Az Oktatási Hivatal adatai alapján több mint 52 ezer diák mérette meg tudását az elmúlt pár órában. Megkérdeztük a felvételiző negyedikeseket, hogy sikerült a magyar és a matek feladatsor.
A negyedikesek közül vannak a legtöbben, akik csak próba jelleggel írták meg a központi írásbelit: azért, hogy megtapasztalják, milyen egy éles vizsgahelyzetben helytállni. A felkészülés, a gyakorlás és a vizsgahelyzet olyan tapasztalatot ad a 9-10 éveseknek, amihez hasonlót máshol nem élhetnének át: megtanulják kezelni az izgalmat és beosztani az idejüket. Természetesen vannak olyanok is, akik számára már komoly a tét: ők valóban azért írják meg a vizsgát, hogy bekerüljenek abba a középiskolába, ahová szeretnének.
A legtöbben elégedetten és mosolyogva jöttek ki a teremből
Felszabadultan, sokszor mosolyogva jöttek ki a vizsgatermekből azok a negyedikesek, akiket a központi írásbeli után kérdeztünk. A megkérdezett gyerekek egyöntetűen úgy érezték, összességében jól sikerült a felvételi, senki sem számolt be csalódottságról. Egy szülő azt is kiemelte, hogy lánya „nagyon felszabadultan és vidáman” jött ki a vizsgáról, ami számára legalább olyan fontos volt, mint maga az eredmény.
Volt, aki bevallotta, hogy komolyan félt a vizsga előtt, mert hónapok óta készült rá otthon és az iskolában is. Más sokkal lazábban élte meg a helyzetet: egyikük szerint „csak olyan volt, mintha egy nagy dolgozat lenne."
Iván arról számolt be, hogy már hónapokkal a vizsga előtt elkezdte a gyakorlást: „nyár közepe volt, amikor az első feladatlapomat megírtam." Mások is több korábbi feladatsort töltöttek ki otthon, sokszor szülői vagy tanári segítséggel.
A rokonértelmű szavak mindenkinek mentek
A magyar feladatsorban többen is találtak kifejezetten könnyű részeket. Nóri szerint „a rokon értelmű szavak keresése volt a legkönnyebb feladat”, Janka azt emelte ki, amikor „szólásmondásokba kellett szavakat behelyettesíteni”, Anna pedig az ellentétpárokat sorolta a legegyszerűbbek közé. Eszter számára szintén a szólás-közmondásos rész volt az, amit szinte a kisujjából rázott ki.
Mindenki egyetértett abban, hogy a fogalmazás és a szövegértés vitte el a legtöbb időt. Nóri szerint: „nem volt elég idő befejezni”. Anna pedig arról mesélt, hogy „többször el kellett olvasni” a szöveget és voltak olyan feladatleírások, ahol az értelmezés is időigényes volt.
Nem mindenki értette az utolsó matekfeladatot, de Robot Robi volt a kedvenc
Matekból szinte mindenki az utolsó feladatot említette a legnehezebbként. Janka őszintén mondta: „az utolsó feladatot nagyon nem értettem”, Nóri pedig hiába próbálkozott, azt mondta nem sikerült kiszámolnia, az idő letelt és beszedték a feladatlapot.
Érdekes módon, éppen ez a feladat volt Iván kedvence: ő úgy érezte, „a matekból pedig az utolsó feladat volt nekem a legkönnyebb”, és még azt is felidézte, hogy „ki kellett számolni, mennyit fizettek, meg mennyi volt a visszajáró”. Neki inkább a geometria okozott nehézséget, amit egyértelműen a legbonyolultabb résznek nevezett.
A Robit Robiról szóló feladat volt a legtöbb negyedikes kedvence, ahol azt kellett összeszámolni, hogy hányféle úton juthat el Robot Robi A állomásról F állomásra, ha csak azon az úton haladhat, amit a nyilak jelölnek.
A tanórákon csak elvétve írtak fogalmazást a felvételi előtt
A beszélgetésekből az is kiderült, hogy a fogalmazás különösen érzékeny pont volt a vizsgán, részben azért, mert az iskolában alig gyakorolják. A megkérdezett diákok közül szinte senki nem ír rendszeresen fogalmazást tanórán. Nóri elmondása alapján a suliban eddig csak egy fogalmazást írtak, Iván pedig úgy fogalmazott: „nem szoktunk, de otthon sokat gyakoroltam”. A legtöbben tehát inkább otthon, felvételi előkészítőn vagy magántanárnál készültek erre a részre.
Bár a feladatok sokszor nehéznek tűntek, a gyerekek többsége végül megkönnyebbülten zárta a napot. Volt, aki még izgult a pontok miatt, de általános volt az érzés: túl vannak rajta. Ahogy egyikük összefoglalta: „nem volt olyan nehéz, mint amilyennek előtte tűnt."
A központi írásbeliről szóló tudósításunkat az alábbi cikkünkben olvashatjátok.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
