2026. január 24-én, szombat délelőtt 10 órakor írták a diákok a központi írásbeli felvételit magyarból és matematikából. Az Oktatási Hivatal adatai alapján több mint 52 ezer nyolcadikos diák mérette meg tudását az elmúlt pár órában. A diákok többsége már délben elhagyta a tantermeket, állításuk szerint
Fontos tudni, hogy a központi írásbeli nem pusztán az iskolai tananyag elsajátítását méri. Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint a feladatsorok olyan készségeket és kompetenciákat is vizsgálnak, amelyekre a középiskolában is szükség lesz. Tantárgytól függetlenül gyakran új helyzetekben, kreatívan kell alkalmazni az addig tanultakat. Mindkét tantárgyból 45 perc állt a rendelkezésre, a maximálisan megszerezhető pontszám pedig 50–50 pont.
Mit gondoltak a diákok?
„Nem volt se túl könnyű, se túl nehéz” – fogalmazott az Eduline-nak Izabella, egy vecsési diák. Elmondása szerint a magyar nyelv és irodalom feladatsor könnyebbnek bizonyult, mint amire előzetesen számított. A fogalmazás témája a filmek feliratozása volt: a diákoknak a felirat mellett és ellen is érvelniük kellett, két-két indokot felsorakoztatva.
A szövegértési feladat ugyanakkor Izabella szerint nehezebb volt, mint az előző években megszokott. A téma a középkori testmozgás köré épült, ami a beszámolók alapján több diáknak okozott fejtörést. Összességében azonban minden feladatra elegendő idő állt a rendelkezésre.
Hasonló tapasztalatokról számolt be Misi, egy budapesti diák is. Véleménye szerint az idei központi írásbeli nagyban hasonlított az elmúlt évek feladatsoraihoz, így különösebb meglepetést nem tartogatott. A fogalmazás azonban eltért a megszokottól: „Az volt az újdonság, hogy nemcsak mellette vagy ellene kellett érvelni, hanem mindkét álláspontot be kellett mutatni” – mondta. Bár a téma tetszett neki, a feladat szokatlan volt, de az időbeosztást megfelelőnek érezte.
Matematikából Misi szerint ismerős típusfeladatok szerepeltek az írásbelin. Egyedül a kilences feladat okozott meglepetést, amely térfogatszámítással foglalkozott, és egy extra részfeladatot is tartalmazott. „Aki előtte begyakorolta a feladatokat, annak ment” – tette hozzá.
Egy másik diák, Bulcsú számára a magyar elsőre nehezebbnek tűnt a vártnál. A szövegértésnél nehéz volt elegendő érvet megfogalmazni, amivel sok ideje ment el. Matematikából könnyebbnek érezte a feladatsort, bár az arányszámításos utolsó példára már nem jutott elég ideje. Magyarból 35–36, matekból körülbelül 30 ponttal számol.
Úgy tűnik, megvan a matek két mumusfeladata
Az Eduline-nak megszólaló diákok közül a legtöbben a hatos és a tízes feladatot emelték ki, mivel ezek okozták a legnagyobb fejtörést. A hatodik példában egy dolgozó éves jövedelmét kellett értelmezni: a fizetés 100 tallérból és egy munkaruhából állt, azonban a férfi hét hónap után felmondott, így végül mindössze 20 tallért és a ruhát kapta meg. A feladat azt kérdezte, mennyibe került a munkaruha. A tízes feladat szintén komoly gondolkodást igényelt: itt arányszámításra épülő példát kaptak a diákok, amelyben különböző életkorokat kellett kiszámítani.
Akadtak olyan diákok is, akik kifejezetten pozitívan értékelték az írásbelit. Linda szerint mind a magyar, mind a matematika feladatsor összességében könnyű volt, bár – ha választani kellett – a matek egy kicsit nehezebbnek bizonyult. „A hatos és a tízes feladat kifogott rajtam, de a többit meg lehetett oldani” – nyilatkozta. Hozzátette: volt néhány elgondolkodtató, esetenként félreérthető feladat, de megfelelő odafigyeléssel ezek is megoldhatók voltak.
Időbeosztás szempontjából Linda szerint a magyar feladatsort gond nélkül be lehetett fejezni: „Harminc perc alatt végeztem vele.” A matematika viszont teljes koncentrációt igényelt, és ott jól jött volna még néhány plusz perc a végén. Előzetes számításai alapján magyarból 45 pont feletti, matematikából pedig körülbelül 38 pontos eredményre számít.
Hanna kifejezetten nehéznek találta a magyarban a versel kapcsolatos feladatot: "aki nem emlékszik a verselésre szótagok alapján, az a versrésznél teljesen elveszett - mint én is, de voltak egyszerűbb feladatok" - mondta. A mateknál: "örültem, hogy nem volt benne annyira sok szöveges feladat, hanem inkább választós vagy táblázat készítés." Hozzátette viszont, hogy a hosszabb szöveges feladatok - kifejezetten a hatos és a tízes - viszont komolyabb gondolkodást igényeltek. Magyarból 30–42, matekból 35–45 pontra számít.
Kamilla szerint a magyar feladatsor közepes nehézségű volt. A közmondásos feladat tetszett neki, a madárnyelves rész viszont kevésbé ment. A szövegértést egyértelműnek érezte, a fogalmazás témáját pedig könnyen feldolgozhatónak. Matematikából az első feladatok egyszerűek voltak, a hatos bizonyult számára a legnehezebbnek, míg a tízes életkorszámítás meglepően jól sikerült. Egyetlen gondként az időhiányt említette.
A központi felvételiről szóló tudósításunkat itt nézhetitek meg:
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
