Mostantól a tankerületek mondják meg, ki lehet igazgató és ki nem

Szakmai hozzáértés helyett politika alapon válogathatnak – ettől tartanak a pedagógus szakszervezetek miután kiderült; intézményvezetői továbbképzésre idén januártól csak azok mehetnek, akiknek az Oktatási Hivatal megengedi.

  • Székács Linda

Csak azok a pedagógusok jelentkezhetnek intézményvezetői képzésre, akiknek azt központilag engedélyezik – szúrta ki a Népszava az Oktatási Hivatal két féléves „köznevelési igazgatóképzésről” szóló tájékoztatójában.

A napokban kiadott tájékoztató szerint a képzésre való jelentkezéshez szükséges a fenntartó jóváhagyása, ami állami iskolák esetében a tankerületeket jelenti. A képzésben résztvevők számát továbbá Pintér Sándor belügyminiszter korlátozhatja.

Továbbra is elfogadják, ha valaki már rendelkezik az igazgatói megbízáshoz szükséges szakvizsgával, mert mondjuk az egyetemen korábban teljesítette azt. 2025. január 1-től ugyanakkor ez a szakvizsga csak az Oktatási Hivatal képzésén szerezhető meg – engedéllyel.

Az intézkedéssel kapcsolatban Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke azt mondta; ez lehetőséget teremt arra, hogy előzetesen szűrjék a potenciális igazgató-jelölteket, és nem szakmai, hanem politikai vagy megbízhatósági alapon válasszák ki az iskolák vezetésére megfelelőnek talált személyeket.

Új pedagógus továbbképzési rendszer

Az engedélyhez kötött igazgatóképzés a 2025/26-os tanévtől induló új pedagógus továbbképzési rendszer része. Ezen a korábbi hét helyett öt féléves ciklusokban kell részt vennie minden pedagógusnak. Kivételt csak az 55 év felettiek jelentenek.

A képzésekért a pedagógusok kreditpontokat kapnak. 120 kreditet kötelező teljesíteni, amiből 60 kötelező, tartalmi megújító, további 60 pedig választható egy továbbképzési körből.

A tájékoztató szerint a kötelező, tartalmi megújító képzések száma összesen 104. Szabad választása azonban ebben az esetben sincs a pedagógusoknak. Azt, hogy melyik kötelező képzésen vesznek részt, az igazgató jelöli ki számukra.

Az OH tájékoztatása szerint a következő tanévre vonatkozó intézményi továbbképzési programokat az iskolaigazgatóknak április 30-ig kell elkészíteniük. Ezeket a fenntartóknak is jóvá kell hagyniuk még a határidő lejárta előtt.

Hazafiasság mindenekelőtt

A kötelező képzések között az Oktatási Hivatal tájékoztatója alapján legalább 30 olyan modul szerepel, amiknek kiemelt nevelési, fejlesztési céljuk a „nemzeti öntudat” és a „hazafias nevelés.” Ezek főként az irodalom és a történelem tantárgyakhoz kapcsolódnak, de a természettudományos tantárgyak körébe is sikerült egyet becsempészni „A jövő három pillére: űrkutatás, atomenergia, energiahatékonyság” elnevezésű képzéssel.

A továbbképzéseket a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen lehet elvégezni.

„Bejött az, amire már korábban is számítani lehetett: ideológiával átitatott, hazafias lózungokkal tűzdelt kötelező továbbképzési programok indultak az NKE keretében, amiket más, komoly szakmai műhely nem indítana” – nyilatkozta a lapnak Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivője.

 

Hozzászólások

„Nem lett eredménye a tavalyi tüntetésnek” – a BGE hallgatói továbbra is elégedetlenek, az egyetem sikeres egyeztetésekről beszél

Július 2-ára tüntetést szerveztek a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem hallgatói, akik szerint a tavalyi demonstráció óta sem oldódtak meg a vizsgaközponttal, a számonkéréssel és az egyetemi kommunikációval kapcsolatos problémák. Az egyetem ezzel szemben azt közölte, hogy a korábban felmerült problémákat már rendezték, az egyeztetések eredményesek voltak, ezért a demonstrációt végül lefújták.

A NOKS-dolgozók bérrendezését és az elmaradt jutalmak kifizetését kéri a kormánytól a PDSZ és a PSZ

A jubileumi jutalmak visszamenőleges kifizetését, valamint a nevelést-oktatást segítő dolgozók (NOKS) bérrendezését sürgeti a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), ezért nyílt levelet írtak Magyar Péternek és Lannert Juditnak. A szakszervezetek szerint mindkét intézkedés rövid időn belül megvalósítható lenne, és fontos üzenetet küldene a köznevelésben dolgozóknak az oktatásirányítás szemléletváltásáról.

Szűcs Dóra: „A tanároknak nem újabb elvárásokra, hanem több területre kiterjedő támogatásra van szükségük”

Nem attól digitális egy tanóra, hogy frontális oktatásban digitális tartalmakat vetítünk ki egy digitális táblán – vallja Szűcs Dóra, az Országgyűlés tizenhat év után ismét önálló oktatási bizottságának elnöke. Szerinte a magyar közoktatásban a technológia már jelen van, de sok helyen még hiányzik a szakmai támogatás, a diákokat és tanárokat érintő jóléti támogatás és az infrastruktúra. Az oktatási bizottság elnökével a közoktatás helyzetéről, a digitális kompetenciák szerepéről és a testület előtt álló feladatokról beszélgettünk.

Ezeken a balatoni szabadstrandokon lehet ingyen csobbanni

A balatoni strandbelépők ára idén is emelkedett, de továbbra sem kell mindenhol fizetni a fürdőzésért. A Balaton körül 2026-ban is több mint 40 ingyenesen látogatható szabadstrand várja a nyaralókat, főként a déli parton.

Helyettes államtitkár lett a TASZ korábbi szakmai vezetője

Zeller Judit, a TASZ Esélyegyenlőségi és Önrendelkezési Programjának korábbi vezetője a miniszterelnök döntése alapján a Szociális és Családügyi Minisztérium helyettes államtitkára lett. A jogvédő szervezet szerint kinevezése fontos visszajelzés az emberi jogi szemlélet kormányzati szerepvállalására.