Az ördög sosem alszik, és hiába minden elővigyázatosság, van, hogy a diák nem tud részt venni az írásbelin – például azért, mert eltört az „okos” keze. Mutatjuk, mit lehet tenni ilyen esetekben.
Előfordulhat, hogy a diák rajta kívülálló okok miatt nem tud megjelenni a középiskolai felvételin. Ilyenkor két esetet lehet megkülönböztetni: ha a diák a hivatalos időpontban nem tud megjelenni, biztosíthatnak egy pótló alkalmat. Ha azon sem tud részt venni – például azért, mert akkor még gipszben van a keze –, az adott iskola saját felvételi eljárásában teljesítheti a követelményt.
Komoly indok szükséges a pótfelvételin való részvételhez
Az Oktatási Hivatal tájékoztatója szerint az a diák írhatja meg pótló alkalommal a központi írásbeli vizsgát, akinek van érvényes jelentkezése, de az írásbelin önhibáján kívül eső, alapos ok miatt nem tud részt venni. Ebben az esetben a felvételizőnek a jogszabályban leírtak alapján indoklással alátámasztott írásos kérelmet kell benyújtania. Ennek mérlegelése és elfogadása a központi írásbeli vizsgát szervező intézmény igazgatójának jogköre.
A jogszabály nem határoz meg konkrét eseteket, minden olyan indok elfogadása lehetséges, amely a vizsgázónak nem róható fel. A vizsgázónak fel nem róható ok minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására.
Mi van abban az esetben, ha a diák azért nem tud részt venni a felvételin, mert eltört a keze?
Az OH tájékoztatója szerint ebben az esetben a tanulónak és a szüleinek kell felvennie a kapcsolatot azokkal az intézményekkel, ahová a tanuló jelentkezni szeretne, és ott kérni, hogy mivel – saját hibáján kívül, neki fel nem róható ok miatt – a tanuló nem tud részt venni a központi írásbeli vizsgán, tegyék lehetővé számára, hogy az iskola saját felvételi eljárásában valamilyen módon ezt a követelményt pótolhassa.
A középfokú felvételi eljárásban a tanuló felvételéről – a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 50. §-a és a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 54. §-a alapján – az igazgató dönt, aki megteheti, hogy ezt lehetővé teszi, de nem köteles rá.
Továbbá a tanuló benyújthatja a jelentkezését kizárólag olyan intézményi tanulmányi területekre is, ahol a felvételi kérelmek elbírálása csak a tanulmányi eredmények alapján történik.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
