Középiskolai felvételi 2026: mit lehet tenni akkor, ha a diák pont a felvételi előtt töri el a kezét?

Az ördög sosem alszik, és hiába minden elővigyázatosság, van, hogy a diák nem tud részt venni az írásbelin – például azért, mert eltört az „okos” keze. Mutatjuk, mit lehet tenni ilyen esetekben.

Előfordulhat, hogy a diák rajta kívülálló okok miatt nem tud megjelenni a középiskolai felvételin. Ilyenkor két esetet lehet megkülönböztetni: ha a diák a hivatalos időpontban nem tud megjelenni, biztosíthatnak egy pótló alkalmat. Ha azon sem tud részt venni – például azért, mert akkor még gipszben van a keze –, az adott iskola saját felvételi eljárásában teljesítheti a követelményt.

Komoly indok szükséges a pótfelvételin való részvételhez

Az Oktatási Hivatal tájékoztatója szerint az a diák írhatja meg pótló alkalommal a központi írásbeli vizsgát, akinek van érvényes jelentkezése, de az írásbelin önhibáján kívül eső, alapos ok miatt nem tud részt venni. Ebben az esetben a felvételizőnek a jogszabályban leírtak alapján indoklással alátámasztott írásos kérelmet kell benyújtania. Ennek mérlegelése és elfogadása a központi írásbeli vizsgát szervező intézmény igazgatójának jogköre.

A jogszabály nem határoz meg konkrét eseteket, minden olyan indok elfogadása lehetséges, amely a vizsgázónak nem róható fel. A vizsgázónak fel nem róható ok minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására.

Középiskolai felvételi 2026

Mi van abban az esetben, ha a diák azért nem tud részt venni a felvételin, mert eltört a keze?

Az OH tájékoztatója szerint ebben az esetben a tanulónak és a szüleinek kell felvennie a kapcsolatot azokkal az intézményekkel, ahová a tanuló jelentkezni szeretne, és ott kérni, hogy mivel – saját hibáján kívül, neki fel nem róható ok miatt – a tanuló nem tud részt venni a központi írásbeli vizsgán, tegyék lehetővé számára, hogy az iskola saját felvételi eljárásában valamilyen módon ezt a követelményt pótolhassa.

A középfokú felvételi eljárásban a tanuló felvételéről – a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 50. §-a és a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 54. §-a alapján – az igazgató dönt, aki megteheti, hogy ezt lehetővé teszi, de nem köteles rá.

Továbbá a tanuló benyújthatja a jelentkezését kizárólag olyan intézményi tanulmányi területekre is, ahol a felvételi kérelmek elbírálása csak a tanulmányi eredmények alapján történik.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.