óráig van lehetőség.
Ha valaki nem tud elmenni..
Azok a tanulók, akik alapos, igazolt ok miatt nem tudnak részt venni a január 24-i írásbeli vizsgán, mert például lebetegedtek, február 3-án a pótalkalmon megírhatják a vizsgát. A részvételről minden esetben az a középiskola dönt, amely a vizsga helyszínét biztosítja, az iskolaigazgató egyedi elbírálása alapján.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
