Túl vannak a hatodikos diákok a 2026-os magyar és matek központi írásbelin. Megkérdeztük őket, mi volt a véleményük a feladatokról.
Szombaton országszerte több mint 70 ezer tanuló mérettette meg magát a központi írásbeli felvételin. Az Oktatási Hivatal korábbi tájékoztatása szerint idén a 9. évfolyamra több mint 52 900-an jelentkeztek, a 6 évfolyamos gimnáziumi írásbelin közel 11 ezer, 8 évfolyamos írásbelin több mint 6400 tanuló vett részt.
A hatodikosoknak (a negyedikesekhez és a nyolcadikosokhoz hasonlóan) kétszer 45 percük volt az 50-50 pontos magyar és a matek feladatsorra.
Noémi, aki Budapesten írta a felvételit, lapunknak elárulta, szerinte jól sikerült neki a felvételi, mint mondta, nagyon jó volt a magyar és a matek is. A magyarban az első feladat nagyon tetszett neki, bár nem olyan típusú volt, mint amire a korábbi feladatlapok alapján számított. Matekból a 9. feladatot emelte ki, egy koordináta rendszeres feladatot, ami szintén nagyon tetszett neki. Igazán egyik feladatot sem érezte nehéznek, de a magyar feladatlapnál egy részfeladatot nem tudott befejezni, mivel letelt az idő. Noémi azt is elárulta, hogy sokat készült a felvételire otthon, és felkészítőre is járt.
A vidéken tanuló Fruzsina izgult a felvételi előtt, azt hitte, kevesebb dolgot fog tudni, de összességében pozitív élmény volt számára az írásbeli. A fogalmazást könnyűnek érezte, szereti az ilyen típusú feladatokat, a matekban az átváltások viszont nehezebben mentek neki. Már régóta készült a felvételire, nagyjából számított arra, hogy milyen jellegű feladatok lesznek, és az időbe is belefért.
Dorián, aki szintén Budapesten tanul, picit izgult a felvételi előtt, de úgy érzi, jól sikerült neki. Elmesélte, hogy nagy meglepetések nem érték a feladatsorban, a szokásos típusú feladatok voltak, amik 3-4 éve ismétlődnek. A matek első néhány feladata egyszerű volt, a magyarban pedig a közmondásokat érezte könnyűnek. Elmesélte, hogy a fogalmazást nehezebbnek érezte, de az sem volt vészes. Dorián a matekot kerek 34 perc alatt fejezte be, könnyűnek érezte, a nyelvtant közepes nehézségűnek írta le. Elég sokat készült a felvételire, járt előkészítőre matekra és magyarra is, de otthon is rengeteget gyakorolt.
A szintén vidéken tanuló Zoltán izgult a felvételi előtt, de úgy érzi, a magyar jól sikerült neki. A matekban kevésbé biztos, ott voltak feladatok, amiket nem tudott megcsinálni. Magyarban a fogalmazást érezte könnyűnek és az elválasztásokat. Sokat készült a felvételire, és úgy érzi, most, élesben sokkal jobban teljesített, mint a próbafelvételin.
A Budapesten tanuló Balázs nagyon izgult a felvételi előtt, de úgy érzi, jól ment neki. Igazán semmi nem lepte meg a feladatsorban, de a matekot nehezebbnek érezte, különösen a koordináta rendszeres feladatot. A többiekhez hasonlóan ő is sokat készült a felvételire, járt előkészítőre, és otthon nagyon sokat gyakorolt. A beszélgetés végén elárulta, hogy nagyon megkönnyebbült most, hogy túl van az írásbelin.
A központi felvételiről szóló tudósításunkat itt nézhetitek meg:
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
