Nagy változások jönnek a kompetenciamérésben a 2026/27-es tanévtől
Az 5., 7., 9. és 11. évfolyam teljesen kikerül az országos kompetenciamérésből, és több tárgy mérése is megszűnik.
Központilag nem osztályozzák az országos kompetenciamérést, ettől azonban egy iskola még adhat jegyet a diákok teljesítményére. Nem mindegy viszont, milyen feltételekkel teszi ezt: az oktatási jogok biztosának egy korábbi állásfoglalása elég pontosan meghatározza, mikor lehet szabályos az osztályozás.
Ahogy korábban megírtuk, a 2026-os országos kompetenciamérés eredményére központilag idén sem kapnak jegyet a diákok. Az Oktatási Hivatal az Eduline megkeresésére azt közölte, hogy ezen a téren nem változott a szabályozás.
Ez azonban nem zárja ki, hogy egy iskola saját hatáskörben érdemjegyet adjon a mérésre. Korábban több szülő is arról számolt be lapunknak, hogy gyermekük kompetenciamérésen elért eredményét osztályozták, sőt a jegy az év végi osztályzatba is beleszámított. De szabályos ez?
Egy szülő 2021-ben éppen azzal a kérdéssel fordult az Oktatási Jogok Biztosának Hivatalához, hogy értékelhető-e érdemjeggyel az országos kompetenciamérés.
Az ügyben az Oktatási Hivatal arra hívta fel a figyelmet, hogy a kompetenciamérés nem hagyományos tantárgyi dolgozat: olyan képességeket is vizsgálhat, amelyek nem köthetők egyetlen tantárgyhoz, ezért az eredménye sem alakítható automatikusan tantárgyi osztályzattá.
Az oktatási jogok biztosa ugyanakkor nem tartotta eleve jogszerűtlennek az osztályozást. Ehhez az kell, hogy a mérés értékelt feladatai megfeleljenek az adott évfolyam adott tantárgyából a helyi tantervben meghatározott követelményeknek, az érdemjegyet pedig az iskola értékelési szabályainak megfelelően állapítsák meg.
Ez például azt jelenti, hogy egy matematikai kompetenciamérés eredményét sem lehet pusztán azért automatikusan matematikaosztályzattá alakítani, mert matematikai feladatokat tartalmaz.
Ha egy diák vagy szülő szeretné megtudni, milyen alapon kapott jegyet a kompetenciamérésre, nem elsősorban az iskola szervezeti és működési szabályzatában, vagyis az SZMSZ-ben érdemes keresnie a választ.
Az értékelés szabályait a pedagógiai program, illetve annak részeként a helyi tanterv tartalmazza. Itt kell szerepelniük többek között az iskola által alkalmazott számonkérési és értékelési elveknek, valamint az egyes tantárgyak követelményeinek.
Ez azért lényeges, mert az érdemjegynek a tanuló tantárgyi teljesítményét kell értékelnie. Nem lehet például rossz jeggyel büntetni valakit pusztán azért, mert a pedagógus szerint nem vette elég komolyan a kompetenciamérést.
Az oktatási jogok biztosának állásfoglalásában van még egy érdekes részlet. Mivel az iskola előzetesen maga sem ismeri a kompetenciamérés konkrét feladatait, nem feltétlenül az dönti el az osztályozás jogszerűségét, hogy előre közölték-e a diákokkal, hogy jegyet kapnak rá. A konkrét feladatok alapján kell eldönteni, hogy azok megfelelnek-e a helyi tantervben szereplő követelményeknek.
Így ha valaki vitatja a kompetenciamérésre kapott érdemjegyét, elsőként azt érdemes megnéznie, milyen tantárgyból került be a jegy, mit ír erről az iskola pedagógiai programja és helyi tanterve, illetve valóban az ott meghatározott követelményeket mérték-e az osztályozott feladatok.
Az 5., 7., 9. és 11. évfolyam teljesen kikerül az országos kompetenciamérésből, és több tárgy mérése is megszűnik.
Holtverseny a második helyen, vidéki egyetem a top3-ban – mutatjuk, melyek lettek 2027-ben Magyarország legjobb egyetemei.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint a tervezett források nem elegendők a beígért reformok megvalósításához, ráadásul a költségvetési javaslatról a szakszervezetekkel sem egyeztettek.
Kevesebb mint egy hónap alatt.
Eggyel kevesebb tanítási nap lesz az idei tanévben.
Személyes egyeztetést szeretne Magyar Pétertől a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), ezért nyílt levelet írtak neki.
Több mint ötven évvel azután, hogy megkezdte jogi tanulmányait a Szegedi Tudományegyetem elődintézményében, Krasznahorkai László Nobel-díjas író ismét visszatért az egyetemre és díszdoktori címet vehetett át.
A 2027-es költségvetésben 181 milliárd forintot fordítanának a pedagógusok és a nevelést-oktatást közvetlenül segítő (NOKS) dolgozók béremelésére – többek között erről beszélt parlamenti felszólalásában Müller Anna országgyűlési képviselő, az Oktatási Bizottság alelnöke.
A program az SZTE és a GFE hallgatóit érinti, akik a kormányhivatal különböző szervezeti egységeinél szerezhetnek gyakorlati tapasztalatot.
2015 és 2026 között összesen csaknem 1,2 milliárd forint állami támogatást kapott a Nemzeti Pedagógus Kar – derült ki az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium válaszából.