Az iskola nemcsak oktatási intézmény, hanem a közösségi élet egyik utolsó bástyája is. Szabó Andrea szociológus arról beszélt, hogyan veszítik el a kistelepülések megtartó erejüket az iskolák bezárásával.
A Társadalomtudományi Kutatóközpont friss kutatása szerint az iskolák társadalomszervező és integráló szerepe különösen a kistelepüléseken meghatározó. Szabó Andrea a G7 28. óra című oktatási podcastjában elmondta, hogy sok helyen az iskola az egyetlen kulturális tér, ahol programokat, ünnepségeket, karácsonyi vagy húsvéti rendezvényeket lehet tartani – vagyis az oktatás mellett a közösségi élet motorja is.
A szakember felhívta a figyelmet arra, hogy a 2011-es köznevelési törvény központosítása ugyan az iskolák színvonalának egységesítését célozta, valójában épp az ellenkezőjét érte el:a városi iskolák színvonala romlott és közelítette a kistelepülési intézményekét”
– mondta. A centralizáció miatt az igazgatók ma már inkább a tankerületeknek felelnek, nem a helyi közösségnek, ami gyengíti a bizalmat és a helyi együttműködést.
Szabó Andrea szerint iskola nélkül nincs megtartó erő. Sok helyen még működik alsó tagozat, de a felsőt már megszüntették – ez pedig hosszú távon a település elnéptelenedéséhez vezethet.Ha egy településen nincsen iskola, akkor annak a településnek nincsen megtartó képessége. Egy idő után a szülő fel fogja tenni a kérdést: miért lakom én itt?” – fogalmazott a szociológus.
Sok helyen az iskola az egyetlen intézmény, ahol kulturális programokat, ünnepségeket meg lehet tartani. Ha ez megszűnik, az egész közösség veszít. Ha megszűnik az iskola, akkor egy idő után az is el fog onnan vándorolni, aki azon a településen lakik.
A kutatás szerint nagyjából 1000 fő feletti lélekszámnál működhet egy település teljes általános iskolával, amely valóban képes betölteni kulturális és közösségépítő szerepét is. Szabó szerint nem csupán az oktatás minősége, hanem az iskolák másodlagos funkciója – a megtartás, a közösségépítés – is kulcsfontosságú.
2025-ben minden idők legalacsonyabb születésszáma várható, a 75 ezret sem fogjuk elérni”
– mondta. Az elvándorlás keletről és délről nyugat felé, valamint külföldre folyamatos, ami az iskolarendszerben is látványosan megjelenik.
Szabó Andrea szerint a jövő oktatáspolitikájának rugalmasabb, a helyi igényekhez alkalmazkodó iskolarendszerre lesz szüksége, amely nemcsak tudást ad, hanem a közösségek fennmaradását is szolgálja.Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
