Hivatalos: megvannak a 2026-os központi írásbeli előzetes eredményei

Nagyot rontottak a negyedikesek, javítottak a hatodikosok és a nyolcadikosok az idei központi írásbelin. Mutatjuk a pontos eredményeket.

Nyolcadikosok

Az Oktatási Hivatal adatai szerint az eredmények több mint 90%-os feldolgozottsága alapján, a mentességgel rendelkező vizsgázók nélkül azt mutatják, hogy a nyolcadikosok a maximálisan megszerezhető 100 pontból összesen 53,17 pontot értek el, ami egy kicsivel jobb, mint a tavalyi eredmény. (2025-os 52,72 volt a központi írásbeli átlagpontszáma, 2024-ben pedig a diákok átlagpontszáma 51,3 lett, ahhoz képest még látványosabb a javulás.)

Hiába sokszoros a túljelentkezés, évek óta gyakorlatilag ugyanannyi a férőhely a hat-és nyolcévfolyamos gimnáziumokban

A maximum 50 pontos magyarból a vizsgázók átlaga az eddigi eredmények szerint 30,28 pont lett, ami századra pontosan ugyanannyi, mint tavaly és az előző években.

Központi írásbeli 2026: mutatjuk, hány pontot szerzett a legtöbb nyolcadikos magyarból és matekból

A szintén 50 pontos matematikából pedig a nyolcadikosok 22,93 pontos átlagot értek el, ami nem túl magas, de egy picivel még mindig jobb, mint a tavalyi 22,51 pontos eredmény, illetve a 2024-es 21,8 átlagpontszám.

Hatodikosok

A hatodikosok a maximálisan szerezhető 100 pontból 58,65 pontos átlagot értek el, ami 3 ponttal jobb, mint a tavalyi eredmény (55,57 pont), és megközelíti 2024-es átlagpontszámot (58,6).

Magyarból a hatodikosok 2026-ban 32,32 pontot írtak, ami mintegy 3 ponttal magasabb a 2025-ös átlagpontszámnál, sőt még a 2024-es értéknél is 2 ponttal több.

Ellenben matekból a pontszámok nagyjából stagnáltak, hiszen átlagosan 26,48 pontot szereztek.

Negyedikesek

A nyolcosztályos gimnáziumba készülő negyedik osztályosok 2026-ban viszont sokat rontottak. Míg 2025-ben a pontátlag a két tárgyból összesítve 71,41 pont lett, addig idén csak 63,8 pont.

Magyarból a negyedikesek 34,03 pontot írtak, majdnem 2 ponttal kevesebbet a tavalyinál. Matematikából viszont még látványosabb a visszaesés, hiszen míg 2024-ben 36,9 pontot szereztek, 2025-ben pedig 35,65 pontot írtak átlagosan, addig 2026-ban 29,96 lett az átlagpontszám.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.