Egyértelműsítette Lannert Judit: nem lesznek iskolabezárások a kistelepüléseken, pedig soha nem született még ilyen kevés gyerek

Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, Lannert Judit a keddi parlamenti ülésen arról is beszélt, hogy a mindennapos testnevelést nem megszüntetni, hanem a jelenlegi formájában átgondolni szeretnék.

A parlamenti meghallgatáson Hegedűs Barbara, a Fidesz képviselője arról kérdezte a minisztert, várhatóak-e iskolabezárások vagy intézmény-összevonások a kistelepüléseken egy esetleges Tisza-kormány alatt. A kérdést arra alapozta, hogy Lannert Judit korábbi bizottsági meghallgatásán azt mondta: „A gyerekek fogynak, ezzel nem tudnak mit kezdeni, és az intézményrendszert ehhez kívánják igazítani.”

„Nem tervezünk kistelepülési iskolabezárást”

A felvetésre válaszolva a miniszter egyértelművé tette: nem készülnek iskolabezárásokra. Lannert Judit ugyanakkor arról is beszélt, hogy az elmúlt években olyan folyamatok indultak el az iskolarendszerben, amelyek szerinte nem voltak átláthatóak vagy szakmailag megfelelően előkészítettek.

A miniszter azt mondta: egy átfogó szakmai jelentést készítenének a magyarországi iskolahálózatról, amely bemutatná többek között, hány tanulóval működnek az egyes intézmények, milyen demográfiai folyamatok láthatók, és ezek milyen hatással lehetnek az iskolák fenntarthatóságára és minőségére. A jelentést nyilvánosságra hoznák, és társadalmi egyeztetést is kezdeményeznének róla.

Jelenleg azt látjuk, hogy spontán folyamatok zajlanak, amelyek nem tervezhetőek és jelenleg a szegregáció és az esélyegyenlőtlenség növekedésének irányába hatnak.

Azt is hozzátette, hogy ezt a problémát már pedagógus-szakszervezetek is jelzik.

A miniszter a demográfiai helyzetre is kitért, a Fidesz-frakciónak címezve szavait úgy fogalmazott, hogy: „Dacára az önök családtámogatási rendszerének, soha ilyen kevés gyerek nem született.” Hozzátette, hogy vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente száz alatt van a megszülető gyerekek száma.

A miniszter szerint hosszú távon olyan rendszert szeretnének kialakítani, amely „kiszámíthatóan, transzparensen és az esélyegyenlőség szempontjait is szem előtt tartva” működik. Lannert Judit szerint a legfontosabb szempont továbbra is a gyerekek érdeke kell legyen.

Lehet-e minden településen iskola?

Az iskola nemcsak oktatási intézmény, hanem a közösségi élet egyik utolsó bástyája is. Szabó Andrea szociológus arról beszélt, hogyan veszítik el a kistelepülések megtartó erejüket az iskolák bezárásával.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Közoktatás
Fóti Péter

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna