Lehet-e minden településen iskola?
Az iskola nemcsak oktatási intézmény, hanem a közösségi élet egyik utolsó bástyája is. Szabó Andrea szociológus arról beszélt, hogyan veszítik el a kistelepülések megtartó erejüket az iskolák bezárásával.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, Lannert Judit a keddi parlamenti ülésen arról is beszélt, hogy a mindennapos testnevelést nem megszüntetni, hanem a jelenlegi formájában átgondolni szeretnék.
A parlamenti meghallgatáson Hegedűs Barbara, a Fidesz képviselője arról kérdezte a minisztert, várhatóak-e iskolabezárások vagy intézmény-összevonások a kistelepüléseken egy esetleges Tisza-kormány alatt. A kérdést arra alapozta, hogy Lannert Judit korábbi bizottsági meghallgatásán azt mondta: „A gyerekek fogynak, ezzel nem tudnak mit kezdeni, és az intézményrendszert ehhez kívánják igazítani.”
„Nem tervezünk kistelepülési iskolabezárást”
A felvetésre válaszolva a miniszter egyértelművé tette: nem készülnek iskolabezárásokra. Lannert Judit ugyanakkor arról is beszélt, hogy az elmúlt években olyan folyamatok indultak el az iskolarendszerben, amelyek szerinte nem voltak átláthatóak vagy szakmailag megfelelően előkészítettek.
A miniszter azt mondta: egy átfogó szakmai jelentést készítenének a magyarországi iskolahálózatról, amely bemutatná többek között, hány tanulóval működnek az egyes intézmények, milyen demográfiai folyamatok láthatók, és ezek milyen hatással lehetnek az iskolák fenntarthatóságára és minőségére. A jelentést nyilvánosságra hoznák, és társadalmi egyeztetést is kezdeményeznének róla.
Jelenleg azt látjuk, hogy spontán folyamatok zajlanak, amelyek nem tervezhetőek és jelenleg a szegregáció és az esélyegyenlőség növekedésének irányába hatnak.
Azt is hozzátette, hogy ezt a problémát már pedagógus-szakszervezetek is jelzik.
A miniszter a demográfiai helyzetre is kitért, a Fidesz-frakciónak címezve szavait úgy fogalmazott, hogy: „Dacára az önök családtámogatási rendszerének, soha ilyen kevés gyerek nem született.” Hozzátette, hogy vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
A miniszter szerint hosszú távon olyan rendszert szeretnének kialakítani, amely „kiszámíthatóan, transzparensen és az esélyegyenlőség szempontjait is szem előtt tartva” működik. Lannert Judit szerint a legfontosabb szempont továbbra is a gyerekek érdeke kell legyen.
