Voltak nehezebb feladatok, de nem érte nagy meglepetés a nyolcadikosokat a központi írásbelin

2026. január 24-én, szombat délelőtt 10 órakor írták a diákok a központi írásbeli felvételit magyarból és matematikából. Az Oktatási Hivatal adatai alapján több mint 52 ezer nyolcadikos diák mérette meg tudását az elmúlt pár órában. A diákok többsége már délben elhagyta a tantermeket, állításuk szerint

Fontos tudni, hogy a központi írásbeli nem pusztán az iskolai tananyag elsajátítását méri. Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint a feladatsorok olyan készségeket és kompetenciákat is vizsgálnak, amelyekre a középiskolában is szükség lesz. Tantárgytól függetlenül gyakran új helyzetekben, kreatívan kell alkalmazni az addig tanultakat. Mindkét tantárgyból 45 perc állt a rendelkezésre, a maximálisan megszerezhető pontszám pedig 50–50 pont.

Mit gondoltak a diákok?

„Nem volt se túl könnyű, se túl nehéz” – fogalmazott az Eduline-nak Izabella, egy vecsési diák. Elmondása szerint a magyar nyelv és irodalom feladatsor könnyebbnek bizonyult, mint amire előzetesen számított. A fogalmazás témája a filmek feliratozása volt: a diákoknak a felirat mellett és ellen is érvelniük kellett, két-két indokot felsorakoztatva.

A szövegértési feladat ugyanakkor Izabella szerint nehezebb volt, mint az előző években megszokott. A téma a középkori testmozgás köré épült, ami a beszámolók alapján több diáknak okozott fejtörést. Összességében azonban minden feladatra elegendő idő állt a rendelkezésre.

Hasonló tapasztalatokról számolt be Misi, egy budapesti diák is. Véleménye szerint az idei központi írásbeli nagyban hasonlított az elmúlt évek feladatsoraihoz, így különösebb meglepetést nem tartogatott. A fogalmazás azonban eltért a megszokottól: „Az volt az újdonság, hogy nemcsak mellette vagy ellene kellett érvelni, hanem mindkét álláspontot be kellett mutatni” – mondta. Bár a téma tetszett neki, a feladat szokatlan volt, de az időbeosztást megfelelőnek érezte.

Matematikából Misi szerint ismerős típusfeladatok szerepeltek az írásbelin. Egyedül a kilences feladat okozott meglepetést, amely térfogatszámítással foglalkozott, és egy extra részfeladatot is tartalmazott. „Aki előtte begyakorolta a feladatokat, annak ment” – tette hozzá.

Egy másik diák, Bulcsú számára a magyar elsőre nehezebbnek tűnt a vártnál. A szövegértésnél nehéz volt elegendő érvet megfogalmazni, amivel sok ideje ment el. Matematikából könnyebbnek érezte a feladatsort, bár az arányszámításos utolsó példára már nem jutott elég ideje. Magyarból 35–36, matekból körülbelül 30 ponttal számol.

Központi írásbeli 2026

Úgy tűnik, megvan a matek két mumusfeladata

Az Eduline-nak megszólaló diákok közül a legtöbben a hatos és a tízes feladatot emelték ki, mivel ezek okozták a legnagyobb fejtörést. A hatodik példában egy dolgozó éves jövedelmét kellett értelmezni: a fizetés 100 tallérból és egy munkaruhából állt, azonban a férfi hét hónap után felmondott, így végül mindössze 20 tallért és a ruhát kapta meg. A feladat azt kérdezte, mennyibe került a munkaruha. A tízes feladat szintén komoly gondolkodást igényelt: itt arányszámításra épülő példát kaptak a diákok, amelyben különböző életkorokat kellett kiszámítani.

Akadtak olyan diákok is, akik kifejezetten pozitívan értékelték az írásbelit. Linda szerint mind a magyar, mind a matematika feladatsor összességében könnyű volt, bár – ha választani kellett – a matek egy kicsit nehezebbnek bizonyult. „A hatos és a tízes feladat kifogott rajtam, de a többit meg lehetett oldani” – nyilatkozta. Hozzátette: volt néhány elgondolkodtató, esetenként félreérthető feladat, de megfelelő odafigyeléssel ezek is megoldhatók voltak.

Időbeosztás szempontjából Linda szerint a magyar feladatsort gond nélkül be lehetett fejezni: „Harminc perc alatt végeztem vele.” A matematika viszont teljes koncentrációt igényelt, és ott jól jött volna még néhány plusz perc a végén. Előzetes számításai alapján magyarból 45 pont feletti, matematikából pedig körülbelül 38 pontos eredményre számít.

Hanna kifejezetten nehéznek találta a magyarban a versel kapcsolatos feladatot: "aki nem emlékszik a verselésre szótagok alapján, az a versrésznél teljesen elveszett - mint én is, de voltak egyszerűbb feladatok" - mondta. A mateknál: "örültem, hogy nem volt benne annyira sok szöveges feladat, hanem inkább választós vagy táblázat készítés." Hozzátette viszont, hogy a hosszabb szöveges feladatok - kifejezetten a hatos és a tízes - viszont komolyabb gondolkodást igényeltek. Magyarból 30–42, matekból 35–45 pontra számít.

Kamilla szerint a magyar feladatsor közepes nehézségű volt. A közmondásos feladat tetszett neki, a madárnyelves rész viszont kevésbé ment. A szövegértést egyértelműnek érezte, a fogalmazás témáját pedig könnyen feldolgozhatónak. Matematikából az első feladatok egyszerűek voltak, a hatos bizonyult számára a legnehezebbnek, míg a tízes életkorszámítás meglepően jól sikerült. Egyetlen gondként az időhiányt említette.

A központi felvételiről szóló tudósításunkat itt nézhetitek meg:

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.