Nagyot rontottak a negyedikesek, javítottak a hatodikosok és a nyolcadikosok az idei központi írásbelin. Mutatjuk a pontos eredményeket.
Az Oktatási Hivatal adatai szerint az eredmények több mint 90%-os feldolgozottsága alapján, a mentességgel rendelkező vizsgázók nélkül azt mutatják, hogy a nyolcadikosok a maximálisan megszerezhető 100 pontból összesen 53,17 pontot értek el, ami egy kicsivel jobb, mint a tavalyi eredmény. (2025-os 52,72 volt a központi írásbeli átlagpontszáma, 2024-ben pedig a diákok átlagpontszáma 51,3 lett, ahhoz képest még látványosabb a javulás.)
A maximum 50 pontos magyarból a vizsgázók átlaga az eddigi eredmények szerint 30,28 pont lett, ami századra pontosan ugyanannyi, mint tavaly és az előző években.
Központi írásbeli 2026: mutatjuk, hány pontot szerzett a legtöbb nyolcadikos magyarból és matekból
A szintén 50 pontos matematikából pedig a nyolcadikosok 22,93 pontos átlagot értek el, ami nem túl magas, de egy picivel még mindig jobb, mint a tavalyi 22,51 pontos eredmény, illetve a 2024-es 21,8 átlagpontszám.
A hatodikosok a maximálisan szerezhető 100 pontból 58,65 pontos átlagot értek el, ami 3 ponttal jobb, mint a tavalyi eredmény (55,57 pont), és megközelíti 2024-es átlagpontszámot (58,6).
Magyarból a hatodikosok 2026-ban 32,32 pontot írtak, ami mintegy 3 ponttal magasabb a 2025-ös átlagpontszámnál, sőt még a 2024-es értéknél is 2 ponttal több.
Ellenben matekból a pontszámok nagyjából stagnáltak, hiszen átlagosan 26,48 pontot szereztek.
A nyolcosztályos gimnáziumba készülő negyedik osztályosok 2026-ban viszont sokat rontottak. Míg 2025-ben a pontátlag a két tárgyból összesítve 71,41 pont lett, addig idén csak 63,8 pont.
Magyarból a negyedikesek 34,03 pontot írtak, majdnem 2 ponttal kevesebbet a tavalyinál. Matematikából viszont még látványosabb a visszaesés, hiszen míg 2024-ben 36,9 pontot szereztek, 2025-ben pedig 35,65 pontot írtak átlagosan, addig 2026-ban 29,96 lett az átlagpontszám.
Egyre több, a HVG 2026-os százas középiskolai rangsorában szereplő gimnázium teszi közzé, hogy hány pontot szereztek azok a diákok, akik náluk írták a központi felvételit. Mutatjuk a listát.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.
