Nagy változások jönnek a kompetenciamérésben a 2026/27-es tanévtől
Az 5., 7., 9. és 11. évfolyam teljesen kikerül az országos kompetenciamérésből, és több tárgy mérése is megszűnik.
Központilag nem osztályozzák az országos kompetenciamérést, ettől azonban egy iskola még adhat jegyet a diákok teljesítményére. Nem mindegy viszont, milyen feltételekkel teszi ezt: az oktatási jogok biztosának egy korábbi állásfoglalása elég pontosan meghatározza, mikor lehet szabályos az osztályozás.
Ahogy korábban megírtuk, a 2026-os országos kompetenciamérés eredményére központilag idén sem kapnak jegyet a diákok. Az Oktatási Hivatal az Eduline megkeresésére azt közölte, hogy ezen a téren nem változott a szabályozás.
Ez azonban nem zárja ki, hogy egy iskola saját hatáskörben érdemjegyet adjon a mérésre. Korábban több szülő is arról számolt be lapunknak, hogy gyermekük kompetenciamérésen elért eredményét osztályozták, sőt a jegy az év végi osztályzatba is beleszámított. De szabályos ez?
Egy szülő 2021-ben éppen azzal a kérdéssel fordult az Oktatási Jogok Biztosának Hivatalához, hogy értékelhető-e érdemjeggyel az országos kompetenciamérés.
Az ügyben az Oktatási Hivatal arra hívta fel a figyelmet, hogy a kompetenciamérés nem hagyományos tantárgyi dolgozat: olyan képességeket is vizsgálhat, amelyek nem köthetők egyetlen tantárgyhoz, ezért az eredménye sem alakítható automatikusan tantárgyi osztályzattá.
Az oktatási jogok biztosa ugyanakkor nem tartotta eleve jogszerűtlennek az osztályozást. Ehhez az kell, hogy a mérés értékelt feladatai megfeleljenek az adott évfolyam adott tantárgyából a helyi tantervben meghatározott követelményeknek, az érdemjegyet pedig az iskola értékelési szabályainak megfelelően állapítsák meg.
Ez például azt jelenti, hogy egy matematikai kompetenciamérés eredményét sem lehet pusztán azért automatikusan matematikaosztályzattá alakítani, mert matematikai feladatokat tartalmaz.
Ha egy diák vagy szülő szeretné megtudni, milyen alapon kapott jegyet a kompetenciamérésre, nem elsősorban az iskola szervezeti és működési szabályzatában, vagyis az SZMSZ-ben érdemes keresnie a választ.
Az értékelés szabályait a pedagógiai program, illetve annak részeként a helyi tanterv tartalmazza. Itt kell szerepelniük többek között az iskola által alkalmazott számonkérési és értékelési elveknek, valamint az egyes tantárgyak követelményeinek.
Ez azért lényeges, mert az érdemjegynek a tanuló tantárgyi teljesítményét kell értékelnie. Nem lehet például rossz jeggyel büntetni valakit pusztán azért, mert a pedagógus szerint nem vette elég komolyan a kompetenciamérést.
Az oktatási jogok biztosának állásfoglalásában van még egy érdekes részlet. Mivel az iskola előzetesen maga sem ismeri a kompetenciamérés konkrét feladatait, nem feltétlenül az dönti el az osztályozás jogszerűségét, hogy előre közölték-e a diákokkal, hogy jegyet kapnak rá. A konkrét feladatok alapján kell eldönteni, hogy azok megfelelnek-e a helyi tantervben szereplő követelményeknek.
Így ha valaki vitatja a kompetenciamérésre kapott érdemjegyét, elsőként azt érdemes megnéznie, milyen tantárgyból került be a jegy, mit ír erről az iskola pedagógiai programja és helyi tanterve, illetve valóban az ott meghatározott követelményeket mérték-e az osztályozott feladatok.
Az 5., 7., 9. és 11. évfolyam teljesen kikerül az országos kompetenciamérésből, és több tárgy mérése is megszűnik.
Október végéhez közeledve ismét előkerültek a felháborodott, anti-halloween vélemények, no meg a „Magyarországon mindenszentek van” szólam, ami egyre kevésbé hat meggyőzően. De most őszintén: miért kellene egyáltalán a két ünnepnek kizárnia egymást? Vélemény.
Nyílt pályázatot hirdettek az Oktatási Hivatal elnöki posztjára. A jelentkezőktől legalább ötéves vezetői tapasztalatot és felsőfokú végzettséget várnak el. A hivatalt Brassói Sándor távozása óta ideiglenesen Vanó Renáta vezeti.
Az uniós tervezet szerint 13 éves kor alatt tilos lenne a közösségi média használata, a 15 év alattiak pedig csak szülői hozzájárulással regisztrálhatnának a platformokra.
Átmeneti megoldásként kevesebb kötelező tananyagot, nagyobb tanári szabadságot és egyszerűbb érettségi követelményrendszert javasol a szakmai szervezet.
A hallgatói normatíva megduplázását, a kollégiumi férőhelyek bővítését és az egyetemi közösségi élet újragondolását is célul tűzte ki a HÖOK januárban hivatalba lépő elnöke, Németh Kevin, akivel a felsőoktatást érintő legfőbb problémákról beszélgettünk.
A poroszos fegyelmezés helyett szabad, emberséges környezetre és valódi tudásra vágyik a diákok és a szülők többsége. A Közgazdasági Politechnikum pedagógiai vezetője és koordinátora szerint az adatbifláztatás helyett gondolkodni kell megtanítani a gyerekeket.
A költségi ráfordítás 120 milliárd forint, míg a NOKS-dolgozók béremelésénél 61 milliárd forint.
A magyar- és a történelemérettségi átalakítására több konkrét elképzelés is született, amelyek jelentősen befolyásolhatják, mire és hogyan kell majd felkészülniük a diákoknak.
Az intézményeket az SNI típusa szerint is csoportosították, megkönnyítve ezzel a családok dolgát.