Nagyot rontottak a negyedikesek, javítottak a hatodikosok és a nyolcadikosok az idei központi írásbelin. Mutatjuk a pontos eredményeket.
Az Oktatási Hivatal adatai szerint az eredmények több mint 90%-os feldolgozottsága alapján, a mentességgel rendelkező vizsgázók nélkül azt mutatják, hogy a nyolcadikosok a maximálisan megszerezhető 100 pontból összesen 53,17 pontot értek el, ami egy kicsivel jobb, mint a tavalyi eredmény. (2025-os 52,72 volt a központi írásbeli átlagpontszáma, 2024-ben pedig a diákok átlagpontszáma 51,3 lett, ahhoz képest még látványosabb a javulás.)
A maximum 50 pontos magyarból a vizsgázók átlaga az eddigi eredmények szerint 30,28 pont lett, ami századra pontosan ugyanannyi, mint tavaly és az előző években.
Központi írásbeli 2026: mutatjuk, hány pontot szerzett a legtöbb nyolcadikos magyarból és matekból
A szintén 50 pontos matematikából pedig a nyolcadikosok 22,93 pontos átlagot értek el, ami nem túl magas, de egy picivel még mindig jobb, mint a tavalyi 22,51 pontos eredmény, illetve a 2024-es 21,8 átlagpontszám.
A hatodikosok a maximálisan szerezhető 100 pontból 58,65 pontos átlagot értek el, ami 3 ponttal jobb, mint a tavalyi eredmény (55,57 pont), és megközelíti 2024-es átlagpontszámot (58,6).
Magyarból a hatodikosok 2026-ban 32,32 pontot írtak, ami mintegy 3 ponttal magasabb a 2025-ös átlagpontszámnál, sőt még a 2024-es értéknél is 2 ponttal több.
Ellenben matekból a pontszámok nagyjából stagnáltak, hiszen átlagosan 26,48 pontot szereztek.
A nyolcosztályos gimnáziumba készülő negyedik osztályosok 2026-ban viszont sokat rontottak. Míg 2025-ben a pontátlag a két tárgyból összesítve 71,41 pont lett, addig idén csak 63,8 pont.
Magyarból a negyedikesek 34,03 pontot írtak, majdnem 2 ponttal kevesebbet a tavalyinál. Matematikából viszont még látványosabb a visszaesés, hiszen míg 2024-ben 36,9 pontot szereztek, 2025-ben pedig 35,65 pontot írtak átlagosan, addig 2026-ban 29,96 lett az átlagpontszám.
Egyre több, a HVG 2026-os százas középiskolai rangsorában szereplő gimnázium teszi közzé, hogy hány pontot szereztek azok a diákok, akik náluk írták a központi felvételit. Mutatjuk a listát.
Az Eduline-hez került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.
Bár a petíció kezdeményezője a KDNP ifjúsági szervezetében vezet munkacsoportot, egy új közlemény szerint a több száz diákot csak az köti össze, hogy azt szeretnék: ne nélkülük döntsenek a kar sorsáról. A diákok arra reagáltak, hogy Lannert Judit kivonná a tanárképzést az NKE-ről.
Hiába ígér változásokat az új oktatási miniszter, a tanárok és a diákok terheinek érdemi csökkentése nem történhet meg egyik napról a másikra – erről beszélt Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom képviselője az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. Szerinte a valódi változások előfeltétele egy új Nemzeti alaptanterv kidolgozása.
Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.
Néhány mondat után bukás, pluszban három tétel, ha valaki kimegy a mosdóba, flegma kérdések és gúnyolódás a hallgatókkal - ilyen és ehhez hasonló esetek történtek idén és az elmúlt években az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján két tanárnál. A végzős diákok csoportja kezdeményezte, hogy az egyetemi vezetés foglalkozzon a panaszokkal. A dékán szerint a polgári jogi záróvizsga nehéz, de arra nyitott, hogy HÖK-delegáltak megfigyelőként részt vegyenek rajta.
Az emelt szintű szóbeliken mintegy 74 877-en vizsgáztak.
A polgári jogi záróvizsgán a megalázó, lekezelő bánásmódról évek óta érkeztek jelzések, a mostani döntés a kari hallgatói önkormányzat és a dékán asszony egyeztetésének eredménye.
Egyetlen vizsgaeredmény évekre befolyásolhatja a diákok továbbtanulási lehetőségeit, miközben a felkészülés és a számonkérés jelentős terhet ró a családokra is Pilz Olivér szerint. A Tanítanék Mozgalom alapítója szerint a jelenlegi érettségi és felvételi rendszer nemcsak túlzott stresszt okoz, de a társadalmi különbségeket is erősíti.
